0RZSE A DOB UTCÁBAN VENDÉGOLDAL

WEISZBERGER RABBI ELMONDTA A  LITURGIKUSOKNAK MI A ZSIDÓSÁG LÉNYEGE  (Lejegyezte Deutsch Gábor) Dob utca 35. Sok ember szívét megdobogtatja, ha a kockaköves udvarba lép. Valamikor iskola vette körül a patinás zsinagóga épületét és ha járt oda háború előtt vagy azután, emlékszik a gyermekzsivajra, kiváló tanárokra, hitoktatókra - melámedokra - tudja, milyen tekintélyes rabbik koptatták az aszfaltot. Az iskola államosítása, megszüntetése után a legendás Groszberg Slomó Talmud Tórát szervezett az épületben,{majd ezért egy évet űlt  az ÁVH börtönében - N.K.]; a hatvanas évek elején a hitközségnek sikerült elérnie, hogy chéder (kisiskola) és jesíva (kollégium) létesüljön ott, Benedikt rabbi vezetésével. Schőner Alfréd főrabbi, az OR-ZSE rektora és az ortodoxia mai főrabbija, Mojse T. Weiszberger szintén növendékei voltak ezen intézetnek. Az OR-ZSE liturgia-liturgika szakos hallgatói ellátogattak - megközelítőleg ötvenen -, vendégként az ortodoxiához, egyeztetve Mojse T. Weiszberger főrabbival. A rebecen még frissítőről és harapnivalóról is gondoskodott. Először a tanácsteremben biztosítottak helyet, de mivel nem várt létszámban érkeztek a hallgatók, a díszteremben helyezkedtek el. Schőner (FŐ)rabbi úr az ortodox rabbival való ismeretségével kezdte a köszöntőjét és örömét fejezte ki, hogy a látogatás létrejött.   Néhány szóval bemutatta T. Weiszbergert, aki Natanjáról érkezett, de 13 éves koráig itt tanult Budapesten és ebben a díszteremben volt a bár micva, s közvetlenül ezután ment a család Izraelbe, ahol tanulmányait folytatta. Megbeszélték, hogy előbb egy kb. negyven perces előadás következik, majd az előre megfogalmazott, valamint a hallgatóság spontán kérdéseire válaszol a vendéglátó. A főrabbi méltatta a napot, Lág-Bajmert (ezen a napon volt a találkozás). Elmondta, azért számolunk, mert ez tórai parancs. Másrészt az örömteli eseményt, a Tóra-adást várták az emberek, ahogy a vőlegény és menyasszony várja esküvője napját, számolja, hány nap múlva lesz az esemény, amit úgy vártak. Ez a várakozás jellemezte az Egyiptomban felszabadított zsidókat, a Szináji kinyilatkoztatás előtt. Ugyanakkor árnyékba borította ez örömteli időszakot, hogy a Bár Kochban felkelés idején rabbi Akiva 24 ezer tanítványa járványban elpusztult, mert bár nagy tudós emberek voltak, de nem tisztelték egymást eléggé, márpedig a két kőtábla közül az egyik az Ember és az Örökkévaló kapcsolatáról szól, a másik az Ember és az Ember viszonyáról. Mind a két kő egyforma nagyságú és fontosságú volt, de e második követelményét nem tartották be. Öten azonban közülük mentesek voltak ezen hibáktól és életben maradtak. Ezek közül a legismertebb Simon bár Joháj, a Tóra bölcs tudója, aki ezen a napon halt meg. Mondhatnánk, ez egy gyászos nap lehetne, de ezen a napon árulta el a rejtett tant, a Kabalát, amely számos kérdésre ad választ. Ő az egyik meghatározó szerzője a Kabala alapművének, a Zohárnak. Ezt magyarázta tanítványainak barlangja előtt, ahol megbújt üldözői elől. Egy nap állt rendelkezésére, a nap azonban addig nem távozott az égről, amíg tanítását be nem fejezte. Mindez Meronban történt. Sok ezren kirándulnak oda a Szfíre 33. napján. A 3 éves fiúcskákat oda viszik, ott vágják le először a hajukat és hagynak a fülük melletti szélen pájeszt. Énekelnek, táncolnak, mert Simon bár Joháj ugyan elment, de a rejtett tan, a Kabala megfelelő felkészültséggel tanulmányozható. Az érdeklődéssel fogadott előadás után kérdések következtek. Helyszűke miatt csak néhányat idézhetünk belőle. A 21. században jelent-e még valamit a kásrut? Válasz: a kóserság törvénye a Tórában áll. Több ezer éve írta Mózes az Örökkévaló utasítására. Örök törvény, amíg ember él a földön és ameddig van zsidóság, akiknek e parancs követése elrendeltetik. Kérdés: Miért drága a kóser hús? Válasz: a bonyolult műveletek elvégzése a vágóhídra nagy terhet ró. Tízszer annyi állatot vághatnak le a tőlük megszokott módon, mint a kóser eljárással. Szükséges sajhet és felügyelő, azon kívül előfordul, hogy több állatról kiderül, hogy kóserság szempontjából nem megfelelő, ez is mind veszteség. Általában 8 marhát, 1000 csirkét vágnak hetenként, és időnként több száz pulykát is. Ezzel látják el a húsboltot, a szalámi üzemet, a kórházat, iskolákat, az ortodoxia, valamint a MAZSIHISZ intézményeit, szociális ellátást és az éttermeket. Lehetne olcsóbb, ha több lenne az igény, ha többen fogyasztanák a kóser húst, mondjuk 9-10 marhát vágnának vagy 500-zal több csirkét a szokottnál. A többlet mérsékelné a ráfordított költséget. Kérdés: mit jelent a mikve, a 21. században? Válasz: ez éppen annyira örök, mint a kásrut. De legalább annyira fontos, mert a tisztaság, szellemi és fizikai - például asszonyoknál a családi élet igen fontos eleme, az egészséges gyermek születése szempontjából is jelentős. Élő vízzel, tehát forrás- vagy esővízzel, meghatározott mennyiségű medencében kell történnie; a lehetőség az adott, csak ki kell használni. Kérdés: születhet-e mostanában olyan bölcs, mint amilyen Hátám Szófer volt? Válasz: nem lehet tudni, de fel tudjuk-e mérni, mit jelentett a világnak a pozsonyi bölcs? Magyarországon, de a környéken, sőt messzi földön az ő, majd leszármazottjai iskolájából származtak a legkiválóbb rabbik. Levelei határozottak voltak, de soha senkit meg nem sértett. Könyveinek értéke felbecsülhetetlen. Mondták, Mojse Rabbénitól, tanítómesterünktől Mojse Maimoniig (Rámbám) nem támadt olyan bölcs, mint Mojse. Később ugyanezt mondták Rámbámtól Mojse Schreiberig, tehát Hátám Szóférig. Kérdés: milyen a kapcsolat az ortodoxia és a neológia között? Válasz: kölcsönös tisztelet, aki hozzánk jön tanulni, imádkozni - mint ahogy jöttek a Dohányból, a Thököly utcából főrabbijaik vezetésével vagy jöttetek ti, - annyit mondhattam, legyenek áldottak az érkezők, a Sém nevében. Szó esett a betérésről. Ráv Weiszberger elmondta, hogy a betérésnek csak akkor van értelme, ha a betérő vállalja, hogy a 613 parancsolat ma is aktuális (a Szentélyre nem vonatkozó) mindegyikét maradéktalanul betartja. Ha csak egyet elhagy belőle, már megszegte fogadalmát. A sábesz betartásánál még arra is vigyázni kell, hogy zsebkendő ne maradjon a zsebben. Tudni kell, a kitérés, a vallás elhagyása nálunk nem létezik. Aki zsidó anyától született, az zsidó, akár tartja a törvényeket, akár nem. Ha hanyagolja, 120 év után (reméljük, hogy ezen idő után) megkapja a büntetését. Aki nem zsidó anyától született, de magára vette a vallást, számára egy végleges lépés és a törvények, szabályok kötelezőek. A zsidóknál három dolog a legfontosabb a Tóra útját járva: a szombat megtartása, a kóserajkúság, és a családi élet tisztaságát jellemző mikve. Aki mindezt tudomásul veszi, annak tudunk segíteni felkészíteni, tanítani. A leghelyesebb, hogy irányításunkkal Izraelben tér be. Ha szorgalmas a felkészülés során, úgy az izraeli betérés nem okozhat problémát és nem is vesz igénybe hosszú időt. Kérdés: a 21. században mit jelent a paróka. Válasz: nem a paróka a fontos, hanem az, hogy az asszonynak eredeti hajából egy szál sem lehet látható. Hogy ezt parókával fedi be, kendővel vagy sapkával, az nem lényeges kérdés. Minden kérdést és válaszát nem tudjuk leírni, a délelőtt igen gazdag volt és emlékezetes, bizonyára több látogatás fogja követni. Kárpáti Judit docens, tanszékvezető megköszönte az előadást és a válaszokat.