A Z ASZTROLÓGIÁRÓL?
Az asztrológ (a görögből átvett héber szóval Ictágnin), vagyis csillagjós, azzal áltatta az ókorban a hiszékeny embereket, hogy sorsuk a csillagokban van "megirva" és ők ezt képesek – jó pénzért – felderiteni. Innen már csak egy fél
lépés volt a "csillagimádás" pogány gyakorlatáig (ávodát kochávim, vagy röviden Áku"m). Ez az áltudományos szemfényvesztés valószinüleg azért járt sikerrel a hiszékeny emberek megtévesztésében, mivel kihasználta azt a respektust amivel a müvelt emberek az asztronómiával kapcsolatban viseltettek. Fölösleges itt hangsulyozni a külömbséget az asztronomia és az asztrológia, vagyis a csillagászat és a csillagjóslás között. Az előbbi egy komoly tudományág, mig az utóbbi...
Az ókorban, jóval az időszámitás előtt, voltak zsidók is akik hittek az asztrológok jövendőléseiben. A Midrás idézi Ábrahám ősapánkat, aki panaszkodik Istennek hogy nincs gyereke és hogy "látja a csillagokban" hogy nem is lesz neki. Az Örökkévaló válasza: hagyd a csillagjóslást (szószerint: 'menj ki asztrológiádból') mivel Izrael nem áll a csillagok fennhatósága alatt ("Éjn mázál löjiszráél"). "Ábrámnak nem lesz fia – de Ábrahámnak lesz" (Midrás Börésit rábbá, 44, 12 és Sábbát 156). Ez azt indikálja hogy a zsidók egyenesen az isteni felügyelet alatt állnak, de nem zárja ki, hogy mások életét a csillagok irányitják, mint Isten küldöttei.
A Midrás bölcsek szerint tehát Ábrahám hitt a csillagokban és különleges isteni beavatkozásra volt szükség, hogy "kimenjen az asztrológiából". Lehet hogy ez a midrási vélemény, nem feltétlenül Ábrahám hozzáállását tükrözi (hiszen nem tudhatjuk mi volt az) hanem a babilóniai talmud és Midrás bölcsek véleményét, akik a maguk idejében nem határolódtak el teljesen a csillagjóslástól. Ábrahámot a Tóra "próféta"ként emliti (1. Mózes, 20, 7) és egy prófétának nem kell és nem illik csillagjóslással foglalkozni.
A "csillagokban megirt" szerencse
A zsidó források bőven idéznek nem zsidó királyokat , akik hittek a csillagjósokban és azok jóslatai alapján rendezték be életűket. A Midrás elárulja, hogy Potifár felesége (többek között) azért erőszakoskodott Józseffel, mert csillagjósai azt mondták neki, hogy fia lesz tőle. Azok persze tévedtek, mert Józsefnek, Osznáttól, a Potifárné lányától, lett két fia...
Az üldöztetés Fáraója is azért dobatta a héber gyerekeket a vizbe, mert asztrológusai azt mondták neki, hogy a zsidók szabaditója (Mózes) a vizben nyeri el büntetését. Ezek is tévedtek, mert amit "láttak" az a Pörlekedés Vize volt, ami miatt Mózes nem mehetett be az Igéret földjére.(Szóta, 12,b). Ebből is kitünik, hogy nemcsak a Fáraó hitt a csillagjósokban, hanem az idézett Talmud bölcsek is hittek bennük.
(Zárójelben, csak hogy lássuk az abszurdum nagyságát: A felvilágosult huszadik században, a második világháboru kellős közepén, a náci diktátor, Hitler Adolf, is tanácskozott csillagjósókkal és nem egyszer hallgatott rájuk, szemben hadvezérei véleményével!).
Érdekes módon a talmud bölcsei közül is sokan hittek a csillagjósok (Kaldeusoknak is nevezték őket) képességeiben előre látni szerencsétlenségeket.
Ismeretes a történet rabbi Akiba lányáról, akinek megjövendölték a csillagjósók hogy esküvője napján megmarja őt egy mérges kigyó és meg fog halni. Őt és a családot ez, érthetően, nagyon aggasztotta.
Az esküvő rendben lezajlott. Másnap reggel a fiatalaszzony hajtűjén, amit elöző este a falban levő nyilásba dugott – egy mérges kigyót találtak – holtan.
Akiba, aki egész odavolt, megkérdezte lányát, mit tett előző nap, valami különlegeset, mondja el a tegnapi nap eseményeit. Semmi különös nem történt – mondta a lány. Este, a lakoma kellős közepén, egy kéregető kopogtatott az ajtón és enni kért. Mivel mindenki el volt foglalva – maga a menyasszony nyitott neki ajtót és odaadta neki adagját. Ennyi az egész.
"Jótéteményt gyakoroltál! Micvát csináltál!" – kiáltott fel rabbi Akiba – és irva van hogy a "Jótétemény (Cödáká) megment a haláltól"! (Példabeszédek, 10, 2).
A jótétemény beleszól...
A Talmud uo. (Sabbat 156,b) több hasonló történetet ismertet, amelyekből kicseng, hogy a hivő zsidókra nem érvényesek a csillagjósok jövendölései, mivel a zsidók a csillagképek szerencsekorongja (és benne a 12 csillagkép) felett állnak. Ezt úgy értelmezték, hogy ugyan a csillagoknak van "beleszólásuk" a népek egyedeinek sorsába, de a zsidók, viselkedésükkel, imáikkal, megváltoztathatják a csillagok "elrendelését. A fenti történetből kiviláglik, hogy még egy olyan nagy ember mint rabbi Akiba, a Tanaiták legnagyobbika, is aggódott, mivel hitelt adott a csillagjósok rémjövendölésének, amit csak azáltal látott kivédhetőnek, hogy lánya valami különleges micvát csinált, esküvője napján.
Adin Steinsalz rabbi megjegyzi Talmudjában, hogy "annakidején
Babilóniában az asztrológia komoly tudománynak számitott - - - ennek ellenére a babilóniai Talmudban, aránylag, kevesett foglalkoznak az asztrológiával, talán azért, mert Bölcseink általános véleménye szerint a csillagképeknek nincs hatáskörük a zsidókkal kapcsolatban." Ezzel kapcsolatban idézték Bölcseink az egyik prófétai verset, amelynek alapján kimondták, hogy "Izrael (vagyis a zsidók) nem állnak a csillagképek fennhatósága alatt (Éjn mázál löjiszráél"):
"Halljátok amit az Örökkévaló mond nektek, Izrael Háza. Igy szól az Örökkévaló:
"A pogányok szokásait ne tanuljátok el és az égi jelektől ne rettegjetek, mert csak a pogányok félnek azoktól!" (Jeremiás, 10, 2).
Az "Éjn mázál löjiszráél" mondást (ami úgy is lehet forditani, hogy a zsidóknak nincs (a csillagokban megirott) szerencséje, Rási úgy értelmezi, hogy "ima és érdemek által megváltozik Izrael csillagképe (szerencséje jóra fordul)" (uo). Azt jelentené ez, hogy Rási hitt a csillagokban megállapitott sorsban –amit a jó magaviselet és ima megváltoztathat jóra? Akárcsak rabbi Akiba és lánya esetében?
Azt is mondták a bölcsek (uo. 151 b), hogy "a szerencse forgandó", mint egy kerék, amely egyszer fel, egyszer le. Rabbi Chijja szokta mondani a feleségének: ha jőn egy koldus, haladéktalanul adj neki enni, hogy majd adjanak fiaidnak is! A megdöbbent asszony kérdezte férjét: ezzel "áldod" (illetve átkozod) fiaidat? Mondá neki rabbi Chija: a szerencse forgandó! Egyszer fel egyszer le. Rabban Gámliel, Jehuda (a Fejedelem) fia hozzátette, hogy "aki könyörületes, azon könyörülnek az égből" (vagyis kivonják a "forgandó szerencse" csillagzata alól).
Nem kérdezni a csillagjósokat
Amint látjuk Izrael bölcseinek többsége elutasitotta a csillagjóslást, illetve azt nem relevánsnak tekintették, ami a zsidókat illeti. A Talmudban másutt (Pszáchim 113b), kimondják hogy az ember ne is kérdezze a csillagjósokat és ezt egy tóra verssel támasztják alá:
"Légy feddhetetlen Istened az Örökkévaló előtt! Ha ezek a népek- - - jövendőmondókra és varázslóra hallgatnak, neked nem engedi ezt meg istened az Örökkévaló!" (5 Mózes, 18, 13-14).
Légy feddhetetlen (Támim) ami jelenthet romlatlant, jámbort és egyeneslelküt is. Ez kizárja a csillagjóslással kapcsolatos praktikákat, amelyek előbb-utóbb csillag, illetve bálványimádásba torkollnak Ezt a talmudi passzust idézi a Sulchán Áruch is (Jore Déá 179, 1) amikor röviden kimondja a halacha véleményét: "Nem kérdezik a csillagjósok és jövendőmondók véleményét!" Iszerlis indokolásul hozzáteszi a fenti verset, amely megköveteli a feddhetetlenséget a zsidó embertől . Iszerlis hozzáteszi a magától értetődőt: természetesen tilos kérdezni a varázslókat, kuruzslókat, időjósokat, stb (lásd a Mit mond a halacha a Dárché Háemoriról (gój szokásokról).
Maimonidés (Rámbám) volt úgy szólván az egyetlen Izrael bölcsei közül, aki már 900 évvel ezelőtt, egyértelmüen különbséget tett a tudományos asztronomia és az áltudományos csepürágő asztrológia között.
Maimonidés három szinten utasitotta el az asztrológiát és bizonyitotta be annak hazug és áltudományos voltát: tudományos szinten, filozófiai szinten és történelmi szinten. Az utóbbiban Rámbám azt mondja hogy hogy az A-t politikusok találták ki hogy általa egyesitsék mögöttük a tömegeket, stb.(Pérus Hámisnájot, Ávodá Zárá, 3,7, valamint Misne Tora Hilchot Ávodá Zárá 11, 16 és a Tévelygő harmadik kötetében, a 37. fejezetben. Lásd erről részletesen Dror Fixler cikkét, Tchumin. 19. kötet, 439-447 oldalak)
Egy ismert levelében, amit délfranciaországi rabbik kérdésére válaszolva irt – Maimomonidés az asztrológiát babonának nevezi. Szerinte a Tóra arra tanit bennünket, hogy az ember sorsát Isten határozza meg, "személyesen", vagyis nem küldöncök által (amelyek a csillagok). Ezenfelül az ember maga ura sorsának, jó illetve rossz ösztöne által. Ha nem igy lenne – a Tóra parancsolatai értelmetlenek lennének – irja. A Talmudban emlitett asztrológiával kapcsolatban megjegyzi Maimonidés (az emlitett levélben), hogy azokat nem szabad szószerint venni, amikor azok ellenkeznek a logikával. "Az embert úgy teremtették - irja – hogy a szemei elől vannak és nem hátul, ("Ádám éjnáv börosó") logikusan kell viselkednie és ennek megfelelően elutasitani az asztrológiát, még akkor is, ha az emlitve is van a rabbinikus forrásokban" ( Idézet – angolból. A levélváltást megjelentette Alexander Marx, a Hebrew Union College évkönyvében, 3. kötet, 1926).
A horoszkópok és hivőik
Logikus lenne azt hinni, hogy manapság, amikor az ember a holdba repül és a csillagászat nagy eredményeket mutat fel - eltüntek ezek a babonák és az emberek nem foglalkoznak ezekkel a badarságokkal.
Az igazság azonban az, hogy a tömeg média csak alátámasztja és erősiti a buta emberek hiszékenységét . "Komoly" ujságok rendszeresen közlik a csillagjósok prognózisait, amelyeknek sikerül nem egyszer pánikot is kelteni és már nincs ujság szerte a világon, amelynek ne lenne állandó horoszkóp rovata, amit tudálékos sarlatánok irnak, komolynak szánt jövendöléseiket a saját kútfejükből (illetve kisujjukból) meritve.
Két személyes élmény: A Mááriv cimü lapban húsz évvel ezelőtt késhegyre menő vita folyt: horoszkóp igen vagy horoszkóp nem. Az ellenzők azt mondták, hogy ezt csak olcsó bulvárlapok csinálják, amelyek olvasóközönsége cselédlányokból áll. Mondanom sem kell, hogy a horoszkóposok győztek.
A másik élmény: az izraeli magyarnyelvü napilapban egy jóbarátom "csinálta" az emberek sorsát. Egyszer egy héten nekiült irógépének és irta. A háta mögött mindig állt egy-két gépirónő, akik feszülten figyeltek, mert akarták tudni, mi lesz a sorsuk a jövő héten...
Összegezve: az asztrológiát nemcsak a Halacha hanem a józan ész is ellenzi . Ez a primitiv emberek bibliája, melynek "szerzői" kihasználják a primitiv emberek hiszékenységét. Az ember sorsa saját kezében, viselkedésében van. A szabad választás jogán, lehet jó vagy az ellenkezője. Ha segit magán – Isten is megsegiti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése