| PURIMI ELŐZETES HÁMÁN KI AKARJA IRTANI AZ ASSZIMILÁNS ZSIDÓKAT Eszter portréját megrajzolni - anélkül, hogy ideiktatnánk az egész Megillát - nem könnyű feladat. Nehezen választható el a nevét viselő bibliai könyvtől, amit Purimkor olvasnak fel a zsidók az egész világon - pergamenre írott tekercsből. Ez a bibliai Öt Tekercs egyike.
De miért kellene elválasztani? Eszterről Purim és Purimról Eszter jut eszébe minden zsidónak, aki csak egy kicsit is ismeri népe történelmét, vallását, folklórját. No de mit tudunk Eszterről, Ávichájil lányáról, akit nagybátyja, Mordecháj, fogadott örökbe, miután szülei csecsemő korában elhaltak?
Annyit tudunk róla "hivatalosan", hogy amikor Ahasvéros, minden perzsák királya, megölette feleségét, Vástit, és miután kijózanodott, új királynét keresett magának, udvaroncai kihirdették ezt országszerte, és egyfajta szépségversenyt rendeztek, ahová tódultak a szép lányok. Aki nem "tódult", azt erőszakkal fogták be, és ez történt Eszterünkkel is. Nagyon röviden: a rengeteg nő közül a despotának éppen Eszter tetszett meg, és őt tette meg királynénak Vásti helyett.
Eszter, nagybátyja utasítását követve, nem árulta el származását és ezzel nem adott alapot az antiszemitáknak, hogy a zsidókat a király behálózásával vádolják. Ennek előnye akkor derült ki, amikor Eszternek sikerült a nagyvezér Hámán zsidóellenes genocídium kísérletét meghiúsítani, és rávenni ingatag férjét, szabaduljon meg a túl nagy hatalomra szert tett agágita Hámántól, és akadályozza meg gyilkos tervének megvalósítását. Ez meg is történt, és ezt ünnepeljük minden évben Purimkor, a csodálatos szabadulás emlékére.
A háttérben Mordecháj, a nagybácsi állt, aki valamilyen zsidó udvari tanácsos lehetett, egyfajta kijáró, akinek jó összeköttetései voltak udvari körökben, és így időben tudomást szerzett Hámán gyilkos tervéről - ami a Megilla szerint onnan eredt, hogy Mordecháj nem volt hajlandó térdet hajtani előtte és a megsértett vezérnek "nem illett" egyedül Mordechájon bosszút állni, hanem egyúttal népét is ki akarta irtani. * * * Ne feledjük: itt Eszter a téma és nem Mordecháj vagy Purim ünnepe. Ehhez már a Talmudokat és Midrásokat is be kell fogni. Mindkét Talmudban egy-egy traktátus viseli a Megilla nevet és foglalkozik Purim halachikus, folklorisztikus és személyi vetületeivel. Ezekben Eszter központi helyet foglal el.
Neve Hadassza volt; Eszter perzsa név, Astair, akárcsak Mordecháj (Morduk) akit héberül Petáchjának vagy Máláchinak hivtak. Ez arra mutat, hogy a Perzsa Birodalomban még a vallásos zsidók is mennyire asszimiláltak voltak, akárcsak az ortodoxia Pesten a Holocaust előtt. A talmudi forrás szerint Eszter neve héber eredetű: mivel titkolózott, nem árulta el származását. (Sz. T. R. szótő héberül rejtettséget, rejtelmet is jelent). A Talmud másutt (Chulin 139b) utalást lát a Tórában Eszterre vonatkozólag: "Én pedig elrejtem arcomat" - Ánochi hásztér - ásztir. (5Móz 31,18).
Esztert a Talmud világszépnek nevezi, egyik a négy közül (Sára, Rácháv, Ávigájil és Eszter - Megilla 15a). Ő is prófétanő volt, akárcsak Sára és Ávigájil, egyike a hét prófétanőnek (lásd a Függelékben).
Nem tudjuk pontosan, mikor történt ez az epizód Eszter, Mordecháj és Ahasvéros vonatkozásában. A király említve van Ezra könyvében (4,6), mint akinek uralkodása alatt feljelentették, és egy időre leállították a jeruzsálemi (második) Szentély építését. Az ott (valamint Dániel könyvében is) említett (második) Dárius király Eszter fia volt - vagyis a Halacha szerint - zsidó.
Mindezek szerint Eszter története kb. 2500 éves. * * * És hány éves volt Eszter, amikor királyné lett? Amikor a despota uralkodó őt választotta a sok ezer begyűjtött szűz közül? Ki tudhatja ezt? Vannak, akik tudni vélik. A Midrásban három véleményt is találunk: Ráv szerint negyvenéves volt, Smuel szerint nyolcvan, és a Bölcsek közbevetett véleménye - hetvenöt. (Börésit rábbá 39, 13). A két első vélekedés érthetetlen, hacsak nem arra alapozzák a nyolcvan évet, hogy Eszter még Jöchonja király száműzetése előtt született és azóta nevelte Mordecháj, miután szülei azonnal elhaltak. A 75 legalább gemátria, vagyis számérték: Hadassza betűi héberül 74. Akkor vitték el Esztert a királyi hivatalnokok, és egy évig tartott a szépítkezés. A Drás ideológiája: amikor Ávrahám elhagyta szülőhazáját hetvenöt éves korában, azt mondta neki az Örökkévaló: Én állítok leszármazottaid közül egy megváltót, aki hetvenöt éves korában menti meg fiaidat Hámán kezétől.
Ha tehát Eszter ilyen idős volt, és kinézését illetőleg "zöldes", mint az etrog színe (Megilla 13a és Zóhár 2,277) - miért választotta őt Ahasvéros a sok szépség közül? Ki tudja? Lehet, hogy a szerelem vak, de valószínűbb, hogy ezt "felső utasításra" tette, mivel a zsidó történelem forgatókönyvének írója nem akarta, hogy Hámán terve sikerüljön, és ezt megakadályozandó, a gyakorlatban egy Eszter kellett a királyi udvarba.
És miért járt a zsidóknak abban a korban ez az életveszélyes fenyegetés, ami Hámán gyilkos tervében jutott kifejezésre? Azért, mert asszimilálódtak, zsidótlanodtak és "élvezték Ahasvéros lakomáját" ahol részt vettek, ették a tréfli ételeket, itták a nészach borokat (Megilla 12a).
Később is, amikor Eszter már királyné lett, mindvégig titokban tartotta származását, még akkor is, amikor Hámánt a sorsdöntő ivászatra meghívta. Miért? A kérdésnek nagy irodalma van, maga a Talmud is több okot említ. Például, hogy a zsidók ne bízzák el magukat; ne mondják azt: Húgunk ott van a királyi palotában, ő majd megment bennünket, hanem könyörögjenek Istennek és imádkozzanak (Megilla 15,b). * * * A hagyományos irodalom (Talmud, Midrások, Zóhár) sok ezoterikus részletet árul el Eszterrel kapcsolatban. Ezek nem egyszer egymással ellentétesek. Egyrészt Mordecháj a zsidó közösség feje volt, a Szánhedrin tagja, aki Ezrával alijázott, majd visszatért. Másrészt udvari tanácsos volt Ahasvérosnál és Eszter, unokahúga - a felesége volt (Megilla 13, a). Ezért rejtette el őt négy éven keresztül egy búvóhelyen, de feljelentés folytán a király dekrétumot adott ki, amely halálbüntetéssel sújtotta azt, aki elrejt egy "megfelelő" nőt (Tárgum Séni 2, 8).
A Midrás (Börésit rábbá 30,8) azt is elárulja, hogy egyszer Mordecháj szoptató dadát keresett a csecsemő Eszternek, és mivel pont nem talált - ő maga megszoptatta. Amikor ezt rabbi Ábáhu előadta, a közönség kinevette, mire ő bizonygatta, hogy van ilyen... (Máchsirin, 6, 7).
Eszter a királyi udvarban is tartotta a szombatot (hét udvarhölgye volt, akiknek a neve megegyezett a hét egyes napjaival, és innen tudta Eszter, mikor van szombat). A Zóhár nem bírja elviselni a gondolatot, hogy Eszter ténylegesen a goj király felesége lett volna, és ezért azt írja: "Az Örökkévaló elrejtette őt (Esztert) és helyette egy démont küldött, aki a megszólalásig hasonlított rá, és ő (Eszter) közben visszament Mordecháj karjaiba" (Zóhár 3,270).
A Midrás szerint, amikor Eszter királyné lett, Ahasvéros utasítására levették a falról Vásti képmását, és Eszterét tették fel helyette (Eszter rábbá 6,11).
Amikor Mordecháj tudomást szerzett Hámán gyilkos tervéről (amit ő maga váltott ki, mert vonakodott meghajolni előtte), zsákot öltött és riasztotta Esztert. Most jött el az ideje, hogy felfedje kilétét a király előtt és mentse, ami menthető. * * * Mi volt Eszter próféciája?
A Talmud szerint erre burkoltan utal a Biblia, amikor azt mondja, hogy "a harmadik napon (Eszter) királyi öltözéket öltött" (Eszter 5,1). Mivel az öltözék szó hiányzik, a Talmud innen fejti ki, hogy Eszter a Szent Sugallatba (Ruách Hákódes) burkolózott, és ez mutat arra, hogy prófétai képességekkel volt megáldva (Megilla, 14b). Nem idézik, mi volt a prófécia, amit Eszter úgymond hallatott, és van, aki megkérdőjelezi ezt: mivel a Szent Sugallat egy dolog, és a prófécia egy másik dolog. Mások azt mondják, hogy a kabbalában a "királyság" szférája (Málchut) a próféciára rímel (Máhárs"á). A Széder Olám szerint az a tény, hogy Eszter Mordechájjal együtt írta a könyvét, amelyet felvettek a Bibliába - arra mutat, hogy próféta volt.
Mordecháj megüzeni Eszternek, miről van szó. A királyné megijed, nem tudja, mit akar nagybátyja (vagy férje) tőle. Az megüzeni neki, hogy eljött az ideje: el kell mennie a királyhoz és könyörögni a zsidó nép életéért. Nincs más megoldás. Ne gondold, hogy te majd egyedül megmenekülsz a királyi palotában! Ha te nem segítesz, máshonnan fog jönni a menekvés (A Midrás szerint: Istentől!), és te, és atyád háza kivész a zsidóságból.
Kemény szavak. A megrémült Eszter beadja a derekát, hajlandó elmenni a királyhoz, anélkül, hogy hívná, ami szerinte életveszélyes. Lesz, ami lesz - mondja, és csak arra kéri Mordechájt, gyűjtse össze a susáni zsidókat, és böjtöljenek három napon keresztül, küldetése sikeréért. Most Mordechájon a sor, hogy megrémüljön: holnap és holnapután Peszách van, Niszán 15. és 16. És ünnepen tilos a böjt...
A Midrás rekonstruálja a két szereplő vitáját. Amikor Eszter meghagyja (megparancsolja) Mordechájnak, hogy böjtöljenek három napon keresztül, amibe a széderest is beleesik, Mordecháj tiltakozik: A halacha ezt tiltja. "Mondá neki Eszter: Zsidók nagy öregje! (Mit beszélsz?!) Ha nincsenek zsidók, akkor minek a Peszách?!" Hiszen a zsidók kiirtásáról van szó, és ha nincsenek zsidók, ki fogja a Peszáchot ünnepelni?! (Eszter rábbá 8,6)
Ez meggyőzte Mordechájt, aki elfogadta Eszter kérését, és kihirdette a háromnapos böjtöt. * * * A "gyűjtsd egybe" a zsidóság jelmondatává vált. Amikor baj van, nagyobb a szükség az egységre, mint máskor. Ilyenkor félre kell tenni mindent, mivel egységben az erő. Eszter szavai - "lesz, ami lesz, ha elveszek, hát elveszek", úgy érthető, hogy Eszter lelki elveszejtéstől tartott. Ugyanis eddig kényszerből volt Ahasvérossal, most meg önként megy hozzá. Ez egészen más elbírálás alá tartozik.
A király szívesen fogadta Esztert, aki maga is böjtölt három napon keresztül, és ez meg is látszott rajta. "Mi a baj, Eszter királyné? Mit kívánsz? A fele királyságom neked adom." (Eszter 5,3) Eszter taktikusan nem vág a dolgok elibe, meghívja a királyt, Hámán társaságában egy nagyszabású ivászatra és majd ott... Ott újra kérdezi a király, mi a baj, ismét megígéri fele királyságát, mint a mesékben - de Eszter sejtelmesen csak egy újabb meghívást tesz le az asztalra, jöjjön el a király és Hámán holnap, egy újabb lakomára, és ott majd a király kérdéseire megfelel. Ahasvérost nem kellett kétszer hívni egy kis ivászatra, így a meghívás el lett fogadva.
A hivatalos bibliai szöveget a Zóhár és a Midrások, valamint a már említett Tárgum Séni, fantasztikus részletekkel egészítik ki. Amikor Eszter befelé ment, át kellett haladnia a király bálványcsarnokán, ahol páni félelem fogta el. "Istenem, miért hagytál el engem?! - fohászkodott. - Hát nálad ugyanolyan véteknek számít, ha azt valaki nem szándékosan, hanem kényszerből követi el? Egyre megy, ha saját akaratából vagy kényszernek engedve vétkezik?" Rási hozzáteszi, Eszter azzal érvelt, hogy most is kényszerből jön a királyhoz, hogy megmentse népét (Megilla 16b).
Tárgum Séni tudja Eszter imájának a szövegét is: "Te vagy a nagy Isten, Ávrahám, Izsák és Jákov Istene, valamint Benjámin ősöm Istene! Nem önszántamból jövök ehhez a bolond királyhoz, hanem népedért, Izraelért, hogy el ne vesszenek a világból... emlékezz, és ne feledd az ősök érdemeit, és ne utasítsd el kérésemet..."
Miért ígérte Ahasvéros - akit egyes Talmud-bölcsek "hülye" királynak tartanak -, kétszer is Eszternek fele királyságát? Pusztán szóvirágról lenne szó? A Midrás szerint nem: Jeruzsálem éppen a birodalom közepén feküdt, és a király, aki sejtette, hogy Eszter zsidó (mert származását csak egy zsidó tagadja le), attól tartott, hogy Eszter majd kéri a Szentély építésének engedélyezését, amit Ahasvéros állított le. Ezt nem teheti, mert megígérte a népeknek, hogy a zsidóknak nem lesz Szentélyük, ami náluk a szellemi függetlenség jelképe. * * * A második ivászaton Eszter elérkezettnek tartja az időt, hogy leleplezze ...önmagát és Hámánt. Én zsidó vagyok - mondja -, és Hámán ki akar engem irtani népemmel és családommal együtt.
Ahasvéros dühbe gurul. Valamire homályosan emlékszik, ez a hülye Hámán tízezer ezüst siklust ajánlott fel a kincstárnak, ha valami néppel szemben szabad kezet kap. Hogy kiirtásról lett volna szó, arra nem emlékszik Perzsia és Média állandóan részeg királya, és most kiderül, hogy a királyné... ki hitte volna, meg hogy ez a Morduk, aki egyszer megmentette az életét valami összeesküvéstől, hogy ez Eszter nagybátyja - ki hitte volna...
Ahasvéros ebben a pillanatban unja a politikát és Hámánt, aki fővesztés terhe mellett kegyvesztett. Arra az akasztófára kerül, amit Mordechájnak szánt...
Ezzel a dolognak persze nincs vége, mivel a kiirtási parancs érvényben van. Eszter újra latba veti a női praktikát, könyörög királyi urának, vonja vissza a pecsétes kiirtási végzést, de Ahasvéros, aki "alkotmányos király", sajnálja, de ezt nem teheti. A perzsa törvények értelmében pecsétes királyi dekrétumot nem lehet visszavonni.
Újabb sírás-rívás, és megszületik a kompromisszum: A király kinevezi Mordechájt Hámán helyére, és engedélyt ad a zsidóknak, hogy védekezzenek. Nem kell, hogy mint birkák menjenek a vágóhídra. Ezt Mordecháj szervezi meg, akiről kiderül, hogy ehhez is ért. Az eredmény köztudott: a zsidók legyőzték az életükre törőket, majd Mordecháj és Eszter megírták a Megillát (Eszter könyvét), amit évente felolvasunk, az esemény emlékére tartott ünnepen, Purimkor.
Esztert a Talmud-bölcsek nagy becsben tartják, már láttuk, hogy prófétának is kinevezték, bár nincs feljegyezve, mit mondott vagy írt, ami próféciának minősülhet. A Purim beiktatása sem ment egy nap alatt, eltelhetett néhány év, amíg elfogadták, és mai formáját felvette. A Talmud szerint Eszter kérte kora Bölcseitől: Vegyetek fel engem, illetve a rólam elnevezett könyvet a Bibliába, kötelező jelleggel. A Bölcsek válasza: Mit akarsz, további vita forrását köztünk és a népek között? Eszter válasza: Ez a történet már meg van írva Perzsia és Média történelemkönyveiben (Megilla 7,a). A végén felvették az akkoriban kanonizált Bibliába, az utolsó könyvek egyikeként. A Talmud szerint a Megillát a Nagy Szinódus tagjai írták, illetve szerkesztették, Eszter és Mordecháj nyomán.
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése