מתחילה עובדי עבודה זרה היו אבותינו. ועכשיו...?

 

      A MAZSIKE KARÁCSONYFÁJA

 

   A Mazsike névre hallgató "zsidó" egyesület honlapja, amely gyanusan hasonlit a Szombatéra – szintén kötelességének tartja számon tartani Chanukát, a zsidó szellemi szabadságharc ünnepét. Miután pár kényszeredett szóval megemliti Chanuka kórószáraz történetét, elmondja hogy "A Hanuka szó felszentelést jelent, utalva az eseményre, hogy a szabadságharc győzelme után a bálványokkal megszentségtelenített jeruzsálemi Szentélyt újra felszentelték. Kedves olvasóinknak Lugosi Viktória írásával kívánunk boldog ünnepet." 

 

Ennek utána jönnek az állitólag zsidó nő naplójegyzetei és bennük a karácsonyfa győzelme. Igy nevelnek ma "zsidó" gyerekeket Magyarországon.

 

    Most pedig adjuk át a szót a Mazsikenak:

 

December 1.

Mégiscsak lesz karácsonyfa. 

Négy éves előkészítő munka előzte meg a projektet otthon. Érvek a szocializációról, a szabad választás elméleti megalapozásáról  a nevelésben, a gyermeki pszichéről és a mintakövetésről, a liberális nevelés talaján a különállás jogáról, amelyről csak tudatunk teljében és a többségi társadalom ismeretében dönthetünk. 
Az meg ugye felállítja a fát.  (Olyan, amilyen, egy ág, öt perc szünet, de a kopasz olcsóbb,  a célnak megteszi, van fejlődési potenciálja, kiolvad,  csepeg, szárad, hullik ).

Abban azért egyetértünk  – néztem a lehető legszúrósabban  Andrisra -  hogy nincs jogunk elvenni a gyerektől az élményt? Ő ugyan nem értette, hogy milyen élményt jelenthet egy fa, de ez csak azért van, mert neki sosem volt.  A munka mégis meghozta gyümölcsét.
- Barbár dolog, mormogta,  már inkább csak magának. Aztán hosszú szünet után sziszegte át a fogain : Gyökeres vagy semmi.
- Győzelem!

December 5.

- Sütöttem mézeskalácsot. Életemben először. Teljes siker! Na jó nem állítom, hogy egészen puha, de a karácsonyfadíszt úgysem szokták megenni… azonnal! Mire meg megeszik, addigra úgyis kiszárad. Nem? Egy teljes napot elcsesztem a mézeskalács tapicskolással, de hát üveggömböket mégsem tehetek a fára!
Az Izraelből küldött hannukai sütőformákat használtam a csuszmákos tészta kivágásához. Mostanra  aranybarna tóratekercsek, hannukiák és háj betűk sorakoznak a konyhapulton. Piros cérnát fűzök beléjük és elteszem őket karácsonyig.

December 7.

Ez a negyedik Mikulása, de az első, amit tudatosan él meg. Lesz-e szaloncukor a virgácsán, mint a jó gyerekeknek? Napok óta merő aggodalom. Tegnap kijelentette, hogy ha a Mikulás üres virgácsot hoz,  vissza küldi oda ahonnan jött, fagyjon meg Finnországban.
Mára elégedetten vizsgálja az ablakát. A párkányra tegnap a spejzból Mikulás és szaloncukros virgács költözött, a nappali polcáról meg a hannukia. Idén már egyedül gyújtotta meg a gyertyákat.
A szomszéd nénitól mesekönyvet is kapott Mikulásra: Karácsonyi mondókák. Ülök az ágyában és mesélni kezdek. Az irodalmi értéktől eltekintve minden rendben is megy az utolsó oldalig. 
A fenyőfát feldíszítjük
Kis Jézuskát így köszöntjük,
Ő hozza az ajándékot,
Megérdemelt sok játékot.

A döntés egy pillanat műve, s én szemrebbenés nélkül olvasom: 
A fenyőfát feldíszítjük,
Az ünnepet így köszöntjük…

- Nem az ünnepet, hanem a Jézuskát – mondja a gyerek – Rózsi néni Jézuskát mondott. Te miért nem Jézuskát olvasol?
 Szó benn szakad…de csak egy pillanatra.
- Rózsi néni Jézuskát mond, én meg ünnepet, mert Rózsi néni úgy hiszi, hogy a Jézuska hozza az ajándékot.
- Pedig nem is ő?
- Mi úgy gondoljuk, hogy nem ő. De ettől még Rózsi néni gondolhatja másképp.
- Mert Rózsi néni keresztény?
- Igen.
-Úgy mint a többi szomszéd?
- Úgy.
- És ők is mind azt hiszik, hogy a Jézuska hozza?
- Igen.
- És mi mit hiszünk?
- Hogy a Mikulás.
- És a hannukaajándékot is a Mikulás hozza? 
- Nem, azt nem a Mikulás hozza. Hanem a szülők veszik a gyerekeiknek.
- És a keresztények mit hisznek? Azt, hogy a hannukaajándékot is a Jézuska hozza?
- Nem, a keresztények nem ünneplik meg a Hannukát. Ők csak a karácsonyt ünneplik meg.
- Mert csak azt hiszik el?
- Mert csak abban hisznek. Úgy gondolják, csak az az ünnep.
- És a Mikulás nem?
- De, a Mikulás nekik is ünnep, csak a hannuka nem.
- Te mamíííííí! Nem kéne megmondani a keresztényeknek, hogy nem is a Jézuska hozza az ajándékot?
- Nem, mert ők úgy hiszik, hogy ő hozza.
- Pedig nem is.
- Szerintünk nem, szerintük meg igen. Tudod a világ olyan, hogy különböző emberek különböző dolgokban hisznek. Ez így van rendjén. Ettől színes a világ. Az egyik embernek fehér a bőre, a másiknak sárga…
- Túúdom, Túúdom, mindenki egyforma, de akkor mi miért hiszünk mást? Mert zsidók vagyunk?
- Igen azért.
- Nehéz lehet kereszténynek lenni.
 Magéhoz húzza a Hápi kacsát- azaz aludni készül. 
Fellélegzem. Nehéz zsidónak lenni.

December 24.

Szép a fa, pont ilyet képzeltem. Az alsó ágakra a gyerek kötözi a piros szalagos tóratekercseket. Fülig ér a maszatos szája, ragacsos a szaloncukortól. Andris távolságtartását demonstrálva a másik szobában olvas. 
- Mit csináltok? – kérdezi apu a telefonban.
- Fát díszítünk.
- És a töltött káposzta illata már belengte a lakást? Jó kis füstölt tarjával?
- Ne szórakozz velem! – próbálom elütni a viccet,  persze sért az irónia.  Kínai vacsora lesz. A tőled kapott wokban készül – mondom apunak, aki persze nem vesz rész egy karácsony napján tartott családi  összejövetelen.
- Lesz csengetyű meg áhitatos gyertyagyújtás?

- Jobb, ha nem válaszolok.
- Aztán le ne késsétek az éjféli misét!

 -  Várja hogy mikor robbanok. Nálam csend, tehát újabb roham következik:
- Na jól van, akkor majd hívjál, hogy tetszett a gyereknek az aktus, nem akarok zavarni, amikor felcsendül a Mennyből az angyal.
    

                                                                                ***

A szőnyeget feltekertük, ülök a padlón, nézem a fát, egy lepottyant trendellit rágcsálok.  Kiszakadt belőle a zsinór. Finom, bár kicsit szikkadt, talán száraz,  de fára való, karácsonyi.

Ami azt illeti jobb ízűre számítottam.

 

                                                                       ***

 

 Háát igen. Nehéz zsidónak lenni. A szomszédok Jézuskáznak. Ez van ma Magyarországon: Egy zsidó(?) egyke, aki karácsonyfát kap és Tóratekercseket aggat rá,  a "liberális nevelés" szellemében.

 

Tudjuk , hogy van ilyen, sajnos nem is kevés, de miért kell ennek propagandát csinálni? Egy "zsidó" szervezet honlapján? Vannak emberek akik szifiliszt kapnak néha, de nem verik dobra, és vannak Aidsesek is, de azt sem teszik ki a kirakatba. Ahelyett hogy szégyellnék magukat – eldicsekednek az új-pogányság járványának terjedésével? Mire jó ez? Kinek kell ez? Melyik "rabbi" tamogatja ezt?