A HETI SZAKASZ CHASZID SZEMSZÖGBŐL - SOFTIM - 2013

MA A RABBIK A „KIRÁLYOK”

 

„...tégy (tehetsz) magad fölé királyt…” (5Mózes 17,15)

 

Ebben a szakaszban a Tóra megparancsolja a zsidó népnek, hogy válasszon magának királyt. Ehhez Bölcseink hozzáfűzik, hogy „három micvát kaptak a zsidók, amiket akkor kellett teljesíteniük, miután elfoglalták az Ígéret Földjét: királyt választani…” stb. (Szánhedrin 20,b). Ebből láthatjuk, hogy a királyválasztás egy nagy micve, mi több ez egy olyan parancsolat, amely kapcsolatban van Erec Jiszráéllel.

      És íme, Sámuel, a próféta idejében, a Bírák korszakának végén, több száz évvel a honfoglalás után, a nép a prófétához fordult és kérte, hogy állítson neki királyt, amire az Írás azt mondja, hogy ez „visszatetszést keltett a próféta szemében” (1Sámuel 8,5), míg az Örökkévaló ezt mondja neki: „Engem vetettek meg, hogy ne legyek uralkodójuk”. (uo. 7)

 

      Vegyük észre hogy valami itt nincs rendben! Hiszen a királyválasztás egy nagy micve, akkor miért vette ezt az Örökkévaló ennyire rossznéven?! Ha meg a királyválasztásra  való törekvés ennyire negatív dolog, akkor miért mondta az Örökkévaló Sámuelnek, hogy teljesítse a nép kérését, és válasszon neki királyt?

 

      A KIRÁLYSÁG FOKOZATAI

 

         A haszidizmus azt tanítja, hogy a királyság fogalma abban merül ki, hogy a nép tartson tőle, és az országban a törvény és a rend uralkodjon. Azonban ha az ország lakosai magas szellemi nívón állnak, és nem kell attól tartani, hogy rendzavarás lesz – a király feladata az, hogy felemelje a népet egy még magasabb erkölcsi és szellemi fokozatra. Mivel a király „mindenkinél magasabb” (uo. 9,2) –  őrá tartozik, hogy felemelje a népet egy még  magasabb szellemi nívóra, ahová önerőből nem tudnának eljutni.

 

  A zsidó népben a király feladata egyfajta „közvetítő” szerepét betölteni a nép és az Örökkévaló között, és „bemutatni” az Örökkévaló királyságát a népnek.Amint a királyságban több fokozat van – így feladata is két részre oszlik: ha a nép alacsony színvonalon áll, és nem képes alávetni magát az Örökkévaló uralmának (vagyis önmagát az istenséggel szemben semmibe venni) – a király dolga, az Örökkévaló uralmát a népre vetíteni. Azonban ha a nép maga úgy viselkedik, ahogyan kell, és magára veszi az Örökkévalót mint a világ királyát – akkor a király kötelessége a népet a legmagasabb istenfélelem fokára felemelni – ahová önerőből nem képesek felemelkedni.

 

     „MINT A TÖBBI NÉP!”

 

     Az Örökkévaló akarata az volt, hogy a zsidó nép a lehető legmagasabb szellemi szinten álljon, és a király, akit kértek, a második számú feladatát teljesítse. Azonban Izrael fiai azt kérték, hogy olyan királyt kapjanak, aki „bíráskodik felettünk, mint minden más népnél”; egy olyan királyt, aki rendet tart közöttük és megakadályozza, hogy „egyik a másikat élve lenyelje” (az Atyák misnája alapján 3,2). Ez azt feltételezi, hogy abban az időben alacsony szellemi színvonalon álltak, és istenfélelmük igencsak alacsony szintű volt. Ezért mondta az Örökkévaló Sámuelnek, hogy: „Engem vetettek meg, hogy ne legyek uralkodójuk”. (1Sámuel 8,7)

    

Ennek ellenére az Örökkévaló meghagyta Sámuelnek, hogy állítson a népnek királyt.

 

Miért?

 

Mert ha a helyzet olyan, hogy az alapfokú istenfélelem hiányzik – és egy király feltehetően képes javítani a helyzeten – akkor azonnal kell állítani egy királyt, abban a reményben, hogy idővel, lassan-lassan felemeli a népet, amíg az eléri azt a fokot, hogy megérti és elfogadja a királyságot, annak magasztos értelmében, és nem mint a „többi népnél”.

 

    „VÁLASSZ MAGADNAK RABBIT!”

 

     Napjainkban nincs királyunk de Bölcseink kimondták, hogy „(ma) a rabbik a királyok” (Gittin 62a), és mindenkinek kötelessége a Misna utasítását betartani: „Válassz magadnak rabbit!” (Atyák 1,6 és 16).

Vannak, akik azt gondolják, hogy elég, ha tanácskoznak egy rabbival magasröptű elvi  kérdésekben, de  a mindennapi, egyszerű ügyekben nem. Azonban ne felejtsük el, hogy ha hiány érződik az istenfélelemben, és a szellemi szint nem olyan, mint   amilyennek lennie kellene – ezekben  a dolgokban is a rabbi a cím, ahová fordulni lehet és kell, mert gyakorlatilag ez a rabbi feladata, akárcsak a királyé…