SKAJACH ANDIKÁNAK; MÉGIS ÉRDEKLI A GETTÓ

 

 REMÉNY A PESTI GETTÓ TÚLÉLŐINEK

– 75-ÖN FELÜL;     KAPHATNAK HAVI 200 EURÓT

 

Nagy skajach jár Deák Andreának, a Mazsihisz honlap szerkesztőjének (a Sip utcában csak "Andika"), aki túltett önmagán és kijavitotta a tegnapelőtt feltett képtelen hirt, amely szerint azok is kaphatnak pótlék kegydijat a németektől, akik betöltötték 75- évüket és legalább három hónapot töltöttek a pesti  gettoban (amely azonban csupán november 20-tól január 18-ig létezett, vagyis nem egész két hónapon keresztül).

 

   A magyarázat (lásd a továbbiakban) igy sem logikus, de legalább mond valamit. A Claims Conference zsidó "szakértői", lengyel zsidók ivadékai, akiknek zöld fogalmuk nincs mi volt, hogy volt a pesti gettóban. Mi ott voltunk mint gyerekek. Azt is tudni illik, hogy voltak lengyel gettók, amelyek évekig "müködtek", mig Magyarországon a németeknek és hűséges magyar csahos csatlósaiknak sürgös volt, mert körmükre égett a közeli vereség. Igy Magyarorsszágon nem volt – tudomásunk szerint – gettó amely több mint hat vagy hét hétig fennállt.

 

    Mivel a zsidók többsége nem olvassa a mazsihisz honlapját, kötelességünknek tartjuk az információ közlését, anélkül hogy annak megbizhatóságáért felelősséget vállanánk. Ezügyben tessék a kérdésekkel a Sip utcához fordulni, mint "egyedüli képviselethez" (már nem sokáig).

   

     Az egyik tanulság a sok közül: Andika is "mozdul" – és kijavitja nemtörödömségéből eredő hibáját – ha megcsiklandozzák egy kicsit...

  

Most pedig tessék elolvasni a kijavitott Mazsihisz hirt:

 

 

Jó hír a budapesti gettó túlélőinek

2011-12-08 18:22:09

Claims Conference / Mazsihisz

A Claims Conference tárgyalásai a német kormánnyal újabb eredményre vezettek: mintegy 16 ezer Holokauszt-túlélő, akik eddig kimaradtak a kárpótlásból, most esélyt kaphatnak erre.

---

A Claims Conference által fenntartott két alapítvány, a Claims Conference Article 2 Fund és a Central and Eastern European Fund (CEEF) eddig azoknak fizetett nyugdíj-kiegészítést, akik legalább 18 hónapig éltek gettóban, bujkáltak vagy hamis papírokkal éltek. A szervezet 2011. december 5-i közleménye szerint 2012. január 1-től ezt az időszakot 12 hónapra csökkentik.

Továbbá azok a 75 év feletti Holokauszt-túlélők, akik legalább három hónapon át voltak gettóban 240 euró nyugdíjra lesznek jogosultak – illetve 200-ra, amennyiben egy kommunista utódállamban élnek. (Feltéve, hogy az egyéb kritériumoknak megfelelnek. Ezeket a német kormány határozza meg.) 

Ez a változtatás főleg a budapesti gettó túlélőit érinti – írja a közlemény –, akik az eddigi 18 hónapos minimum időszak miatt nem voltak jogosultak ilyen nyugdíjazásra.

A budapesti gettó 1944. november 20-tól 1945. január 18-ig állt fenn. Ám – mint egy Claims Conference-hez közelálló forrás tájékoztatott – a budapesti túlélők esetében minden megkezdett hónapot egész hónapnak tekintenek. Ily módon a budapesti túlélők döntő többsége jogosulttá válik a nyugdíj-kiegészítésre. 

Ez a liberalizálás elsősorban azoknak jelent reményt, akik gyerekfejjel éték túl a Holokausztot. A Claims Conference és a német pénzügyminisztérium elhatározta, hogy külön munkacsoportot alakítanak, amely a gyermek-túlélők megpróbáltatásait tekinti át. Ilyennek számít az, aki 1928-ban vagy később született.

A Claims Conference hamarosan hivatalos tájékoztatást ad majd a további részletekről.

FONTOS

Aki korábban már beadott kérelmet a CEEF Alaphoz, de nem kapja a három-havonkénti kifizetést, annak nem kell új kérelmet beadnia. Eredeti kérelme automatikusan felülvizsgálásra kerül.

A 2012. január 1-e előtt beadott kérelmeknél a jogosultság kezdő napja 2012. január 1. lesz, a 2012.  január 1-e után beadott kérelmeknél a jogosultság kezdő napja a beadás dátuma lesz, a kifizetésekre ezen napoktól visszamenőlegesen fog sor kerülni."

 

   Eddig Andika (Mazsihisz), aki most szárnyakat kapott és leckét ad - történelemből:
 

TÖRTÉNELEM 1944. március 19-én a német haderő elfoglalta Magyarországot. A megszállás másnapján Adolf Eichmann is Magyarországra érkezett munkatársaival, hogy a magyar hatóságokkal együttműködve előkészítse a magyarországi zsidók deportálását. Hamarosan megindult a rendeletek özöne a zsidók teljes jogfosztásáról, majd gettóba zárásáról.  Az 1944.április 5-i rendelet a sárga csillag viseléséről az első lépés volt a zsidók nyilvános kirekesztésére. Május 3-án rendeletet adtak ki a zsidó tulajdonú házak és lakások regisztrálására, ami a zsidók kijelölt épületekbe tömörítésének az előkészületét jelentette. Ezek voltak a „sárga csillagos házak”.  Az 1944. június 16-án közzétett rendelet megszabta, hogy különleges jelvényt kell elhelyezni az ilyen épületek minden kapuján. A rendelet kikötötte, hogy az átköltözést 1944. június 21-ig be kell fejezni, ezt később meghosszabbították három nappal. Eredetileg a hatóságok Budapesten 2600 házat minősítettek csillagos háznak. Végül úgy 2200-2500 között volt a csak zsidó házak száma, főleg az V., VI., VII. kerületben. A budapesti zsidóság sorsa az 1944. október 15-i nyilas hatalomátvétel után fordult válságosra. A következő hetekben mintegy 50.000 budapesti zsidót hajtottak gyalogmenetben a Német Birodalomba, ahol munkaszolgálatra kényszerítették őket. A nyilas puccs után a Budapesten maradt zsidók 10 napon keresztül nem hagyhatták el a csillagos házakat. A nyilas vezetés hamarosan elhatározta, hogy a fővárosi zsidókat a csillagos házakból a könnyebben ellenőrizhető gettókban koncentrálja. A központi gettó pontos határait november 29-én tette közzé Vajna Gábor, nyilas belügyminiszter. (A semleges országok védleveleivel rendelkező zsidókat az ún. nemzetközi gettóban zsúfolták össze, a Pozsonyi út környékén.) A területet december 10-én zárták le.  Az ostrom két hónapja alatt a nyilas bandák – becslések szerint – mintegy 20 ezer zsidót gyilkoltak meg. Túlnyomó részüket a Dunába lőtték. A szovjet csapatok 1945. január 18-án szabadították fel az utolsó házat a pesti oldalon. Így a budapesti gettó maradt az egyetlen a nácik megszállta Európában, amelyet nem likvidáltak szisztematikusan, amelynek lakói – legalábbis nagyobb részben – megérték a felszabadulást.

 

                           Az hogy a gettó 1944 november 20-án "állt fel", mig a nyilas belügyminiszter csak kilenc nappal később állapitotta meg "határait" – lehet nyilas logika, lehet mazsihisz logika – egyre megy.

 

     Hol kell jelentkezni, hol kell igényt bejelenteni – tessék megkérdezni a Sip utcát, hátha Andika ezt is közli. Mi maradunk tisztelettel - - -