| Folytatjuk Ch, Hálévi Donin könyvének – "Zsidónak lenni" - közlését. A könyv négy kiadásban jelent meg Pesten és mára elfogyott
Mint már említettük, a zsidó törvények és a hagyomány a szexuális viszonyt a házasságon belülre korlátozza. Még a házasságon belül is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek miatt bölcseink a szexuális érintkezés ellen foglaltak állást. De van a szexuális szabályrendszemek olyan területe, amelyről érdemes részletesebben beszélni, miután "a zsidó család tisztasága" címszó legfontosabb mondanivalóját hordozza. |
|
Azokra a törvényekre gondolok, amelyek a havi menstruáció megérkeztétől a menstruáció befejezését követő hét napon át tiltják a szexuális érintkezést. Ez alatt az idő alatt a nő az elkülönitettség állapotában van (Nidá) és férje nem élhet vele nemi életet.
Ennek az okát nem találjuk meg a Tórában. Vajon mi lehet: Ime néhány lehetőség:
* Az intézkedésnek az lehet a célja, hogy önfegyelemre kényszeritse azokat, akik ösztöneikre és szenvedélyükre hallgatva, elveszithetik itélőképességüket. Az ilyenek magatartása az otthon összeomlásához vezet, s nagy károkat okoznak maguknak is, másoknak is. Az önuralom, tanítják bölcseink, erőt ad a szenvedély leküzdéséhez, és nem engedi, hogy erőt vegyen rajtunk (Az Atyák bőlcs tanításai 4: 1.). A zsidó értelemben vett szentség követelményei közé tartozik az ellenállni tudás is.
* Lehetséges, hogy az asszony érzelmeinek és egészségének kímélése az előírás célja, hiszen ebben a periódusban az érintkezés kellemetlen lehet számára. * Talán a megszokás elkerülése végett rendelkezik így a törvény, hiszen az idő múlásával a mézeshetek romantikája feledésbe merül, a házasság rutinná válik. Ezt lehet elkerülni a havonta ismétlődő "elkűlönítésí'' periódussal, ami után megújult érzéssel közelednek egymáshoz a házastársak.
* Az is lehet, hogy ez az időszak arra való, hogy a házastársak pihenőt tartsanak, erőt gyűjtsenek anélkül, hogy eluralkodnék rajtuk a bűntudat, amelyet a partner közömbössége vált ki, vagy a kísebbrendúségí érzés, ha valaki nem képes elég lelkierőt tanúsítaní. Igy a törvény leveszi róluk a pszichológiai felelősség terhét, hogy a "pihenőt" ne mulasztásnak, hanem vallási kötelességnek tekintsék.
A tiltott periódus alatti elkülönülés önmagában nem támpont. Nemcsak az idő von határt a megengedett és a tiltott szakasz között. Nemcsak a naptár vagy az óra mozdítja ki az asszonyt a níddá állapotából, hogy szerelemmel és gyengéden visszatérhessen férjéhez, hanem egy szertartás is. Ez a rituális alámerítkezés - mikvá -, ami nélkül az asszony az elkülönítettség állapotában marad.
A kóser mikvá, az erre a célra rendszeresített fürdő míndíg a zsidó megtisztulási szertartás színhelye. A Templom idejében a papoknak meg kellett merítkezniük, mielőtt beléptek szent feladataik színhelyére. A betérőknek, férfiaknak és nőknek egyaránt kötelességük a megtisztulás jelképes szertartását elvégezni, mert enélkül nem lehet érvényes a betérés. Ugyanezt kell minden hónapban teljesítenie a zsidó asszonynak.
Sok szerző próbálja bizonygatni, hogy a mikvá nemcsak rituális, hanem hígíéníaí és orvosi célokat is szolgál. Elsődleges célja azonban szellemi jellegű, amely az ész, a szív és az érzelmek megtísztítását szolgálja: az alámerüléssel lezárul egy periódus, ami után az asszony tartózkodás nélkül közeledhet férjéhez, férje pedig szerető szívvel fogadhatja őt.
Az is bizonyítja, hogy a rníkvá nem tisztasági fürdő, amelyre valamiféle hígíéníaí szabályok vonatkoznak, hogy az alámerülés előtt kötelező a fürdés. Minden szennyet és idegen anyago t gondosan el kell távolítani a testről, mielőtt megmerítkeznénk.
A MIKVE FONTOSABB MINT A ZSINAGÓGA
Nem lehet igazán zsidó családi életet élni olyan helyen, ahol nincs közösségí mikvá. Sok vallásos zsidó asszony tesz meg nagy utat, mert messzire lakik a mikvától. Nincs zsidó élet zsinagóga nélkül, de imádkozni lehet egy ideiglenes épületben is. Ugyanígy a mikvát sem lehet nélkülözni. Az izraeli vallásos kibucok építőinek első dolguk a mikvát felállítani, a zsinagóga építését későbbre halasztják. A Holttenger fölé magasodó Mecádá tetején épült ókori mikvától hosszú út vezetett a modem, tiszta, csempézett, fertőtlenített, temperált vizű mikvákig, amelyek mellett fodrászat működik - de az elv ugyanaz. A célok ugyanazok, és az egymást követő generációkat ugyanaz a kötelék fűzi össze. * * * A családi tisztaság törvényét a mai zsidók talán még kevésbé tartják be, mint a szombatét vagy a kásrutét, mert még annyit sem tudnak róla, mint amazokról. Nyilvánvaló, hogy a zsidó elemi iskolákban nem tanitják ezt a tárgyat, és így a gyerekek sem irányithatják rá a szülök figyelmét. Lehetne a zsidó középískolák felsőbb osztályaiban oktatni, de nagyon kevés zsidó gyerek jut el eddig a szintig. A "családi tisztaság" témakörére történő homályos utaláson kívül - amibe a járatlan hallgató bármit beleképzelhet - a katedrán ülők nem foglalkoznak evvel. Pedig könnyebb lenne betartaní ezeket a törvényeket, mint a szombatét és a kásrutét, hiszen a férj és feleség közti intim zónába a szornszédoknak és barátoknak kisebb betekintésük van.
"Béke van sátradban"
Még a törvénytartó családban élő gyerekeknek.sincs tudomásuk ezekről az elöírásokról, míg nagyobbak nem lesznek, meg nem ismerik a mikvát. Így aztán a néhány felnőtt tanulócsoport tagjain, a rabbit meglátogató fiatal párokon és a zsidó felsőoktatásban részt vevő szerencséseken kívül a legtöbb mai zsidó semmit sem tud erről, vagy csak pontatlan ismeretekkel rendelkezik. Nem tudják, miben áll a zsidó családi tisztasági törvényeinek szellemisége, és nem ismerik a hagyomány értékeit, amelyek a zsidó otthonba fényt, boldogságot és nyugalmat árasztanak.
Ezeknek a törvényeknek az értékei elválaszthatatlanok azoktól, amelyeket a rabbinikus útmutatókban találunk meg: .Akí úgy szereti feleségét, mint saját magát, és többre becsüli őt saját magánál, arról mondja az Írás: "És tudni fogod, hogy béke van sátradban ... " (Jevámot 62b., Szánhedrin 76b.) ,A férfi szígorúan ügyeljen arra, hogy tisztelje feleségét, mert csak a feleség érdeme hoz áldást a házra. (Bábá Meciá 59a.) (Folyt.köv.)
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése