HETI SZAKASZ  BÁMIDBÁR – 2012

                    KIK VOLTAK  A  "FEJEDELMEK"?

 A "fejedelmek", , akiket itt először nevez nevükön az Irás , a törzsfőnökök  voltak. akik Mózesnek segitettek az itteni népszámlálást (a másodikat?) nyélbeütni

 

Lássuk csak:

 

     "Ezek a nevei azoknak a férfiaknak aki segiteni fognak nektek: Reuvéntől Elicur, Sdéur fia; Simeon törzsétől Slumiél, Curisádáj fia,  Judából Náchson, Áminádáv fia, Jiszachárból Netánél, Cuár fia, stb, stb" (4 .Mózes, 1, 5-15).

 

      A nevek túlnyomó többsége szép héber nevek, de teljesen ismeretlenek. Az egyetlen, akiről rémlik hogy már hallottuk az Náchson, mivel a Tóra emliti, valahol, még Mózes második könyvében, hogy Áron, a hugát, Elisevát, vette feleségűl. Mivel azonban a Tóra itt ezeket úgy emliti, mint "a közösség képviselői, az ősi törzsek fejedelmei, Izrael nemzetségfői", jó lenne tudni, honnan kerültek elő hirtelen?

 

     Ez az első név szerint emlitett garnitúra, a Mózesen és Áronon kivüli vezetés, amely innen kezdve, a z  emlitett népszámláláson kivül, a közelgő honfoglalást van hivatva előkésziteni. Ne tévedjünk: ezek nem azok a bizonyos "ezredesek", akiknek kinevezését még Jitró javasolta, látogatásakor, vejének, Mózesnek. Azok hatszázan voltak, minden ezer főre egy "ezredes", mig itt 12 törzsfőnökről van szó.

 

Ki választotta ezeket az embereket? Nevükön lettek nevezve, vagyis úgy tünik hogy a kinevezés "felülről" jött. Neciv (Naftali Zvi Berlin) a volozsini Ros jesiva, hires exegéciájában, "Háámék Dávár", azt mondja hogy eredetileg a törzsek maguk választották vezetőiket, és itt a Tóra közli velünk, hogy az Örökkévaló approbálta a választást, azáltal hogy elismerte őket vezetőknek.

 

Aki egy kicsit belemélyed és a kulisszák mögé kukkant, annak nyilvánvaló, hogy a törzsfönökök már jóval előbb de-factó betöltötték feladatukat, hiszen már a Hajlék felállitásánál olvassuk, hogy a törzsfőnökök hozták adományaikat, ajándékaikat.

 

                                                            * * *

            Ezen felül is beleütközünk lépten-nyomon a bibliai kronológia problémáiba.  A következő szakaszban (Nászó) , ahol a Hajlék felavatásáról és a Fejedelmek által bemutatott áldozatokról van szó – ugyanezen nevekkel találkozunk és az  a második év első hónapjában történt (Niszán) mig itt, a népszámlálás a második hónapban (Ijjár) van megtartva. Ez is ékesen bizonyitja hogy a törzsfőnökök már müködtek, csak itt lettek kvázi, hivatalosan beiktatva.

 

Miért választották éppen őket? Miben tüntek ki a többiek közül? Ismét csak Berlin rabbi kell idéznünk, aki azt mondja hogy nem  csak vagyonuk és vezetési képességei alapján választották ki őket, "hanem azért (is), mert ismerték a Tórát és istenfélő emberek voltak, ami arra érdemesitette őket, hogy Isten előtt állva képviselhessék törzsüket".

 

 Hogy gazdagok is voltak, azt a Midrás mint logikus tényt közli velünk. Ugyanis – amikor Mózes meghirdette a gyüjtőakciót a Hajlék javára – a törzsfőnökök nem siettek. Lássuk mit hoz a nép – mondták – és majd ami hiányzik – azt mi pótoljuk. Ez a kissé nagyképü hozzáállás hamar megbosszulta magát, amikor kiderült, hogy a "nép" nemcsak eleget hozott, hanem sokat is, és a gyüjtést le kellett állitani. Ekkor a paffon maradt törzsfőnökök elvállalták, hogy ők hozzák a főpap mellvértjéhez szükséges drágaköveket – minden törzs neve egy ilyen kövön volt – összesen 12 – mivel ezek a drágakövek nem voltak a nép tulajdonában. Később, a Hajlék felavatása után, amikor megtudták hogy a moduláris Hajlék szállitáshoz szekerek is szükségesek – ezeket is a törzsfőnökök adományozták. Ez nemcsak drága volt, de ritka is, mivel az egyiptomi monopóliumot nem nagyon engedték exportálni. 210 évvel ezelőtt láthattuk hogy a Jákobnak küldött szekereket külön fáraói engedéllyel küldték (lsd 1. Mózes, 45, 19 és 21).

 

                                                            ****

         Eddig a Psát. Szépen csengő teofórikus héber neveiken túl, nem tudunk a törzsfőnökökről úgyszólván semmit A Midrás itt is kisegit: szerinte ezek a törzsfőnökök már az egyiptomi elnyomás során is funkcionáltak. Ők voltak a zsidó rendőrök, akik elszenvedték az ütlegeket az egyiptomi hajcsároktól, amikor a nép nem volt képes teljesiteni   a  magasra srófolt normákat. Amikor Mózes panaszkodik, hogy nem birja egyedül elviselni a nép terhét és segitséget kér – az Örökkévaló azt mondja neki: nevezz ki egy 70 tagu tanácsadó testületet, "akikről tudod hogy ők a nép vénei és rendőrei..." (4. Mózes, 11, 16). Hol voltak ezek "rendőrők"? Egyiptomban, az üldöztetés idején (Bámidbár rábbá, 16, 20), ahol nem árulták be az üldözőknek, kik azok akik nem csinálták meg az előirt téglamennyiséget. Ezekből lettek kiválasztva a 12 törzsfönök és később a hetventagu Synhedrion. Érdemük? Hogy nem voltak olyanok mint a gettórendőrségek, a Judenrátok, napjainkban.

 

Ezek most  már  jócskán idős emberek lehettek, Hiszen  az üldözés kezdete még jóval Mózes születése előtt volt és Mózes nyolcvan évesen állt oda a Fáraó elé, követelvén a héberek szabadon bocsátását. Egy rendőr nem lehetett 18 – 20 évesnél fiatalabb. Igy tehát ezek nagy élettapasztalattal rendelkező öreg emberek lehettek. A Szifré nevü midrás "törzsfönökök, törzsfőnökök fiai"ról beszél  és ez már  megoldhatja, részben, a generációs problémát.

 

                                                             

 Való igaz, volt még egy garnitúra "öregek", akik még az elnyomatás előtt és alatt szolgáltak és akikhez jött Mózes a megváltás hirével szájában. Akikről azt mondja a Tóra , hogy "hittek Mózesnek", de amikor az és testvére Áron a Fáraóhoz mentek és  meghivták az öregeket jöjjenek velük, azok egyenként lemaradtak és mire a palota kapujához érkeztek, már egy sem volt ott – annyira féltek (Midrás rábbá).  Rgy másik Midrás szerint ezek megpróbálták megakadályozni az aranyborju készitését és a gyülevész népség által felheccelt nép megölte őket (Tanchuma, Böháálotchá, 14).

 

                                                              * * *

         Már számtalanszor volt alkalmunk leszögezni, hogy a Tóra senem történelem, senem mesekönyv. Nincs benne egy fölösleges betü sem és minden leirt történésből sulyos igazságokat, tanulságokat lehet levonni. A rendőrök önfeláldozó odaadásának jutalma nem vállveregető dicséret volt , se nem kiemelt nyujdij – hanem egy még felelőségteljesebb feladat, a törzsek fejedelmeinek posztja. Meg is állták a helyüket és kétségtelen, hogy ha őket küldik  a kanaáni kémküldetésre, a dolgok  másképp alakulnak.

 

     Az itteni népszámlálás adatai egyeznek az előzővel. Ennélfogva vannak akik azt állitják, hogy csak egy népszámlálás volt, melynek eredményét itt közölték hivatalosan. Itt nem történik emlités, hogy a számlálás a fél sekelek segitségével történt, dehát ismerjük Bölcseink véleményét arról, hogy "A Tóra szavai szegények itt és gazdagok amott", vagy forditva. Mások szerint két népszámlálás volt, de egy év leforgása alatt és a számok egyeznek, mivel éppen annyian születtek mind ahányan meghaltak.