2013. augusztus 10., szombat

לקט, שיכחה ופיאה   AMI A MULTHETI SZIDRÁBÓL KIMARADT

 

  SOFTIM:   A  SZÖG, A PEREC ÉS AZ ELLOPOTT PARIPA

  

     Lehetetlen egy, vagy akár két cikkben összefoglalni egy heti szakasz tartalmát. Igy mindig kimarad valami, amiért kár hogy kimarad. Ilyenkor azt mondjuk hogy "majd jövöre".

 

Ezzel szember minden nyelven érvényes az a közmondás hogy amit megtehetsz ma – ne halaszd jövöre.

 

Tehát:

 

  "FEDDHETETLEN LÉGY..."

 

"Feddhetetlen" jámbort is jelent,meg romlatlanságot, néhol naivat. A"feddhetetlen légy az Örökkévalóval (szemben)", ami szakaszunk egyik kulcsmondata (5.Mózes, 18,13), úgy is értelmezett, hogy ne okoskodj, ne csapd be a kohanitát, levitát, add meg nekik járandóságukat és ne kövesd a pogány praktikákat, amiket országodban találsz.

 

 Rási azt mondja a verssel kapcsolatban hogy "járj el vele szemben egyenesen, várd segitségét és ne kutasd a jövöt".

 

Az egyik neves középkori rabbi, azt mondta  erre - a kutakodó, "tudósokkal" kapcsolatban:

 

 Ezt a dolgot egy hasonlattal lehet megvilágitani. Egyszer volt egy királyi herceg, akinek istállójában volt egy nagyon értékes paripa, amelyre féltékenyen vgyázott éjjel-nappal.

Egyszer egy szomszéd városba lovagolt az értékes lovon, azt betette egy istállóba, őrt állitott az ajtó elé, vigyázzon a lóra hogy el ne lopják.

Hogy az őr el aludjon, azt tanácsolta neki a herceg, hogy gondolkozzon erősen elvont dolgokról.

   Éjszaka a herceg nyugtalan volt, nem tudott aludni, ezért felkelt és kiment az istállóba- Ott találta az őrt, aki erősen gondolkozott valamin- Min gondolkozol – kérdezte és az őr válasza az volt hogy azon spekulál, hová tünik az a fa, ami a szög helyén volt, ami be nem verték?

 

Nagyon jó – mondta a herceg – kitünő ötlet. Majd aludni tért. Néhány óra mulva ismét feléberdt és kiment. Kérdésére, hogy min gondolkozik, most azt mondta az őr, hogy azon töri a fejét, hogy ha valaki megeszi a perecet – hová tünik a lyuk, ami azelőtt ott volt?

   Kitünő – mondta az elégedett herceg.

 

 Reggelre kelve megint kiment az istállóhoz és issét csak ott találta az őrt, gondolataiba mélyedve.

 

   Most min gondolkozol? – kiváncsiskodott a nagyúr, mire az őr:

 "Azon töprengek uram, hogyan lehetséges az, hogy az istálló lakatra zárva, én az ajtóban ülök és erősen gondolkozom – és a lovat ellopták!?"

 

     Ebből az következik, hogy ha valaki üres, dőre,"tudományos" kutatásokkal foglalkozik, jön a rossz ösztön és ellopja tőle józan eszét!

***

Ez az egyetlen tevőleges parancsolat a Tórában, amely előirja hogy a zsidó ember legyen feddhetetlen, vagyis jámbor – az Örökkévalóval szemben. Ugyancsak egyetlen próféta kéri csak, hogy a nép "legyen alázatos (szerény) az Istennel szemben" )Micha, 6,8).

 

      Miért éppen ennél a kettőnél ?- kérdi r' Pinchász Koriczer.

 

Azért – magyarázza – mert ez a két dolog nagyon alkalmas arra hogy az ember becsapja a világot: feddhetetlen jámbornak mutatja magát, miközben a szive csalárd és minden rosszra kapható.

Ugyancsak van egy olyfajta "szerénység" ami tulajdonképpen a büszkeség és fennhéjázás álarca és csak az Isten tudja hogy ez valódi-e vagy hamis   és csak   (kép)mutatott alázat, szerénység.

***

       Reb Mendl Don-Jichje, a kapusztai rebbe, nagyon csodálkozott , amikor jöttek és mondták neki, hogy valaki nem imádkozik és nem rak Tfillint naponta. Nem értem miért viselkedik igy – mondotta. Ha valaki vétkezik és nem tartja be az étkezi törvényeket – ezt meg lehet érteni, mivel szeret jól enni. Ugyanez a helyzet, ha valaki pénzsóvár, vagy kóvedot követel magának, vagy ittas, kártyázik stb – ezek olyan  emberi gyengeségek amikre a gyarló ember vágyakozik, amikről azt hiszi hogy az jó neki.

De mi a jó abban és mi az "élvezet" ha valaki nem légol Tfillint?.Milyen vágyat elégit ki azzal?---

 

***

    A feddhetetlsnség netovábbja volt az alábbi eset: r' Velvele, a zaborázi (Ukraina) rebbe egy egy  tiz rubeles banknot birtojában volt, amit el akart tenni rosszabb idökre, Betette tehát egy Chumesbe, oda ahol irva van (a Tiz Parancsolatban) hogy "Ne lopj!

 

Amikor szöksége volt a pénzre – elő akarta venni – de nem találta. Kereste, kereste migcsak megtalálta, ugyabban a könyvben, de csak a felét, öt rubelt, azon az oldalon ahol az állt hogy "szeresd felebarátodat mint magadat" (3.Mózes, 19.18).

 

   Mondá reb Velvele: mennyire alávalóbb vagyok én ennél a tolvajnál! Amikor volt 10 rubelem, mindet megtartottam 

magamnak és félre is tettem, nem gondolva másokra. Ez a jámbor pedig csak a felét vette el és ezzel betartott egy nagy micvet. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése