AZ ATYÁK BÖLCS TANITÁSAI(16)

          

          KOPONYA A VÍZ SZÍNÉN

 

"Ugyanő [Hillél] mondotta: a faragatlan tuskó nem fél a bűntől, a tudatlan, tanulatlan ember nem lehet jámbor, a szégyenlős nem tanul, és a hirtelen haragú nem való tanítónak. Nem az az okos, aki sokat üzletel, és ott, ahol nincsenek férfiak, igyekezz te lenni a férfi. Egyszer ő [Hillél] látott egy koponyát, amely a víz színén úszott, és azt mondta neki: mivel vízbe fojtottál másokat, magad is vízbe fulladtál, és végül majd azok is vízbe fulladnak, akik téged vízbe fojtottak."

(Atyák 2, 5-6).

 

    "A faragatlan tuskó nem fél a bűntől".

 

 Nem is félhet - mondja reb Mendele, a kocki rebbe -, hiszen ha tartana attól, hogy vétkezik, akkor nem maradna tanulatlan sem, hanem igyekezne tanulni.

 

   Rabbi Akiba mesélte ifjúkoráról, hogy abban az időben annyira gyűlölte a tanult embereket, hogy "szerette volna megharapni őket, mint egy szamár". Tanítványai erre csak azt kérdezték, miért, "mint egy szamár", és nem mint egy kutya?

 

 Erre Akiba azt válaszolta, hogy egy szamár harapása súlyosabb, mint egy kutyáé...

 

  Hillél szerint az ilyen az emberi hierarchia legalsó fokán áll. Őt kizárólag ösztönei vezérlik, nem tud különbséget tenni jó és rossz között, fogalma sincs az emberi együttélés szabályairól. Mivel nincs tudatában annak, mit jelent vétkezni, mi a bűn, ezért istenfélő sem lehet.

 

   A tanulatlan (ám-háárec) képes arra, hogy istenfélő legyen, hiszen tudja, mi a jó és mi a rossz, de igazi jámborrá mégsem válhat, mert nem ismeri a törvényt, a jogot, s nem tud ennek megfelelően viselkedni. A Talmud óv a jámbor, de tanulatlan ember szomszédságától (Sábbát, 63), mert rossz hatással lehet más emberre (Rási).

 

  A szégyenlősség valójában pozitív tulajdonság, kivéve, ha tanulásról van szó. Mert ez esetben, ha valaki szégyel kérdezni, akkor tudatlanságban marad.

 

"...kérdezze meg az ember, amit nem ért - szólít fel a Midrás -, még ha ki is nevetik, mert ez a végén kifizetődik." Tanító viszont ne legyen olyan, akinek nincs türelme válaszolni a tanítványok akárhány kérdéseire is, mert akkor a tanítványok nem mernek kérdezni, és így azok tudatlanok maradnak.

 

    "Nem az az okos, aki sokat üzletel."

 

 A mondás önmagáért beszél. Természetes dolog, hogy egy embernek dolgoznia kell, biztosítania megélhetését, de ha csak és kizárólag az "üzleten" jár az esze, nem biztos, hogy egyidejűleg tudást és műveltséget is szerezhet magának.

 

"Ahol nincsenek férfiak... "

 

   Hillél ezt a mondást úgy értelmezi, hogy ha valaki, aki úgy érzi, nem való neki a vezető szerep, de egy állás betöltésére nincs alkalmas személy, s ő megfelelő volna rá: "legyen férfi", és vállalja el. Ha, akár szerénységből, ezt nem teszi meg,  nem fogják javára írni, hanem épp ellenkezőleg,  vétekként fogják elkönyvelni.

 

    "Igyekezz férfi lenni... "

 

  Férfi az, aki legyőzi rossz ösztönét még ott is, ahol nincsenek férfiak, és senki nem látja, mivel Isten mindent lát (Reb Hájjim mi-volozsin).

 

"...koponya, mely a víz színén úszott"

 

    A víz színén úszó koponya példázat a bűnre. Egyesek feltételezik hogy Hillél ismerhette e koponya "tulajdonosát", aki rablógyilkos lehetett, s akit sok ember meggyilkolása után szintén elért a végzet.

 

   A Talmud szerint, a bűn magában hordja büntetését  és bűnéért mindenki valamilyen formában, megbűnhődik. Közismert ilyen eset pl. Hámáné, aki akasztófára akarta juttatni Mordechájt – és ő maga végezte ott.(lásd Eszter könyvében). Az egyiptomiak, akik vízbe fojtották a zsidók gyerekeit, a Sás-tengerbe fulladtak.(lásd 2. Mózes, 14. fejezet).