Svihákiából jelentik:

 

" Nagyon fontos, hogy tegyünk az asszimiláció és a vegyes házasságok ellen!"
 

   A fentidézett mondat miatt hozzuk le itt ezt a szemöldök-blogból átvett anyagot,amelyből – svihákság ide vagy oda – kisüt a zsidóság. A jiddiskeit.

 

     Amikor Smuel-Zvi R.  – aki eddigi viselkedésével kivivta a svihák cimet - ezt leirja, abban a pillanatban a zsidó rabbi beszél belőle. Olyan amilyen – de rabbi, akit érdekel, hogy hivei kósert egyenek, még ha  goj papa késziti elő az ebédet...

 

    Nincsenek előitéletek - kredit jár mindenkinek akit zsidó anya szült a világra. Ha tudatlan, ha szemtelen, akkor is. Mert ha valaki azt mondja egy nőnek, hogy "légy a feleségem, abban a tudatban,  (vagy arra fel),hogy én egy nagy cáddik vagyok צדיק גמור – akkor az felesége attól a perctől számitva – מקודשת - még akkor is, ha az illető egy nagy niemand רשע גמור mivel egy pillanat alatt megtérhet és akkor már egy nagy cáddik (lehet)

 }A Talmud alapján, BT, Kiddusin, 49 b{

 

        Az alábbikat a svihák irja – aki itt és most lehet cáddik gámur:

 

 

"Az elmúlt héten kétszer is találkoztam azzal a kérdéssel, hogy ha valahol egy nem zsidó ember főz egy zsidó embernek akkor az étel még kóser marad-e?
(pl, ha a nem zsidó édesapa vagy akár professzionális szakács főz valakinek a kóser konyhájában…)

A válasz megértéséhez meg kell ismerni két kifejezést:
Bisul Jiszráél = jelentése: zsidó főzés, kifejezés, azokra az ételekre, amit zsidók főztek.
Bisul ákum = jelentése: nem zsidó főzés, kifejezés, azokra az ételekre, amit nem zsidók főztek.
A hozzám feltett kérdés lényege az volt, hogy miért van az, hogy áldott emlékű rabbijaink megtiltották bizonyos ételek fogyasztását, ha ezeket az ételeket kizárólag nem zsidók főzték és ez mennyire aktuális napjainkban? (pl. a fent felsorolt példákban)

A fentebb mellékelt két link, szinte tökéletesen körbeírja a probléma mibenlétét, de én szeretném összefoglalni néhány magyar mondatban is.

Nézzük meg a törvény eredetét!
Ez a kósersági szabály része azoknak a szigorításoknak, amiket a Talmud korában vezettek be a rabbik, hogy a vegyes házasságokat megelőzzék.
A szabály célja egyértelműen az, hogy megakadályozza a társasági életet a nem zsidókkal. A tiltás azon ünnepi / hivatalos étkezésekre vonatkozik, amit kizárólag nem zsidók készítenek el, még akkor is, ha az étel egyébként megfelel a kóserság szabályainak.

A szabály fontos részei:
- „Kizárólag nem zsidó készítette" – elve: Askenáz vélemények szerint a tűz meggyújtása vagy megigazítása egy zsidó ember által elegendő a zsidó „részvételre".
- A szigorítás csak olyan ételekre vonatkozik, amelyeket akár „király asztalánál" is fel lehetne szolgálni és nem fogyaszthatóak nyersen.

Fizetett alkalmazott (házvezető vagy ételgyári munkás) által főzött ételekkel kapcsolatban megoszlanak a vélemények.
Mivel a szigorítás célja a vegyes házasság megakadályozása volt, sok ortodox rabbi, engedélyezi a nem zsidó alkalmazott által kóser alapanyagokból, kóser konyhában ételek főzését. (persze a háláhában leírt ritkább vagy sűrűbb felügyelettel), más ortodox rabbik szigorítanak és ragaszkodnak zsidó ember aktív részvételéhez a fűzésben.

Szubjektív összefoglaló (RZ által):
1) Nagyon fontos, hogy megismerjük a zsidóság törvényeit (háláhá) és hagyományát(minhág és maszoret)!
2) Nagyon fontos, hogy megértsük a szabály célját és lényegét! (Ez a tanulás!)
3) Nagyon fontos, hogy tegyünk az asszimiláció és a vegyes házasságok ellen!
4) És nagyon fontos, hogy kóser ételt együnk, mert amit megeszünk, az a vérkeringésünkön át eljut az agyunktól a szívünkig mindenhová - tetőtől talpig eltölt bennünket, és… azzá válunk…"