| A TáNJá – MAGYARUL
A TÁNJÁNAK, a Chábád haszidizmus kézikönyvének több neve van. A legismertebb a első szó után elnevezett "Tánjá" (tanultuk), de hivják Likuté Amárimnak is, valamint a "Közepesek könyvének". Vannak akik a chaszidizmus irott tanát (Tóráját) látják benne.
Miután már több nyelvre leforditották (angol, francia, orosz, stb), TÖBB MINT 10 ÉVE történt a kisérlet magyarra átültetni a tartalmában és nyelvezetében egyaránt nehéz szöveget. 17 fejezetre sikeredett az első kisérlet, - amely folytatódik és remélhetően sikerrel fog járni, az Örökkévaló segitségével.
Az első kötetet forditotta Naftali Kraus és szerkesztette Oberlander Baruch rabbi, egy szak-szerkesztőség közremüködésével. Budapesten jelent meg 2001-ben. A Filum kiadónál.
A továbbiakban a forditó előszava amelyben próbálja elmondani a könyv jellegét, mibenlétét. Ez nem egyszerü "olvasmány", hanem tanulás a javából és egyben csatlakozás a chábád élcsapatához, amely szerte a világon, s igy Magyarországon is, azon munkálkodik, hogy közelebb hozza a megváltást, a messiást, akire várunk ha késlekedik is.
A "KöZEPESEK" és köNYVüK
|
| Néhány szó a könyv szerkezetéről, nyelvezetéről, és mondanivalójáról |
|
Időrendben A Közepesek Könyve (Tánjá) rabbi Snéor Zalmán (a továbbiakban RSZ) második, nyomtatásban megjelent, müve. Előtte volt a Hilchot Talmud Tóra (A Tóra tanulás szabályai), ami megvetette RSZ Sulchán Áruchjának alapját. A "Közepesek Könyve" egy átfogó, ötrészes mü, első része. A szerző az egésznek a Likute Amárim (Ősszegyüjtött Mondások) nevet adta.. Ennek első része a Tánjá, vagyis a Közepesek Könyve, 53 fejezetével. A második rész a "Sáár Hajichud vöhaemuná" (Az Egység [Egyistenhit] Kapuja, 12 fejezet); a harmadik az "Igeret Hátsuvá" (A Megtérés Kiáltványa); a negyedik az "Igeret Hakódes" (a Szent Kiáltvány, (32 rész) és az ötödik a "Kuntresz Áchron" (Utolsó füzet, 20 oldal). A legismertebb és legnépszerübb az öt között a "Közepesek Könyve" (Tánjá), amelyben RSZ összefoglalja azt a kabalisztikus ideológiát, amely az idők folyamán az általa alapitott Chabad chaszid mozgalom elvi-elméleti alapja lett. A "Kőzepesek" a Talmud szerint azok a zsidók, akik a cádik (igaz ember) és a Rásá (rossz, gonosz ember) közötti mezőnyt foglalják el. RSZ interpretációjában ez másként van: akit mi, a köznyelven, igaz embernek (cádik) nevezünk, az tulajdonképpen a "közepes", aki soha nem vétkezett(!), de megvan az elméleti, potenciális, lehetősége arra, hogy vétkezzen. Ekörül, valamint a "jó" és a "rossz" értelmezése körül, forog a Tánjá azon 17 fejezete, amit itt és most a magyarul olvasó közönség rendelkezésére bocsátunk. *** A Közepesek Könyve klasszikus héberséggel iródott - de amellett módfelett érthetetlen, legalábbis annak, aki azt hiszi, hogy héber tudása elegendő a filozófikus hangvételü eszmefuttatás megértéséhez.
Ennek - két fő oka van: az egyik, hogy a Talmud példájára, RSZ nem használ irásjeleket hosszu körmondataiban, amibő1 az következik, hogy egy általa feltett kérdést, egy oldalon keresztül variál és támaszt alá, mig megválaszolja (jobbik esetben) a másik oldalon. A másik ok nemcsak technikai: az alapvető doktrinák nem mindegyike van itt teljes mélységében feltárva és ezek megismerésé hez és megértéséhez, a szerző többi művének ismerete is sziikséges. Annakidején, amikor a Tánjá először megjelent – több mint 200 évvel ezelőtt - a potenciális olvasó ismerte az idézett bibliai verseket és a felhasznált talmudi és midrási szövegeket. ami fö1öslegessé tette a források megjelölését. Ma enélkűl, nemcsak az idegennyelvű Tánjákban, de az eredetiben sem lehet zöldágra vergődni. Ennélfogva van olyan múlhatatlan sziikség a Jegyzetekre, amiket egyes héber Tánjá kiadásokban nem a szövegben, hanem mellette, az értelmezésben, hoznak a különböző szerzők-értelmezők-kiadók. Ezt tettük mi is, de ehhez hozzátettük a Fogalmak magyarázatát is, mivel a lefordíthatlan kabalisztikus fogalmak enélkül teljességgel érthetetlenek. *** A Közepesek Könyvének szerkezete is meglehetősen bonyolult. A szerző vissza-visszatér a már az elöbbiekben elmondottakhoz és az érdeklődő olvasónak - tulajdonképpen tanulónak - az az érzése, hogy ezt már látta valahol. A probléma megoldására nem találtunk jobb megoldást, mint hogy minden fejezet végén hozzuk annak rövid össszefoglalását (a harmadik lubavitsi rebbe, az un. Cemách Cedek, jegyzetei alapján) és ennek birtokában az olvasó bizonyos koncentrált előismeretekkel rendelkezik amikor a következő fejezetbe kezd.
A Közepesek könyve (Tánjá) a chaszidok szemében szent könyvnek számit (van aki a chaszidizmus irott tanána tekinti) és ennélfogva szövege azt az immunitást élvezi, mint a Talmud szövege.
Nem változtatnak rajta, nem pontozzák ki, nem látják el irásjelekkel – sőt még új nyomdai szedést sem használnak, hanem ugyanazt az ősi, 200 évvel ezelőtti szöveget fotózzák, kiadásról kiadásra. Ezzel együtt az utóbbi évtizedekben több értelmező magyarázat született, amelyek a Tánjá szövegét a szájhagyományok alapján magyarázzák. Ám ezek sem nyúlnak az eredeti szöveghez, hanem mellette, alatta és felette, hozzák az irásjelekkel ellátott és bőségesen magyarázott szöveget. *** Az egyik legismertebb Tánjá magyarázat Izraelben Ádin Steinsaltz rabbi hét kötetes műve, amely az "Összegyüjtött mondások" mind az öt kötetét tartalmazza. Forditásunkban felhasználtuk Steinsalz rabbi magyarázatait. Ezidáig tudtommal nem létezik a Közepesek Könyvének tudományos, kritikai kiadása. Az egyetlen amely ilyen szempontból közeliti meg RSZ művét, az Mose Chálámis professzor műve, a Netiv láTánjá (Ösvény a Tánjához). Ez az eddig ismert egyetlen változat, ahol a szöveg irásjelekkel ellátott, a röviditések "kinyitva" és a magyarázó professzor szövege - más betükkel – a textbe van ágyazva.
A Közepesek Könyve - bár a "közepesek"hez szól és RSZ. szerint ez az átlag ember - igencsak magas mércét á1lit és erkölcsi követelményeinek eleget tenni - nem mindennapi feladat. Ez azt a szellemi erőfeszítést igényli, amí abban nyilvánul meg, hogy az agy (az ész) uralkodik a sziven (érzelmeken). A chaszid mozgalmon belűl a Chabád az amely az agymunkát - az értelmét - az érzelem fölé helyezi. Ebben, paradoxális módon, hasonlit a litvániai eredetü és Tóra-tanulást professzionális szintre emelő, "Lámdán " zsidósághoz.
A szerző - kinek rövid é1ettörrténetét a Tánjá kötet végén közöltük - 20 évig dolgozott a Tanján, amig késznek talá1ta arra hogy nyomdába adja. Mivel az 53 fejezet egyuttal a Tóra szakaszára is rimel - elterjedt chaszid szokás naponta egy porció Tánját tanulni/olvasni. Együtt a heti szidra egy részével és néhány zsoltárral.
Vannak akik kézenfekvönek tartják az összehasonlítást RSZ és Maimonides között. RSZ (bevezetőjében) azokhoz addresszá1ja könyvét, akik kérdéseket tesznek fel és tanácsokat kérnek, hasonlatosan Maimonides útmutatójához, amit a Tévelygőknek írt. S valóban vannak közös vonások a kettő között, Mindegyikük előbb mint talmudista és kodifikátor alapozta meg tekinté1yét, és csak ezután foglalkozott filozófiával. Mindkettejük irt halachikus műveket (a Rámbám a Jád (14) Hácházákát és RSZ a Sulchán Áruchot és mindkettejük teremtett filozófiai iskolát, amelyekben örökérvényii igazságok jutnak kifejezésre. Végül mindketten irtak egy-egy olyan művet, aminek cé1ja a kérdezök, az érdeklődők és Tévelygők útmutatása volt. Ha ez nem lenne elég - kiderült, hogy mindkettejüknek éles ellenzéke volt a vallásos zsidóság kőrében; mindkettejük nemzedékük meg-nem-értésével talá1kozott és filózófiai müveiket indexre tették. * * * Eddig a megdöbbentő hasonlatosság, de nem tovább.. Maimonides és RSZ között 600 év telt el; két különböző szisztémát képviseltek, mind formában mind tartalomban Nemcsak a földrajzi távolság közöttük szembeötlő: Maimonides egy kimondott racionalista, mig RSZ egy misztikus gondolkodó. A közönség akiknek ittak - mindkettejük "tévelygői" - meröben mások voltak és nem volt közöttük közös nevező (Dr N. Mindel előszavában részletezi ezeket a különbségeket és azok történelmi hátterét, valamint a forrásokat, amelyekből a szerző merített). * * * A forditás, megold ugyan egyet és mást az emlitett technikai problémákból (Pontozás és irásjelek hiánya, stb), de ezzel együtt szinte megoldhatatlan nehézség elé á1lítja azt, aki a kabala fogalmait próbálja átültetni a mai magyar nyelvre. Az idézetek alkalmazása is problematikus, mivel RSZ alig használja ezek elsődleges értelmét (a Psátot), hanem az allegória, az alliteráció és a többszörösen átvitt értelem segitségével megneheziti azok dolgát is, akik a bibliai verset vagy talmudi idézetet történetesen ismerik. Ezen nehézségek áthidalására, illetve könnyitésére jönnek könyvünkben a Jegyzetek és a Fogalmak, amelyek tördelési formája, a Talmud nyomán, lehetőséget nyujt arra, hogy az olvasónak ne kelljen lapozgatni és keresgé1ni, hanem egy oldalon tala1ja az eredeti szöveget, a magyarázó jegyzetekkel és értelmező Fogalmakkal. Ez a nehéz munka r' Yom-Tov Lippe Friedmann, miskolci származásu, bné-bráki nyomdász tehetségét és odaadását dicséri. (Paradoxális módon ez a zseniális, "talmudisztikus" tördelés az oka azon nehézségeknek, amely arra kényszeritenek bennünket, hogy a könyv lapjait egy-per-egy "kép formájában tegyük fel a computerre, ami remélhetőleg nem neheziti – nagyon – meg az olvasást). Több idegen nyelvre forditott Tánjában szokás az eredeti szöveget a forditásssal szemben, vagy a könyv végén adni. A magyarországi gyakorlat ismeretében ettő1 eltekintettünk. Magyarországon az elmult években növekvő érdeklődés tapasztalható a kabalista, ezoterikus irodalom iránt. Bár vé1eményünk egyezik az épitészmérnökével: amikor házat épitiink előbb az alapzatot, a pincézetet, a fö1dszintet épitjük fel és csak sokkal később a huszadik emeletet - ez a hasonlat jellemzi a Tórát, a Bibliát, a Sulchán Áruchot, mint alapzatot, a kabbala sokadik emeletével szemben - nem fö1ösleges leforditani és magyar nyelven kiadni a Chábád chaszidizmus kézikönyvét, a Tánját. Az érdeklődők ebbó1, többek között, azt is meg fogják tudni, mi készteti, mi "hajtja" a chábádnyikokat szerte a világon hogy egy zsidóval Tfillint légoljanak, vagy oda hassanak, hogy egy zsidó minden körülmények között, még börtönben is, kósert egyen. A vá1asz itt van a Tánjában, ahogy RSZ Mózest idézi szabadon ... : "nagyon közel van hozzád a dolog [az ige], a szádban és a szívedben van az, teljesitsd hát azt!" (5 Mózes, 30, 14). Próbá1juk meg, egyesült erővel. Naftali Kraus
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése