HUSZONNÉGY A NEGYVENNYOLCBÓL

   AZ ATYÁK BÖLCS TANITÁSAI (89)

 A Tóra nagyobb becsben áll, mint a papi vagy királyi méltóság. Ugyanis a királyság harminc előjogot biztosít, míg a papi méltóság huszonnégyet.

Ezzel szemben a Tóra elsajátításához negyvennyolc dolog szükséges: tanulás, odafigyelés, szorgalmas ismétlés, értelem, elmélyedés, istenfélelem, tekintély tisztelet, szerénység, életöröm, bölcsek szolgálata, jó barátok, a diáktársak eszmecseréje, józan megfontolás, a Biblia tanulmányozása, a Misna beható elsajátítása, kevés alvás, kevés (üres) beszéd, csökkentett élvezet, kevés szórakozás, kevés nemi élet, türelem, jó szív, a bölcsekbe vetett bizalom, a szenvedés elviselése stb. (Atyák, 6, 5)

 

 Minél nehezebb megszerezni valamit, annál becsesebb. Ami könnyen jön, az könnyen is megy - tartja a közmondás.

 

   A királyság: - tanítja a Misna - harminc előjogot biztosít, melyek Sámuel könyvében részletesen fel vannak sorolva. Ehhez járul további harminc "érdem", vagyis születésből fakadó előny, ami a Synhedrion traktátusában olvasható. Ezek között olyan is található, amik első látásra inkább megszorításnak tűnnek (mint pl. az, hogy ne legyen a királynak túl sok felesége, vagy ne halmozzon fel túl nagy vagyont stb.), de valójában a tilalmak előnyt biztosítanak...

 

                                ****

A papoknak biztosított 24 előjog valójában a kohanitáknak tisztségüknél fogva járó adomány. A Tóra elsajátításához szükséges 48 dolog viszont kötelesség, amit nem kap, hanem ad az ember (Tiferet Jiszráél).

 

A fentebb felsorolt 24 dolog (a 48-ból) egy része magától értetődő. Néhányhoz magyarázat szükségeltetik.

 

Istenfélelem, tekintély tisztelet, a bölcsek szolgálata...

 

 A Tóra-tanulás nem hasonlítható semmilyen más tudomány elsajátításához. Ahol zsidók Tórát tanulnak - mondták Bölcseink -, ott jelen van az isteni Dicsfény, így érthető, ha a tanulás előfeltétele az istenfélelem. A tekintély tisztelet szükségességét Mózes és tanítványa, Josua - aki a 40 évi vándorlás során nem mozdult el mestere mellől, és uramnak szólította őt - viszonyából vezetik le.

A szerénység azért szükséges, mert csak a szerény ember képes kérdezni, ha nem ért valamit, és nem átall tanulni nála alacsonyabb rangútól sem.

 

 Az életöröm fontos feltétele a tanulásnak, mert aki vidám, annak szíve inkább nyitott, és így könnyebben megy a tanulás is. Mert ha a tanulás nem okoz örömet, inkább tehertételt, akkor az ember előbb-utóbb abbahagyja a tanulást.

 

                                       ****

    Kevés alvás...

 

 A cánzi rebbe, a Divré Chájjim szerzője, igen keveset aludt.

Még alvás közben is felfelriadt, ekkor kiment kezet mosni, majd tanult, aztán megint szundított egy keveset. Mikor afelől faggatták, nem káros-e az egészségére a kevés alvás, azt válaszolta: Vannak emberek, akiknek egy nehéz talmudi tétel megértéséhez 5-6 órára is szükségük, de akinek jó a felfogóképessége, annak két óra is elég. Nekem, hála Isten, jó fejem van, és amíg másnak hat óra alvás kell, nekem elég két óra is.

 

Kevés alvás...

 Ez egyértelműen azt akarja jelenteni, hogy a Bibliát éjt nappallá téve kell tanulmányozni, miáltal az ember élete meghosszabbodik, míg azoké, akik nappal is alszanak, ahelyett hogy tanulnának, megrövidítik napjaikat (rabbi Chájjim, Volozsinból).

 

A szenvedés elviselése...

 

 A ruzsini reb Jiszráélhoz, aki nemzedékének nagy cádikja volt, elment egyszer egy sors verte ember, panaszkodván, hogy nem bírja tovább a szenvedést.

 

A rebbe vigasztalta, majd elmondott neki egy történetet: "Meghalt egy zsidó ember, aki az égiek előtt adott számot cselekedeteiről, és kiderült, hogy többet vétkezett, mint amennyi jót cselekedett. Az egyik védőangyal javasolta, hogy vegyék figyelembe szenvedéseit is, akkor talán kiegyenlítődik a »számla«.

Ez meg is történt. Szenvedéseit a mérleg másik serpenyőjébe helyezték, de még így is hiányzott egy kicsi ahhoz, hogy ellensúlyozzák vétkeit, így aztán az embert mégiscsak vétkesnek találták. Amikor már vitték, hogy büntetését kitöltse, elkezdett jajveszékelni: Édes jó Istenem, Világ Ura! Hiszen minden a tiéd, és minden tőled van, hát nem tudnál még egy kis szenvedést rám mérni, hogy átbillenjen a mérleg, és felmentsenek a büntetés alól... ?"

 

  Hallván a történetet a meggyötört zsidó - megvigasztalódott...

 

 

A bölcsek szolgálata...

 

 Igencsak hatásos eszköz a Tóra tanulásának és alkalmazásának ellesésére.

 

"Nagyobb [hatásosabb] a gyakorlati szolgálattevés a Bölcsek mellett, mint a magolás" - (Bráchot, 7, 2) - fogalmazták meg a Talmud-bölcsek.

 

A jó barátok...

 

 Egyesek úgy értelmezik, hogy ha többen együtt tanulnak, az egyik ki tudja javítani a másikat, s nem magolnak be hibás szövegeket. Mások úgy magyarázzák, hogy valaki úgy válogatja meg barátait, hogy azok is becsületesek és okosak legyenek.

 

Józan megfontolás...

 

   A Tóra tanulmányozásához nyugodt lelkiállapot szükséges. Sokan ezt úgy értik (a héber kifejezésből kiindulva), hogy csak a jisuvban, azaz közösségben lehet a Tórát tanulmányozni, egyedül nem vezet eredményre. Tiferet Jiszráél sajátos magyarázatot ad a jisuvnak, ami véleménye szerint a világ folyásának ismeretét, a természeti jelenségek felismerését jelenti.

 

 

Kevés beszéd...

 

Ez feltétlenül a tanulás javára válik. A magyar közmondás is azt tartja, hogy "sok beszédnek, sok az alja".

 

   A vilnai gáont arról faggatták, hogyan vált oly nagy tudóssá, hogy nemcsak a Talmudban, hanem a világi tudományokban is kitűnt? Ezt azzal magyarázta, hogy kihasználta azokat az öt perceket is, melyek egyes cselekedetek között adódtak...

 

Csökkent élvezet...

 

Ide a testi élvezetek - evés, ivás, szórakozás - tartoznak. A Midrás Smuél azonban kiemeli, hogy a tanaita azt nem állítja, hogy nevetésre nincs szükség, mert a humor nem ártalmas. Köztudott, hogy egyes Talmud-bölcsek magyarázataikat gyakran adomával kezdték, hogy a hallgatóság befogadóképességét ezzel is fokozzák. Másutt viszont kiemelik, hogy a nagy hahotázás erkölcstelenségre szoktatja az embert.

 

A Misna által említett derech erec - amit Tiferet Jiszráél nemi életnek

értelmez, ezzel szemben mások társadalmi vagy üzleti életnek - szintén csak módjával célszerű, annyira, hogy az a tanulástól ne vonja el az energiát.

 

A jó szív...

 

 

 Itt inkább előzékenységről van szó, a hajlandóságról arra, hogy jót tegyünk embertársainkkal. Kháti ehhez hozzáfűzi, hogy a jó szív mentes minden irigységtől és gyűIölettől, ami által hely marad a Tóra tanainak. A Midrás Smuél szerint pedig arról van szó, hogy miután az emberben a jó és a rossz állandóan harcban állnak egymással, az ember feladata a jót uralomra juttatni.

 

                                  ***

 

 A haszid felfogás ellenzi az önsanyargatást, a korlátlan böjtölést, ami annak idején - bizonyos vallási körökben - nagy divat volt. A vityebszki Mendel is azt vallotta, hogy a Misna nem ir elő böjtöt, nem jelenti ki, hogy a Tórát csak önsanyargatással lehet tanulmányozni, hanem csak azt, hogy nem kell nagy lakomákat rendezni, de enni kell, amikor valaki éhes, bár amikor a legjobban Ízlik neki az étel, hagyja abba...

 

Egy másik haszid rebbe hozzátette, hogy a Rossz Ösztön képes rávenni valakit arra, hogy három napig böjtöljön csak azért, hogy utána nagy élvezettel egyen...

 

 A Bölcsekbe vetett bizalom...

 

A Tóra igencsak egyértelműen fogalmaz:

 

"Ne távolodj el a dologtól, amit mondanak neked jobbra vagy balra" (5Mózes, 17), amit úgy kell érteni, hogy ha a jobbat balnak mondják is, vagy fordítva, akkor is a bö!csekre kell hallgatnod.

 

A szenvedés elviselése...

 

Egyesek ezt úgy magyarázzák, hogy a Tóra, Erec Jiszráél és a túlvilági élet szenvedés által jutott a zsidóknak. (Bráchot, 5) Mások magyarázata szerint: még ha szenved is az ember, ne hagyja, hogy ez eltérítse a Tóra-tanulástól.