ŐSI FORRÁS : FOGALOMTÁR -  MI A ZSIDÓ?

 

ANTISZEMITIZMUS -  zsigeri zsidógyülölet, amely főleg Európában, a keresztény országokban, néhol lappang, néhol  képtelen vérvádakat terjeszt és pogromokban tör ki. A mult század 30-40-es éveiben, a hatmillió áldozatot követelő

vészkorszakban (Holokauszt) teljesedett ki, mig a mai neo-A. a Holokausztot (l.o.) cáfolván ujabb zsidóellenes kilengésekre uszit. A modern A. néhol helyi politikai ambiciókat elégit ki, néhol valós problémákról próbálják szitói a figyelmet elterelni, de majdnem mindig és mindenütt dogmatikus egyházi uszitás áll hátterében. Napjainkban az A, gyakran Izrael-ellenes jelmezben jelentkezik.

 

ÁPIKORESZ ( Ápikajresz) Epicurus görög filózófus, aki 300 évvel az időszámitás előtt élt Athénben, "adományozta" az Á.fogalmát a zsidóságnak. Ez egy olyan zsidó, aki istentagadó és kizárólag az élvezeteknek él. Maimonidés háromféle Á.különböztet meg (aki tagadja a próféciákat; aki tagadja hogy az Örökkévaló a forrása az emberi tudásnak és aki tagadja Mózes próféciáját)és a Misnában kimondják hogy az Á.nak nincs része a túlvilági üdvösségben (Szánhedrin,      )mig az Atyák fejezeteiben azt a tanácsot kapjuk, hogy "Tudd mit válaszolj az Á.nak" (Ávot, 2, 14).

 

APOKRIFÁK (SZFÁRIM CHICONIJJIM)  "külső" könyvek, a második Szentély idejéből,  amiket a zsidó Biblia nem kanonizált és igy kivül maradtak. Köztük ismert könyvek, mint a Makkabeusok Könyvei (1-2), Judit könyve, Chanoch könyve,  Tóbiás könyve, Ben-Szirá könyve (utóbbiból gyakran a Talmud is idéz), Baruch könyve és a Bölcsesség könyve, stb. Ezeket a katolikus Biblia felvette, mig a reformátusok nem fogadták el.

A zsidóság gyanuperrel élt ezekkel a könyvekkel szemben, tiltotta olvasásukat, sőt a  Misnában (Szánhedrin, 10, 1) rabbi Akiba kijelenti, hogy "nincs részük a túlvilági üdvösségben". "Ocár Jiszráél"(lo) több részre osztja fel az A.-at. Vannak amelyek olvasása tilos, mint az egyházi könyvek például és olvasásuk káros hatással jár és vannak amelyek csak nem ajánlottak, mivel kár az időért velük foglalkozni.

 

ÁRBÁÁ BÁNIM (héber) A Hággádában (l.o.) felsorolt "négy fiu", a zsidók négy prototipusa: a Bölcs; a Rossz (Rásá); az együgyü (Tám) és az aki "kérdezni sem tud" (Seénó jodéá lisol). Ujabban van egy ötödik is: amely egyáltalán nincs jelen a "széderen", nem vesz részt a zsidó (köz)életben, fogalma sincs miről van szó és mit jelent zsidónak lenni. Főleg nekik szól ez a könyv.

 

ÁRBÁ IMÁHOT (héber) , az ősanyák, Sára, Rebecca, Ráchel és Lea, az ősapák (l.o.), Ábrahám, Izsák és Jákob feleségei. A hagyomány és a Midrások rendkivüli tulajdonságokkal ruházzák fel őket.

 

 ÁRBÁ KÁNFOT (héber) négyszögletes ruhadarab, amely kizárólag azt a célt szolgálja, hogy négy sarkára rojtokat (cicit-lo) kössenek és ezzel eleget tegyenek a Tóra parancsának (5.Mózes,22,12). "Magyarul" cidáklinak, vagy cicesznek is nevezték, a Holokauszt előtt, amikor még voltak vallásos zsidók M-on. Van aki Tálit Kátánnak (kis tálitnak) nevezi. Fiu gyerekeket három éves kortól igyekeznek nevelni arra, hogy Á.t hordjanak.

 

ÁRBÁ KOSZOT – (héber) a négy pohár, a Széder-estjén (lo) kötelező négy pohár bor (vagy szőlőlé).

 

ÁRBÁÁ MINIM (héber) – a "négy fajta" növény, amit csokorban kötve Szukkot (lo)ünnepén használunk és naponta áldást mondunk rá. A négy: Etrog, Luláv, Hádász és Árává. Áldásmondás közben a négy égtéj felé forditjuk a csokrot: jöjjön az áldás mindenhonnan.

 

ÁRÁVÁ – a  "négy fajta" egyike – füzfaág, amely az egyszerü, tanulatlan zsidókat jelképezi. Együtt, egy csokorban a többiekkel – az egység szimbóluma lesz.

 

ÁRVIT (héber) az esti ima. A hagyomány szerint Jákob ősapánk vezette be, amikor fivére Ézsau elől menekült és útban volt Chárán felé.

 

ASKENÁZ(I) – A Bibliában egy ókori nép; Noé unokája, Jefet fia. A későbbi exegézisben (RÁSI) és a zsidó folklórban Németországgal azonosítják. Átvitt értelemben a közép- és kelet-európai zsidóság elnevezése, ellentétben a másik európai ág, a szefárd, szfárád(i) (spanyol eredetű) zsidókkal.

 

ÁSTÓRET – Keleti bálvány,istennő, melynek oltára köré fát vagy ligetet (ásérá) ültettek, illetve telepítettek ( görögül Ástárte =Ástóret). Az  Á. nőstény jellege hangsúlyos, szemben a Báál hím jellegével. Izevel, Ácháv király cidoni felesége négyszáz ásérá-papot hozott be Izraelbe és tartott el a zsidó állam pénzén. Salamon idegen feleségei is az Á.-t imádták. 

 

ÁSZÉ – (héber) "Tedd", vagyis a cselekvő parancsolatokat jelzi. A Tórában 248 ilyen tevőleges parancsolat van. Ezt egésziti ki a 365  tiltó parancsolat (Ne tedd –lo táásze), összesen 613. Napjainkban ebből kb. 250 teljesithető a gyakorlatban. (Lásd Naftali Kraus: AZ ŐSI FORRÁS(13) A ZSIDÓSÁG PARANCSOLATAI, Budapest, 2004, POLGárt kiadás).

 

ASSZIMILÁCIÓ – A zsidóságot pusztitó világjelenség, amit sokan összetévesztenek a zsidóknak adott polgárjogokkal, az emancipációval. Az asszimiláció, vagyis a szellemi beolvadás, az iskolában kezdődik, a fehér asztalnál folytatódik, majd az egyetemen, mikoris a végállomás a vegyesházasság. Közben a zsidók elvesztik jellegüket, nevüket, nyelvüket, ők a befogadó állam legnagyobb hazafiai.

        Izgalmas és szomoru nyomonkövetni a magyarországi zsidóság asszimilációját az elmult 150 évben, a galiciai beszivárgóktól az atheista, öngyülölő Rákosi-Gerő-Révai- Farkas Mihály négyesfogatig. Ma már tudjuk hogy lehet ezt másképp is, de a magyarországi zsidóság maradékán ez sajnos már nem segit.

 

ÁTÁ BÖCHÁRTÁNU (héber) "Te választottál ki bennünket". Imarészlet, az ünnepi imakönyvben, amiért sok támadás érte a zsidóságot, amely nem tudta megmagyarázni, hogy a kiválasztás  kötelességet jelent: terjeszteni és képviselni a tiszta monoteizmust a világon.

 

ATYÁK BÖLCS TANITÁSAI,    (Pirké Ávot), a Misna szerves része,  a Nezikin részben, hat fejezetből álló moralizáló gyüjtemény, amit szokás Peszách és Ros Hásáná között (vagyis a nyári hónapokban) szombat délutánonként elmondani, illetve tanulni egy-egy fejezetet belőle. (Lásd Ávot – rabbi Nátán misnája (Ádrá"n).

 

AUFRUF(német) felhivás. Amikor a völegényt vagy a Bar-Micva fiut (l.o.) felhivják: járuljon a Tóra elé

 

ÁVINU MÁLKÉNU (héber) Atyánk-királyunk. Drámai fohász, amit böjtnapokon, valamint Ros Hásánákor és Jom Kippurkor mondunk és melyben személyes, illetve közösségi bajainkat, kérelmeinket tárjuk az Örökkévaló elé. Eredete ősrégi: rabbi Akiba volt az első aki, szárazság idején, öt rövid mondatban érte el, hogy eleredjen az eső. Ezt mondta:"Atyánk, királyunk, te vagy az apánk! Atyánk, királyunk, nincs más királyunk kivüled! A.K. vétkeztünk ellened! A.K. könyörülj rajtunk! A.K., tégy velünk (jót) a neved kedvéért". És azonnal eleredt az eső. (Táánit, 25, b). Az Á.M. már Ámrám Gáon imakönyvében is szerepel; több változata ismeretes. Ma 44 strófából áll; van aki úgy találjak hogy ezek az Ámidá (lo) áldásaira (19) rimelnek.

 

ÁVOT NEZIKIN  (héber) A zsidó magánjogban a négy fő károkozó elnevezése (l-d a Talmud Bava  Kamma traktátusának elsó fejezetét

 

ÁV MÖLÁCHÁ(héber) szószerint "a munka apja", vagyis a fontosabb, alapvető munkák, tevékenységek, melyek száma 39 s melyeket a pusztaságbeli Hajlék (MISKÁN)  épitése során kifejtett tevékenységből szürték ki Bölcseink. Ezeket és elágazásaikat (Toladot) tilos szombaton végezni.

 

ÁVÉL – ÁVÉLUT (héber) gyászoló, gyász. A zsidó gyászfolyamat három fázisból áll: egy hét (Siv'á); egy hónap (slosim) és egy év, vagyis – a káddismondáshoz – 11 hónap. Az utóbbi a legsulyosabb: szüleinket egy teljes évig gyászoljuk A gyász a közeli hozzátartozókra vonatkozik, vagyis szülők, gyerekek, férj és/vagy feleség, illetve fiu vagy nő testvérek. A fő gyász, amikor "Sivá"t (hét napot) ülnek, a temetéstől számitott első hét. A legfontosabb az elhunyt rokon után Káddist (lásd ott), mondani vagy mondatni, vagyis lelkiüdvéért imádkozni.

  A gyász főbb megnyilvánulásai: a temetés után megtépik a gyászóló ruháját, a gyászoló nem nyiratkozik és nem borotválkozik, nem vesz rész mulatságokon, esküvökön sem. Család esküvökön csak akkor ha valami feladata van (például ha felszolgál).

 

ÁVODÁT ELILIM (héber) bálványimádás. Ellentétben az ókorral amikor ez egyértelmü volt: a zsidó(ság) volt a monoteizmus letéteményese, egy láthatatlan és megszemélyesithetetlen Istent imádott, mig a népek imádták a Báált, az Ástóretet és ezek him és nőnemü leszármazottait. Napjainkban az Á.E. sokkal összetettebb és rafináltabb: egy asszimilációra sarkalló tévé is lehet Á.E. és egy ünnepelt futbalista vagy szinésznő is bálvány. Fölösleges mondani hogy más vallások imádása, vagy szokásaik összemosása az ősi zsidó szokásokkal szintén az Á.E.hez vezet. (Lásd: Dárké Háemori és Ckukot Hágój.

 

ÁVODÁ ZÁRÁ  – (héber, szó szerint idegen szolgálat) A bálványimádás szinonimája. Minden pogány praktika gyűjtőneve, beleértve szobrok és faragott képek istenítését. Egyike a három véteknek, ami miatt egy zsidó embernek életét kell áldoznia, ha kényszerítenék elkövetésére. (Lásd Ákum).

 

ÁZKÁRÁ(héber) megemlékezés az elhunyt szülőkről, négyszer évente (lásd Jizkor).

 

BÁL TÁSCHIT (héber) az egyik tiltó parancsolat: nem rongálni, tönkretenni semmit.

 

BÁÁL – kanaánita istenség. Sok fajtája volt ismeretes, minden városnak más nevü B.ja volt. Nönemben és himnemben – a B. volt az ellenlábasa a zsidó láthatatlan Istenének. A pusztabeli förtelmes orgia a Peori B. nevéhez füződött

 

BÁÁL KORE (héber) Tóraolvasó, aki a heti Tóra szakaszt, a hagyományos dallammal és a  Tóra hangjegyei (Táámim –lo) alapján olvassa fel.

 

BÁÁL TSUVÁ (héber) a megtérő. Egy zsidó aki magábaszáll és megtér, vagyis szánja-bánja az eddigi viselkedését és  vállalja hogy mostantól betartja a parancsolatokat., bármilyen nehezére esik is. A Talmud szerint a megtérők, aki igazából, tiszta szivből térnek meg – magasabb piedesztálon állnak mint a cádikok. (Bráchot, 34,2) A Tösúvá – megtérés – technikája: megbánni a multat és fogadalmat tenni a jövöre nézve. Aki megtér Ros Hásáná (lo) előtt, annak megbocsátanak és tiszta lappal indul a jövö évben. Azonban a megtérés csak az Örökkévaló ellen elkövetett vétkekre vonatkozik; embertársaink ellen elkövetett vétkekért, őt magát kell megkövetni és bocsánatát kérni. A mechanikus vagy látszat-megtérést a Talmud ellenzi és elutasitja:"Ha valaki azt mondja: vétkezek és megtérek, vétkezek és megtérek – nem lesz módja megtérni. Ha valaki at mondja: Vétkezek és Jom Kippur (lo)engesztelést hoz – Jom Kippur nem hoz engesztelést neki'" (Jóma, 85.2). Lásd: Tsuvá.

 

BÁR MICVA - zsidó fiu 13 éves korában, amikortól a parancsolatok kötelezik. Innen az elnevezés: a "parancsolatok fia". Ekkor kezd el a zsidó fiu naponta Tfillinnel imádkozni és apja, aki már nem felelős tetteiért, elmondja a Báruch septáráni" áldást (lo).

 

Bát Micva   - zsidó lány 12 éves korában, "a parancsolatok leánya".

 

BÁR-KOCHBÁ – (héber: "A csillag Fia")  Simon  bár Kosziba, az i.sz. utáni 135-ben kirobbant zsidó felkelés vezetője a rómaiak ellen. Az első két évben sikeres  lázadás során sokan azt hitték hogy B.K. lesz a megigért "messiás". Rabbi Akiba, a neves tanaita is  támogatói között volt. A felkelés leverése során, a bétári csatában, B.K. halálát lelte.

 

BÁT-KOL  (héber) égi hang. A prófécia egyik alacsony foka. A  Talmud idejében, miután  a prófécia rég  megszünt, még volt B"K.

 

BÁRUCH DÁJJÁN HÁEMET (héber) áldásformula – "Áldott vagy te Örökkévaló a világ ura, az igazságos biró" – amit akkor mondunk amikor egy halálesetről értesülünk. Eredete a Talmudban

 

BÁRUCH SEPTÁRÁNI(héber) "Áldott ..... aki felmentett ennek a büntetésétől". Áldás amit a Bár-micva fiu apja mond el, a szertartás során, amivel kifejezi örömét afelett, hogy fia immár felnőtt zsidónak számit és ő maga felelős cselekedeteiért, vagyis a nki járó (esetleges) büntetést nem az apja kapja helyette.

 

BEDECKEN(német) befedés. Amikor a vőlegény, úton a Chupa (l.o.) felé, befedi a menyasszony arcát egy fátyollal. Ezzel kinyilvánitja hogy mostantól ő a felelős asszonya jólétéért. Feltételezhető alapja a bibliai elbeszélés, amelyben Rivka (Rebekka), a második ősanya, befedte arcát fátyollal, amikor a távolban meglátta vőlegényét, Izsákot, a második ősapát. (l 1. Mózes, 24, 65).

 

BEN-BRIT(héber) a "Szövetség Tagja" (szószerint fia) vagyis –  körülmetélt ami a Szövetség jele közte és az Örökkévaló között. Vagyis - zsidó.(l.o.)

 

BEN-NOÁCH – lásd Noachiták. (héber: Noé fiai) – a noachiták a világ népei, a bibliai Noé ivadékai; mindenki, aki nem zsidó. Halachikus fogalom, amely szerint míg a zsidókat 613 parancsolat kötelezi , addig a más népek fiai, ha betartják a hét alapvető  parancsolatot, akkor igaz embereknek minősülnek. A hét parancsolat, ami a Noachitákat kötelezi: bálványimádás, istenkáromlás, fajtalankodás, vérontás, rablás, élő állat húsának élvezete (ezek mind tiltó micvák) és tevőleges parancs civilizált közigazgatás (bíróságok) létesítésére

 

BENCSOLNI – elmondani az asztali áldást. (lásd Birkát Hámázon).

 

B'DIKÁT CHÁMÉC (héber) annak felülvizsgálása, rendben és alaposan kitakaritották-e  a kovászost (lásd cháméc) Peszách előtt. A Széder (lo) előtti estén végzik, gyertyafény mellett, de minden villanyt meggyujtanak, hogy jobban lássanak. Mivel ilyenkor a zsidó ház/lakás már alaposan ki van takaritva és nem valószinü, hogy abban cháméc találtasson – szokás 10 kenyérdarabkát, különböző helyen, papirba csomagolva, elhelyezni, hogy a vizsgálatra elmondott áldás ne bizonyuljon feleslegesnek (Bráchá lövátálá – lásd ott). Másnap reggel elégetik a megmaradt kovászost, beleértve a "megtalált" 10 darabkát (Biur cháméc – lásd ott).

 

BÉCÁ (héber: tojás), egy talmudi traktátus  neve, valamint egy ókori ürmérték Egy közepes nagyságu tyúktojás, egy log (űrmérték) egyhatod része (  a log  - kb. 0.549 liter.)

 

BÉN KESZE LÖÁSZOR (héber) Tisré hó elseje és a tizedike között, vagyis a Ros Hásáná és Jom Kippur közötti 10 nap, amit a bűnbánat tiz napjának is nevez a zsidó hagyomány

 

BÉT HÁCHÁJIM – Héber eufémizmus: az Élők (vagy az Élet) Háza, ami nem más mint a temető

 

BÉT HÁKNESZET –(héber) zsidó templom, görög szóval zsinagóga, egy "kis Szentély" (Mikdás meát) ami a jeruzsálemi Szentélyt helyettesiti. Naponta háromszor imádkoznak benne közösségi imát (Sáchrit, Minchá és Árvit).

 

BÉT HÁMIDRÁS (héber), a Tanház amelyben nemcsak imádkoznak hanem tanulnak is. Több szempontból más elbirálás alá esik mint a Bét Hákneszet (lo) vagyis a zsinagóga, ahol csak imádkoznak. B.H. egyuttal egy ujkori Midrás gyüjtemény neve is, amelyben Adolf (Áron)  Jellinek (1821 – 1893) összegyüjtött többszáz kis, ismeretlen midrási legendát.

 

BÉT HÁMIKDÁS (héber) a Szentély Jeruzsálemben, a Templomhegyen. Az elsőt Salamon épitette az időszámitás előtti 950-ben és 586-ban rombolták le  Nebuchadnecár babilóniai király hadai. A második  Szentélyt a galutból visszatérő zsidók épitették fel, Cirus perzsa király engedélyével, kb 70 évvel később, az i"sz előtti 516-ban.

                            Kiegésziteni!!!!

 

BIBLIA- (latin)  TáNáCh – Tóra, Neviim, Ktuvim, vagyis Mózes 5 könyve, a Próféták és a Szent Iratok, a zsidó Biblia, amelyet egyesek Ótestamentumnak neveznek. 24 könyvből áll, amihez nem lehet hozzátenni, sem elvenni belőle.

 

BIKURIM (héber) a zsengék hozatalának parancsolata. Sávuot, a Tóraadás ünnepe (lo) egyik neve Chág Hábikurim, a Zsengék Ünnepe. Napjainkban, mivel nincs Szentély – nem aktuális.

 

BIKUR CHOLIM (héber) beteglátogatás, nagy micvenak számit. A hagyomány szerint az Örökkévaló maga mutatott erre példát amikor meglátogatta a lábbadozó Ábrahámot, miután az, isteni parancsra, körülmetélte magát  99 éves korában. A Talmud szerint aki beteget látogat, leveszi róla a betegség egy részét.

 

valami veszélytől menekültünk meg. Ha valaki beteg volt és felépült; ha börtönből szabadult, ha tengerentúli útról jött meg, akár hajón, akár repülőgépen utazott, vagy 

 

BIRKÁT HÁGOMÉL (héber) Áldás amit akkor mondunk, amikor sivatagot szelt át karavánnal. Az áldás szövege talmudi eredetü (Bráchot 54,b) Rendszerint a Tóra elé járulva mondjuk.

 

BIRKÁT HÁMÁZON (héber) az étkezés utáni ima, illetve (szószerint) áldás. Népies nevén – bencsolás. Akkor kötelező, ha az étkezés során kenyeret is ettünk. Ha három vagy több férfi eszik együtt – akkor az áldást közösen mondják el (Mözumán) és ha tizen vannak akkor Isten nevét is emlitik. Szombatonként, valamint Chanukakor és   Purimkor egy speciális betétet toldunk be. A szöveg benne van minden imakönyvben.

 

BIUR  CHÁMÉC (héber) a kovászos megsemmisitése erev Peszáchkor, a délelőtti órákban amikor a fennmaradt kovászost elégetik, miközben egy arameus nyelvü szöveget mondunk.

 

BLI NÉDER(héber) "Ne számitson fogadalomnak". Zsidó szólásmondás, melynek lényege: amit mondok nem számit vagy ne számitson fogadalomnak. Lásd Hátárát Nedárim (a fogalmak feloldása).

 

BÖEZRÁT HÁSÉM(héber) Isten segitségével, röviditve, b"h (héberül) vagy Böszá"d (arameus), levelek és egyéb szövegek elejére irjuk.

 

BRÁCHÁ LÖVÁTÁLÁ (héber) hiábavaló áldás. A Halacha negativan viszonylik a hiábavaló áldáshoz, amely fölöslegesen emliti Isten nevét. Például: ha valaki elmondja az almára mondott áldást ("Bore pri háéc") és utána nem eszik almát, vagy más gyümölcsöt, amire azonos áldást mondanak. Átvitt értelemben, a modern héberben jelentése: fölösleges erőfeszités

 

BRIT MILÁ (héber) a körülmetélés szövetsége Isten és  Ábrahám között, amit fiai magukra vállaltak és teljesitik hűségesen a mai napig , nehéz körülmények között és a pogányok áskálódásai ellenére. Az ággádá elmondja hogy a 100 éves Ábrahám tanácskozott barátaival és szövetségeseivel, amikor az Örökkévaló felszólitotta: metélje körül magát. Ezek voltak a kanaánita Ánér, Eskol és Mámre. A két első figyelmeztette ne tegy ki magát , idős korában, ilyen "öncsonkitásnak", nomeg ne jelölje meg magát ellenségei előtt. Mámre volt az aki  tanácsolta: tegye azt ami istene mond neki. Eddig biztál benne és Ő megsegitett – mondta a jóbarát és Ábrahám hallgatott rá. Ennek jutalmául jelent meg neki az Örökkévaló "Mámre ligetében" (1. Mózes, 18,1).

 

     A B.M. nyolcnapos kortól kötelező és ha a szülök nem tették meg, a felnőtt fiu köteles körülmetétetni magát.

 

CÁDDIK (héber) Igaz ember. A fogalom koronként változik. A  Biblia Nóét, mig a Talmud Józsefet emliti mint az első cádikot. Napjainkban a haszid rebbéket vagy a nagyon jámbor embereket nevezik így. Ellentéte a rásá rossz, gonosz ember.( l.o.)

 

CICIT (héber) szemlélőszálak, rojt, amit a négyszögletü ruhadarad széleire erősitünk (4x8), és ima közben, ahol a  C. emlitve van – megcsókoljuk.

 

CIDUK HÁDIN (héber) Megnyugvás Isten itéletében, haláleset hallatára. Rendszerint a "Báruch Dájján Háemet", (Áldott az igazságos Biró) nevü áldást mondjuk, vagy azt a  jóbi verset recitáljuk mely úgy szól hogy "Az Isten adta és az Isten vette el, legyen az Ő neve áldott" (Jób, 1, 21).

 

CÖDÁKÁ (héber) jótékonyság. "A C. megment a haláltól" – irja a Példabeszédek szerzője, (10.2), a hagyomány szerint bölcs Salamon. Egyéni vagy közösségi formában jelentkezik, a Talmud szerint a zsidó nép egyik ismertető jele. Van amikor egy  - időben adott – konstruktiv kölcsön megmenthet egy embert attól hogy rászoruljon a C.ra. A Halacha pontosan szabályozza a C. módozatait, ki veheti igénybe és kinek tilos ez, mennyit köteles egy ember vagyonából erre áldozni (egy ötöd), hogy ő maga ne jusson koldusbotra. Maimonides (l.o.) nyolc fokozatát ismerteti; a legnemesebb, ha az, aki adja, nem tudja, kinek adja, és aki kapja, nem tudja, kitől kapja. Lásd Gmilut cheszed és Máászér.

 

 

CÖDUKIM (Szadduceusok) zsidó politikai párt a második Szentély idejében, a hasmoneus királyok kormánypártja. Szekuláris, a Tórát önkényesen értelmező, az uralkodó osztály érdekeinek és kényelmének megfelelően. Ellenfeleik voltak a prusim,("farizeusok"), (lásd ott) a hagyományosan hithű zsidók a halacha müvelői. A Talmud (l.o.) sokhelyütt gúnyolja és pellengérezi ki a Szadduceus "rabbik" tudatlanságát. Mivel a Tórát gyakran szószerint értelmezték, voltak akik karaita beütéseket véltek felfedezni a C.nál, bár a hivatalos karaizmus sokkal később kezdődött

 

CHÁBÁD(rövidités, három héber szóból):Chochmá, Biná és Dáát (hevenyészett forditásban, amely nem fejezi ki a filozófiai értelmet) Bölcsesség, Értelem és Tudás. Az elmult 200 évben egy dinamikus chaszid mozgalom elnevezése. Központja a fehéroroszországi Ljubavitsban volt, innen hivei elnevezése: Ljubavitsi chaszidok. Alapitója: a laddii Schnéur Zálmán, követői felvették a Schnéurson nevet. Ma a világban többszázezer hivő illetve szimpatizáns zsidó tartozik a mozgalom zászlaja alá. Utolsó vezetője (rebbéje), Menáchám Schnéurson  1994-ben hunyt el.

 

CHÁD GÁDJÁ (arameus) Egy gödölye. Kedves népdal, a peszachi Haggada (l.o.) végén jelenik meg. Konlúziója: a rossz elnyeri büntetését. Vannak akik mély kabbalisztikus értelmet látnak benne.

 

CHÁZÁL (héber) rövidités:   Chácháménu, Zichronám Livráchá (Bölcseink, emlékük legyen áldott).

 

 CHASZID, CHASZIDIZMUS  (héber) – Jiszráél Báál Sém Tov (l.o.) által a XVIII. században alapított népies mozgalom, zsidó szellemi irányzat. Lényege az örömön és életigenlésen alapuló istenszolgálat, amely felemeli a szegény, tanulatlan, de jámbor tömegeket az imádkozás, zsoltármondás, az egyszerű, nem szofisztikált hit és a micvák lelkes betartása által.

    A chászid, eredeti héber értelmében jámbort jelent; illetve valaminek, valakinek hívét. A Talmudban az a chászid, aki lemond törvényes jogáról és hajlandó kiegyezni. Napjainkban a chászid a hasonló nevű szellemi irányzat egyik ágazatának híve. A chászidok kitűnnek vallásosságukkal, és minden zsidót a zsidósághoz közelebb hozó tevékenységükkel (lásd Chábád).

 

CHÁLICÁ (héber) a sógorházasságtól (lásd Jibum) felmentő aktus. A Tóra szerint ha egy nős férfi gyermektelenül hal el, fivére köteles az özvegyét feleségül venni. Ha nem hajlandó – akkor jön a CH. aktusa amely felmenti őt a kötelesség alól. Ma már a Jibum(l.o.) nem szokásos (kivéve egyes szfárádi közösségeket), de a Ch. kötelessége máig is érvényben van.

 

CHÁMÉC (héber) kovászos, megerjedt, vagy nem bizonyitott hogy nem Ch. Jelentősége peszách (l.o.) nyolc napján van, amikor tilos Ch.ot fogyasztani, még mikroszkopikus  mennyiségben sem. Ugyancsak tilos hogy egy zsidó ember tulajdonában legyen Peszachkor Ch. ami nem lett  "eladva" egy nemzsidónak.

 

   Mi a CH? Minden amiben liszt és viz keveredik (kenyér, zsemle, keksz, nápolyi, sőr és bármi más élelmiszer ami ben felügyelet alatt készült, nincs rá megbizható hechser (l.o.) és igy gyanitható hogy Ch.ot tartalmaz, vagy nem cháméctalanitott edényben (vagy futószalagon) készült Nem számit Ch.nak az "amit a kutya nem eszik meg",  vagyis kocsikenőcs, benzin, petróleum,festék, cipőkrém, enyv és ezekhez hasonlók.

 

CHÁNUKÁ (héber) felavatás. Nyolcnapos téli ünnep annak tiszteletére, hogy az első Hasmóneusok legyőzték a görög megszállókat és kisöprüzték a Szentélyből a megszállókat kiszolgáló hellénistákat. A megtisztitott Szentélyben ujra meggyujtották a Menórát és az egy napra elegendő tiszta olaj nyolc napig égett. A csoda emlékére gyujtunk máig is nyolc napon át gyertyákat – naponta eggyel többet – mondunk Hállélt (l.o.) és toldjuk be imáinkba az Ál Hániszim (a csodákra) betoldást. (Az ünnepről, halacháiról és folklórjáról – lásd a Függelékben).

 

CHÁNUKIÁ(héber) a Chanuka Menóra modern héber neve.

 

CHÁROSZET(héber) gyümölcs és füszerkeverék, a Széder-Tál (l.o.) tartozéka, ami az egyiptomi elnyomás kényszermunkáját van hivatva megjeleniteni.

 

CHÁZÁN(héber) Kántor,  előimádkozó, a közösség küldötte, képviselője. Korábban, a talmudi korban, más feladatokat is betöltött a Ch.Volt ahol  a városi felügyelőt is igy nevezték

 

CHÉDER (héber) – szószerint szoba.  Hagyományos zsidó óvoda, ahol a gyerekek, hároméves kortól, a betüvetést és az imákat játszi könnyedséggel elsajátitják. Ötéves korban már chumást (l.o.) tanulnak, annak alapján amit az Atyák (Ávot) misnájában tanultunk (l.o.) 5.fejezet, 21. Misna.

 

CHEVRA KÁDISÁ (arameus-héber) szószerint "szent egylet" amely temetkezéssel és a temetők fenntartásával foglalkozik. A legrégibb voluntáris zsidó egyesületek egyike Másik elnevezése az "önzetlen jótétemények" egyesülete, mivel a halottaktól nem lehet köszönetet várni. Izraelben az aktiv CH.K.-knek köszönhető hogy a lakósság 99%  halachikus zsidó temetést kap, Világszerte a Ch.K. müködése rendszerint az azt felügyelő rabbin múlik Egy vallásos Ch.K. nem engedi meg hogy temetőjében nem-zsidót hantoljanak el, vagy halottégetés után – amit a Halacha szigóruan ellenez – az urnát temetőjében helyezzék el. A jóbbmódu Ch.K.-ák más téren is kitünnek: cödákát (l.o.) adnak a nélkülözőknek és támogatják az elhunytak rászorúló rokonait. A Ch.k. tagjai "miszászekolnak" a halottal (l.o.).

 

CHILUL HÁSÉM(héber) Isten nevének meggyalázása (megszentségtelenitése) – egy zsidó ember helytelen viselkedése által – az egyik legnagyobb vétek egyike. Ellentéte, a Kiddus Hásém (l.o.) mindannyiunk kötelessége

 

CHINUCH(héber) nevelés. A legfontosabb fogalmak egyike a zsidó felfogásban, köztudatban: ezen áll vagy bukik a zsidóság léte – a zsidó nevelésen. Zsidó emberek minden korban életüket és vagyonukat áldozták, hogy gyerekeiket zsidó nevelésben részesitsék. Ugyancsak ezen a néven ismeretes Áháron Hálévi a Barcelónai, alapvető könyve, amelyben a 613 parancsolatot taglalja, értelmezi és magyarázza

 

CHOL HÁMOÉD (héber) félünnep, vagy – szószerint – "az ünnep hétköznapja". Kétszer egy évben találkozunk vele: Peszáchkor és Szukkotkor, mikoris az első és utolsó napi (fő)ünnep közötti napok félünnepnek számitanak Viselkedési normáiban a Ch.H. alapvetően az ünnep jellemzőihez igazodik: Peszachkor ugyanúgy tilos a Cháméc (l.o.) és Szukkotkor ugyanúgy kötelező az ünnepi sátorban enni, mint az ünnepen, csak éppen nincs totális munkaszünet és bizonyos munkákat, amelyek nem türnek halasztást, vagy amelyek az étkezést vannak hivatva biztositani – szabad elvégezni. CH.H. napjaiban csupán az askenáz ritusban imádkozó zsidók légolnak Tfillint (l.o.)

 

CHOSEN MISPÁT (héber) a Sulchán Áruch egyik része, amely a magánjoggal foglalkozik. Szószerinti értelmében egy bibliai kifejezés (2.Mózes   ) "A jog mellvértje", vagyis egy ruhadarab, amit a főpap viselt

 

CHUKÁT HÁGOJ (héber) nemzsidó törvények vagy törvényerejü szokások. Arra a tórai versre rimel, hogy „törvényeik szerint ne járjatok(el)” (3. Mózes, 18, 5-6), ami alatt a Midrás beidegződőtt erkölcstelen szokásokat ért. (lsd Dárché Háemori).

 

CHUMÁS (héber)  ötöd.  Mózes öt könyvének népies elnevezése.

 

CHUPÁ (héber) esküvői baldachin. Ez alatt esküsznek örök hüséget egymásnak, a halacha szerint élő zsidó párok – Isten szabad ege alatt

 

CHURBÁN(héber) pusztulás, katasztrófa. Az első és Második Szentély lerombolása után keletkezett vákum, valamint a Bár-Kochba lázadás leverése és Bétár eleste. A Holokauszt is ebbe a kategóriába tartozik.

 

DÁJJÁN (héber) biró, aki a halacha alapján biráskodik. Bizonyos szempontból több mint rabbi: Nem minden rabbi D., de minden D. – rabbi.

 

DÁRKÉ HÁEMORI  (héber) – szószerint: Az emoriták útjai.

Gój szokások, főleg olyanok amelyek valamilyen fajta pogány bálványimádással vannak  egybekötve. Az emoriták az ősi kanaán egyik népe volt (a hét közül), amely különösen kitünt embertelen barbár és frivol idol kultuszával. A D.E. egy sor olyan viselkedési normát tartalmaz, amelyek babonákat, és idegen vallási elemekből álló  szokásokat hordoznak (pl „lekopogni” valamit, ami angolul („touch wood”) a keresztfára emlékeztet. Rokonértelmű fogalom: a Chukát Hágój (lo).

 

DÁRKÉ SÁLOM (héber) szószerint a béke ösvényei. Van egy sor dolog, amit a D.S. miatt és alapján rendeltek el, pl a nemzsidókkal való viszony több eleme. "A béke kedvéért".

 

DIN TORÁ (héber) a Halacha (l.o.) alapján történő biráskodás, ahol a Dájján (rabbinikus biró) dönt a Tóra törvényei alapján.

 

DINÁ DÖMÁLCHUTÁ - DINÁ (arameus) "az állam törvényei – (érvényes) törvények". A Talmudban lefektetett Háláchá, melynek értelmében  a (nemzsidó) Állam törvényei érvényesek egy zsidóra nézve – feltéve hogy anyagiakról van szó (adók, illetékek) és a törvény nem tartalmaz bálványimádással összefüggő dolgokat.

 

Döorájtá(arameus) Tórai eredetü. A szó maga arameusul tórait jelent – vagyis a parancsolat, rendelet, szokás nem a Bölcsek általa lett elrendelve (lásd Dörábbánán), hanem a Tórában gyökerezik.

 

Dörabbanan (arameus) Szószerint „Rabinikus”, a Döorájtá ellentéte. Nem közvetlenül tórai eredetü rendelkezések, utasitások, micvák, hanem Bölcseink intézkedései, néhol ad hoc Tákkánái (lo).

  

 DRÁS – Az Írás szavaiból (néhol fölöslegesnek tűnő betűiből ) kifejtett következtetés (lásd Midrások).  Kiegészitője a Psátnak (lo) amely ragaszkodik a szövegszerű , logikus értelmezéshez.

 

DUCHENOLÁS (héberből magyaritott fogalom). A Duchán – emelvényt jelent és a fogalom a kohanita áldást jelzi, amikor a K. felmennek az emelvényre. Izraelen kivül csak a nagy ünnepeken van D., mig a Szentföldön – naponta.

 

A D. lényege: a kohaniták kezet mosnak, a leviták közremüködésével, levetik cipőjüket, felmennek a  frigyszekrény előtt emelvényre (vagy elibe állnak, ha nincs emelvény) elmondják az áldást ("...megparancsolta hogy megáldjuk népét, Izraelt, szeretettel", majd elmondják – eléneklik –a "hármas áldást", amely igy szól:

"Áldjon me téged az Örökkévaló és vigyázzon rád! / Világitson rád az Örökkévaló arcával és legyen kegyes hozzád!/ Forditsa feléd arcát az Örökkévaló és adjon neked békességet!" (4. Mózes,  24-26).

 Az áldó kohanitának szeretnie kell azokat akiket megáld. Ha nem szereti őket – vagy a közösség nem szivleli őt - ne menjen fel! (Zóhár, Nászó, 147b)

 

ETROG(héber) citrusgyümölcs. Egyike a négy "fajtának", amelyek a Szukkot (l.o.) ünnepi csokor összetevői.

 

EREV(héber) este. (vagy) egy ünepet megelőző nap. "Erev Peszách" – a Peszáchot megelőző nap. A zsidó ünnepek este kezdődnek, ez alól csak Purim kivétel.

 

ÉRUV (héber) halachikus fogalom, amely által bölcseink enyhitették a szombattal kapcsolatos egyes tilalmakat. Többféle É.ot ismerünk: É.Chácérot, É. Tchumin és É.Távsilin. Az első lehetővé teszi, hogy egy udvarban melyben több család lakik, ki és be vihessenek dolgokat az udvarból a lakásba és vissza, mivel az egész egy közos területnek számit.Éruv- Tchumin azt teszi lehetővé hogy a szombati maximum 2000 Ámá(l.o.) =kevesebb mint egy kilóméter = helyett egy ennél kétszer akkora területet lehessen bejárni. Éruv-Távsilint, amit akkor csinálunk, amikor közvetlenül ünnep után jön a szombat. Ekkor egy szimbolikus aktus segitségével azt érjük el, hogy szabad legyen ünnepről szombatra sütni-főzni és ennivalót előkésziteni. Az Éruv (szószerint keveredés) törvényei meglehetősen bonyolultak és igy részleteit vagy egy kompetens rabbitól vagy a Kicur Sulchán Áruchból (és/vagy a Donin féle "Zsidónak lenni" cimü könyvből) lehet megtudni.

 

ELUL (akádi eredetü szó), a hatodik héber hónap neve, Niszántól számitva. Nechemiás könyvében van megemlitve (6.15), ekkor fejeződött be jeruzsálem falainak ujjáépitése. A zsidó naptárban a bünbánat hónapja, amikor naponta Sófárt (l.o.) fúvunk és az utolsó héten bünbánó zsolozsmákat  (Szlichot) mondunk.

 

EZRÁT NÁSIM (héber) Női rész, karzat, annaidején a  jeruzsálemi Szentélyben és napjainkban a vallásos, a Sulchán Áruch (l.o.) alapján álló zsinagógákban. A Talmud a Szentélybeli  női karzatot a szemérmességgel indokolja.

 

EVEN HÁEZER (héber) A négyrészes Sulchán Áruch egyik része, amely a családi törvényekkel foglalkozik.

 

FÁRHESZJÁ (görög eredetü szó), nyilt, nyilvános, ami nyiltan, mindenki tudtával történik. A Halacha szigorubban jár el azokkal szemben akik F.vétkeznek. "Möchálél sábát böferheszjá" – aki nyilvánosan szegi a szombatot – borát tilos inni mintha nemzsidó lenne. A Talmud szerint 10 ember az már F.

 

FOGADALOM, FOGADALMÁR (héberül: názir). A Tóra külön fejezetben szabályozza a fogadalmár életvitelét (4.Mózes, 6. fejezet) és a Talmud egy teljes traktátust szentel neki A F.nak tilos bort vagy szseszesitalt innia és nem nyiratkozhat vagy borotválkozhat – fogadalmának idötartama alatt, ami általában 30 nap. Bölcseink ambivalens módon viszonyultak a F.hoz, mivel a Tóra kötelezte a F.t áldozat bemutatására – volt aki azt tartotta, hogy a F. vétkezik, amikor önmegtartoztató módon nem iszik bort. Az általános felfogás az volt, hogy a F.t be kell tartani.

 

GÁBE (HÉB.GÁBBÁJ) templomgondnok. Egyházfi, aki a zsinagóga anyagi ügyeiről gondoskodik és felhivja a hiveket, hogy a Tóra elé járuljanak.

 

GALUT  – Száműzetés (héber), gólesz (jiddis); a zsidó nép státusa a második Szentély pusztulása óta. Ma, amikor Izrael állama már hatvanegy  éves, a zsidó nép többsége még mindig  a diaszpórában él.

 

GÁRTL (jiddis) őv, amit a chaszidok öltenek magukra ima, vagy vallási jellegü tevékenység előtt (mint esküvön, Bar-micván való részvétel), annak idején a papi öltözethez tartozott (héberül: Ávnét). Feltételezett oka: elválasztani a test felső régióit az alsóktól.

 

GÉR (héber) a bibliában – idegen, akit szeretni kell és tilos bántani. Ma egy betért nemzsidót jelez, aki szabályosan, a Halacha szerint, betért. (lásd:gijur).

 

GÉR CEDEK  – Egy „igazi” prozelita, vagyis egy nem zsidó ember, aki meggyőződésből  betért a zsidó hitbe. Majdnem mindenben egyenértékű a született zsidóval, és a Tóra tiltja diszkriminálását. A történelem több ilyen gér cedeket ismer; több neves Talmud-bölcs is ilyen családból származott.

 

GÉR TOSÁV (Izraelben) – Bentlakó idegen, aki nem fogadta el magára nézve kötelezőnek a zsidó hitet, hanem csak a noachiták hét micváját (lásd  ott).

 

GESEM(héber). Eső. Az esőért télen mondott ima neve. Az Ámida elején eszközölt mindennapi betoldás szövege: "aki szelet fúvat és esőt hullat". Ezt Szimchát Tóra (l.o.) és Peszách között mondjuk. A G. Ima bevezető szövege – az imakönyvekben. Az év másik felében a harmatért imátkozunk. L.o.

 

GET (arameus, akkádi eredetü), héberül: Széfer kritut. Válólevél. A zsidóság ismeri és elismeri a válást, indokolt esetben. Egy férjes asszony szabadságát két esetben nyeri vissza: Ha G.-et kap férjétől, vagy a férj meghal. Egy asszony akinek férje eltünik, anélkül hogy G.et adott volna feleségének – Agunává (lebéklyózott asszonnyá) válik, lásd ott. A két Talmudban egy egy traktátus (Gittin) foglalkozik a  válólevéllel

 

GEDÁLJÁ, BÖJTJE – Tisré hó harmadikán a zsidók kb. 2500 éve böjtölnek, mivel annakidején zsidó nacionalisták meggyilkolták Gedálját, Áchikám fiát, egy mérsékelt politikust, akit az összeomlás után Nebuchednácer megtett a legyőzött Judea helytartójának. Az esetet Jeremiás könyve irja le röviden (lásd Naftali Kraus, AZ ŐSI FORRÁS(18) "Jeremiás – az első Holokauszt prófétája" (Wesley kiadás, Budapest, 2008).

 

GIJUR(héber) Betérités, egy nemzsidó zsidóvá válása a Halacha szerint. Előfeltétele:  őszinte szándék, alapos tanulás, a zsidóság törvényeinek felvállalása, Mikveban (lo) való alámerülés mind  férfiaknál mind nőknél és körülmetélés (férfiaknál). A Halacha hangsulyozza, hogy a zsidóság nincs érdekelve a G.ban, nem téritő vallás, sőt eleve elutasitja a betérni szándékozókat, akiket csak nehezen fogad be, de ha befogadja, akkor a betért (Gér) teljesértékü zsidónak számit. A G.t az annullálja ha a betért visszatér eredeti vallásához.(Gér sechozér löszuró). A keleteurópai betéritéseket általában nem fogadják el a zsidó világban (Izraelben sem), mivel nincsenek ott képzett rabbik és igy az ottani G.ok csupán helyi jellegüek

 

GLILÁ (héber) göngyölés, a Tóra-tekercs összegöngyölése a felolvasás (leinolás) után. Felemelik az asztalról, kinyitják, úgy hogy  több oldal látható legyen és megmutatják a közönségnek. Utána az aki felemelte (Hágbe) leül és aki a göngyölés feladatát kapta, összegöngyöli, rátesz egy ővet, majd a  tekercs "ruháját". Lásd: Hágbáhá).

 

GMILUT CHÁSZÁDIM(héber) jótétemények gyakorlása. Lásd: Cödáká. A Gmách nem alamizsna, hanem konstruktiv segitség – főleg kamatmentes kölcsön formájában – az elesett talpraállitására. Nem egyszer egy jó szó, egy jó tanács is segithet és G.nak számit.

 

GYERTYAGYUJTÁS A péntek esti (és ünnepi) gyertyagyujtás, a zsidó nők alapvető három micvájának egyike (a Chálá-vétel (l.o.) és a Nidda (a havi megmártózás a  mikvében (l.o.) mellett. A GY. szimbólikus, a fény a zsidó ház és család békéjét szimbólizálja. Ezzel az aktussal, melynek pontos ideje a mindenkori zsidó naptárban van feltüntetve – a zsidó nő elfogadja magára nézve a Sábbát beálltát. Általában, a zsidó világban elfogadott, hogy férjes asszonyokra nézve kötelező a Gy. A néhai lubavitsi rebbe ujitása, hogy 3 éven felüli kislányok is gyujtanak gyertyát és mondják az áldást, édesanyjukkal együtt.

 

HÁCHNÁSZÁT KÁLÁ (héber) a menyasszony kiházasitása, vagyis anyagi és morális segitség egy zsidó lány férjhezmenéséhez.. A Misna és a Talmud azokhoz a dolgokhoz sorolja a H.K.t, amelyek "gyümölcsét az ember élvezi ezen a viágon és a tőke megmarad a túlvilágra" (Péá 1, 1). Ilymódon a házasságközvetités a zsidóknál nem csupán egy foglalkozás, hanem micva, szent tevékenység is. Ennek oka a zsidó családcentrikus hozzáállásban rejlik.

 

HÁCHNÁSZÁT ORCHIM (héber) Vendégfogadás (mint micva), vagy fogadó vendégek elszállásolására. A hagyomány Ábrahám ősapánknak tulajdonitja a H.O. propagálását a világon: olyan vendégfogadót épitett amelynek bejáratai minden égtáj felé nyitva voltak. A Misna (Péá 1:1) és nyomában a Talmud konstatálják, hogy azok között a dolgok között, amely hozamát az ember még  ezen a világon élvezheti, de "a tőke megmarad a túlvilágra", van a  vendégszeretet, illetve a vendégek fogadása és ellátása is. Ez olyannyira  fontos, hogy a bölcsek a napi imába is bevették

 

HÁDÁSZ (héber) mirtuszág. Egyike a szukkotti ünnepi csokor négy összetevőjének. Együtt mind a négy: Etrog, Luláv Hádász és Árává (lásd ott és a Függelékben) jelképezik a zsidó nép különböző rétegeit.

 

HÁGÁDÁ (héber) elbeszélés, mese, aggáda, legenda, Legtöbbször a Peszachkor használatos Hágádát (Hágóde –Góde "magyarul")értjük alatta, amelyben elbeszéljük, továbbadjuk az egyiptomi rabszolgaságból való csodálatos szabadulásunk történetét.     A H. a legnagyobb zsidó best-seller a Biblián kivül. Többezer kiadásban, sok nyelven jelent meg. Magyarul is (lásd a háborus Omzsa haggadát és a lubavitsi kiadásu  Az Őrködés éjszakája cimü Haggadát, Gréda József forditásában és Naftali Kraus szerkesztésében, Budapest, 1999)

 HÁGBÁHÁ (héber) népiesen: Hágbe. Aki a Tóratekercset, a leinolás(l.o.) után az asztalról felemeli. Ezzel és a Tóratekercs göngyölésével (lásd Glilá),  a minjen két tagját tisztelik meg (Mechábedolják).

HÁKÁFOT(héber) körmenetek, a zsinagógában, Szimchát Tórakor, a Tóra örömünnepén, vagy Hosáná Rábbá napján, amikor a Hosá-nákat mondják és  annakidején hétszer megkerülték az oltárt. Most a zsinagógában a Tóraolvasó asztalt kerüljük meg hétszer, miközben dalolunk és táncolunk a Tóra tiszteletére.(Folyt.Köv)