BUDAPESTI HETI SZIDRA- MIKÉC – 2011- SÁBÁT CHÁNUKÁ

 

VENDÉGOLDAL

 

 Irja :Glitsenstein Smuel, Rabbi

 

 

                                          JÓZSEF BÖLCSESSÉGE

 

A fáraó, Egyiptom királya két álmot látott, tudjuk meg az eheti Tóra-szakaszból. Az elsőben a király önmagát látta a Nílus folyó partján állni: „S íme, a folyóból feljött hét tehén, szép alakúak és kövér húsúak, s legeltek a nádasban. S íme, jött utánuk másik hét tehén a folyamból, rútak és vékony húsúak, és megállottak az ott levő tehenek mellett, a folyó partján. És a rút alakú és vékony húsú tehenek megették a hét szép alakú és kövér tehenet.” (1Mózes 41: 2–4.)

 

A második álomban a fáraó hét elszikkadt, búzakalászt lát, amint felfalják a hét dús búzakalászt. 

Egyiptom bölcsei közül egy sem tudott kielégítő magyarázattal szolgálni a fáraónak az álmairól. Aztán „az ifjú héber rabszolgáért”, azaz Józsefért küldtek, hozzák elő a börtönből, a palotába. József úgy magyarázza az álmot, hogy az hét bőséges esztendőt jelent – ezeket szimbolizálják a kövér tehenek és a dús búzakalász –, amit majd

hétéves éhínség követ – ezt jelzi a hét ösztövér tehén és a hét aszott kalász.

 

 A hétéves éhínség olyan erőteljes lesz hogy valósággal „elnyeli”, azaz elfeledteti a  emlékét.

József ezek után tanácsot ad a fáraónak, miként kezelje a helyzetet.  „Most szemeljen tehát ki Fáraó egy értelmes és bölcs férfiút, és állítsa Egyiptom országának élére.” Fejadagrendszert kell bevezetni Egyiptomban a hétéves bőség idején, magyarázza József, és gabonát kell elraktározni az éhínség eljövendő idejére.

 

A fáraót József látása teljesen magával ragadja. „Találhatunk-e olyan embert, mint ez, egy embert, akiben Isten

szelleme van?” – kérdezi a tanácsosaitól. „Nincs oly értelmes és bölcs ember, mint te” – mondja Józsefnek. – „Te leszel házam fölött, és a te parancsod szerint igazodjék egész népem, csak a trónon leszek nagyobb, mint te.” 

 

Így lett József Egyiptom alkirálya. A többi történelem.

 

 

A három kérdés

 

    A szentírási kommentárok három komolyabb problémát feszegetnek e figyelemre méltó történettel kapcsolatban.

.

(1)  Nem könnyű megérteni, hogyan lehetséges, hogy az álomfejtés után József a fáraónak tanácsokat osztogathasson a közelgő éhínség kezeléséről. Hogy jön egy frissen szabaddá tett rabszolga ahhoz, hogy Egyiptom királyának minden aggály nélkül kéretlen tanácsot adjon, annak a királynak, aki megkérdőjelezhetetlen

hatalomként uralkodik? A fáraó azért hozatta elő a börtönéből Józsefet, hogy az álmát megfejtse, nem pedig azért, hogy tanácsokat osztogasson neki!

 

  2.   A történetből világos, hogy a fáraót elképesztette a probléma József-féle megoldása. Na de csak nem kell atomfizikusnak lenni ahhoz, hogy valaki előálljon egy javaslattal, miszerint ha a hét bőséges esztendő jön

előbb, akkor talán nem ártana tartalékolni az éhínség idejére! Mi a zseniális József tanácsában?

(3)  Az is világos, hogy a fáraó csodálattal adózott József álomfejtésének, mert egyetlen bölcse sem volt képes kiötleni hasonlót. De hát József értelmezése egyszerű és nyilvánvaló. Mikor kövérek a tehenek? Ha sok a

legelnivaló. Mikor soványak? Ha kevés. Mikor dús a kalász? Ha sok az aratnivaló. Mikor aszott? Ha éhínség van.

Mi lepte hát meg ennyire a fáraót József magyarázatában? És miért nem tudott senki hasonlóval előállni?

 

Egy szombati beszédében, 1973-ban, a lubavicsi Rebbe (emléke legyen áldott) a következő magyarázattal  szolgált:

 

Egyiptom álomfejtői nagyon is számításba vették a józsefi interpretációt, azazhogy a hét  bőséges esztendőt követi majd

a hét éhínséges év . De elvetették ezt a magyarázatot, éspedig azért, mert az álom egy fontos részletével nem volt összebékíthető. Ugyanis a  fáraó első álmában hét csúnya, ösztövér tehenet lát, ezek jönnek le a folyóhoz a hét szép tehén után "és megállottak az ott levő tehenek mellett a folyó partján”! Azaz volt egy idő az álomban, amikor a két hetes csapat egyszerre volt jelen, és csak azután falta fel a hét ösztövér a hét kövéret.

 

    Éppen ez a részletben rejlett az oka annak, hogy Egyiptom bölcsei elvetették azt az interpretációt, amit később József felkínál a fáraónak, és ezért álltak elő mindenféle ostoba, illogikus magyarázatokkal.. 

 

     Mert hát hogyan is lehetne, hogy a szükség és a bőség évei egyszerre legyenek jelen? Vagy hét kövér a tehén, vagy hét sovány, de egyszerre, egyutt nem lehet! Hét évnyi éhínség nem létezhet a hét évnyi bőséggel egyidőben.

 

    József zsenialitása itt nyilvánul meg a maga zseniális módján. Mikor József előállt, hogy közölje a fáraóval,  készüljön   föl az éhínségre, nem valami kéretlen tanácsot adott neki az ország kormányzása dolgában, hanem  az álomfejtés szerves része volt ez a tanács!     

 

    József ugyanis megértette, hogy a két tehéncsoport egymással párhuzamos létezése a közelgő éhínség megoldása: a bőség idején Egyiptomnak úgy kell „együttélnie” az éhínség éveivel, mintha jelen

volnának már. Míg élvezik a bőséget, meg kell feszíteniük a képzelőerejüket, hogy a jövendő éhínség realitásait is érezzék, és minden áldott nap tegyenek félre tartalékot.

 

A hét ösztövér tehén tehát nagyon is jelen van az emberek lelkében, tudatában és viselkedésében, mikor pedig még a kövéreké a terep.

 

   És megfordítva: ha ezt a megoldást alkalmazza Egyiptom, akkor az éhínség éveiben is jelen lesz a bőség, annak áldása – a hét kövér tehén „él” és ott van, noha a terep a hét ösztövéré.

 

   Ez hatott olyan mélyen a fáraóra József álommagyarázatában. Először is az képesztette el, milyen zsenálisan számolt el az álomnak egy olyan részletével, ami elkerülte Egyiptom minden bölcsének figyelmét. 

Amit azonban még ennél is megrázóbbnak talált, az az, hogy József magyarázatából kiderült: a fáraó álmai nemcsak a jövendőt mondják meg, de felkészülni is segítenek rá. Az álom nemcsak beharangozza a vészt, megoldást is kínál. 

 

József álomfejtésének bölcsessége teljesen nyilvánvaló, ha a történet spirituális üzenetére

figyelünk. A Tóra történetei nemcsak fizikai eseményeket írnak le,

melyek a történeti időben itt vagy ott megestek, hanem metafizikai és időtlen történéseket is, melyek az ember szívében zajlanak. 

 

   Mindannyian tapasztaljuk a bőség és a szükség ciklusait az életünkben. Van idő, mikor a dolgok nagyon jól mennek: egészségesek vagyunk, sikeresek, elégedettek. Ilyen időkben gyakran feledkezünk meg arról, hogy időt és energiát fektessünk az  őszinte érzelmi intimitás megteremtésébe mondjuk a házastársunkkal, hogy igaz kapcsolatot építsünk ki  a barátainkkal, hogy  őszinte kötelékkel kössük

magunkat az Örökkévalóhoz. Elégedettek vagyunk, nincsen szükségünk senkire és semmire .

.

De amikor jön az éhínség, a súlyos krízis (óvjon tőle az Örökkévaló), hirtelen nagyon is érezzük a szükségét annak, hogy magunkból kibontakozva a szeretteinkkel és az Örökkévalóval összefonódjunk.

 

Viszont nem tudjuk, hogyan kell az ilyet csinálni, mert mikor nem tápláltuk a kapcsolatainkat, a bőség idejében, a szükség jelentkezésekor hiányzanak az eszközeink, melyekre oly kétségbeesett szükségünk

volna a túléléshez.

 

Ez József bölcsességének lényege: sosem szabad elvágnunk a bőség éveit a szükség éveitől. Ha bőséget élünk, ne vakítsa el érzékeinket, és ne tompítson el azzal kapcsolatban, ami az életben a legfontosabb. 

 

A „jó időkben” követett alapelveinknek olyanoknak kell lenniük, hogy fenntartsanak minket a „rosszabb időkben” is!

 

(Forrás: "Emberbarát")