2013. augusztus 28., szerda

 A HETI SZAKASZ CHASZID SZEMSZÖGBŐLVÁJÉLECH(2)


"TROMBITÁVAL" - TERJESSZÜK A TÓRÁT!

       

      "---HOGY HALLJÁK ÉS MEGTANULJÁK..."

             (5.Mózes, 31, 12)

 

       Heti szakaszunk részletezi a Hákhél törvényeit.

Mi is ez a Hákhél ("gyüjtsd össze")?

 

A Szentély fennállásának idején a Smita (hetedik) év után egy össznemzeti naggyűlés volt a Szentélyben és a király felolvasott a népnek a Tórából, "hogy hallják és megtanulják és féljék az Örökkévalót"(5.Mózes, 31, 12).

 

      A Tószefta (talmudikus gyüjtemény, Szóta, 7, 8) részletesen közli velünk miként zajlott le ez a  népünnepély jellegü egyedi rendezvény:"Aznap a kohaniták ott állnak Jeruzsálem utcáin és terein, arany kürtök a kezükben és fujnak három hangot (Tekiá, Truá, Tekiá) – hogy összetrombitálják a népet a Szentélybe az ünnepséghez. És a Toszefta azzal fejezi be, hogy "azt mondják hogy egy kohanita akinek nincs a kezében arany kürt – az nem is kohanita!"

 

A ROSSZBÓL LESZ A JÓ

 

  A Toszefta utolsó mondata magyarázatra szorul. Hiszen a kohaniták feladata a szentélyszolgálat volt. A kürt fúvás Jeruzsálem utcáin – csupán előkészület volt a Hákhél ünnepségre és nem maga a micve része. Akkor meg miért mondják, hogy egy kohanita akinek nincs kürt a kezében – az nem is kohanita!,

 

Ahhoz hogy ezt megértsük, előbb részletezni kell a kohaniták tevékenységét a Szentélyben és munkájuk mibenlétét. Egyik feladatuk volt a füstölő működtetése, (amire a Tóra azt mondja hogy "füstölőszert tesznek eléd" – 5.Mózes,33,10),

 

Maimonidás ógy magyarázza a füstölést, hogy ezáltak semlegesitsék a rossz illatokat és helyette jó szagot árasszanak a Szentélyben(More Nevuchim, 3, 45).

Ez az egyszerü értelmezése a dolognak, azonban a belső értelmezés szerint, amit  a Zovér képvisel, a füstölő (Ketóret) feladata volt eliminálni a rossz ösztön mocskát.

 

     HÉT ÉVES ELŐKÉSZÜLET

 

   A füstölő olyan alapanyagokból készült amelyek nem alkalmasak arra hogy emberi táplálékul szolgáljanak. Többek között tartalmazták a galbániumot (Chelböná) is, aminek rossz szaga van. Ez rossz, alantas dolgokra utal – a Talmud szerint ez jelképezi Izrael vétkeseit (BT. Kritot,6b). A kohaniták feladata volt a zsidó népben fellelhető negativ, alantas dolgokat felemelni a szentség szintjére – az Örökkévalóhoz. Ebben jutott kifejezésre fő feladatuk: a világ "világi"  alacsonyrendü jellemzőit feljuttatni a szentség felső fokára. (Ezt naponta kétszer csinálják – vagyis működtetik a füstölőt – reggel és délután).

 

   Az esemény amelyben ezen feladatuk kidomborodó kifejezésre jutott – az a Hákhél jelenése volt. Azok a kohaniták, akik az előző hét évben a világ felsőbb révbe juttatásán munkálkodtak – most odaadóan tevékenykedtek az egész zsidó nép felsőbb szintre való felemelésén.

 

       MINDEN ZSIDÓ KVÁZI – KOHANITA

 

  Ennél fogva volt a Hákhél gyülekezet a kohaniták főpróbája: Ha érzi hogy ez a feladata, kimenni az utcára, összetrombitálni a népet ü ezzel bizonyitva valódi kohanita mivoltát. Ha nem, ha otthon ül kényelmesen és nem mozdul – úgy tünik hogy nem is kohanita!

 

    Tuladonképpen és valójában és valójában minden zsidó "kohanitának" számithat(hiszen a Tóra statuálja hogy "és lesztek nekem kohanita nemzet..."(2.Mózes, 19,6). Minden zsidó feladata és kötelessége kimenni az utcára és felébreszteni a népet, akár trombitával (akát modernebb eszközökkel) és feljuttatni őket, minden zsidót a legmagasabb szintre a Tóra és  micvák vonatkozásában.

 

(Likuté Szichot, 14. kötet, 127 ol').

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése