CHAJIM HALEVY DONIN RABBI/ ZSIDÓNAK LENNI

Szemelvények a modern Sulchan Áruchból amiből mindenki

Megtudhatja hogy kell és lehet zsidónak lenni a 21. században

  A judaizmus alappillérei(4)

 

Izrael Tórája

 

A zsidó hit nem ott ér véget, hogy "És Isten megteremtette az eget és a földet." Itt kezdődik. Folytatódik a tudnivalóval: "Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kihozott téged Egyiptom országából. „Élő Isten, aki folyamatosan szerepet játszik a világegyetemben, amelyet Ő teremtett. Független Isten, aki törődik az emberekkel, akiket Ő teremtett, ezért megtalálja a módot, hogy kinyilvánítsa, amit tudatni akar az emberiséggel. Kifürkészhetetlen módon megítéli minden ember viselkedését, jutalmaz és büntet vagy ebben a világban, vagy az eljövendőben.

A judaizmus gyakorlatilag nem tesz különbséget aközött, aki teljességgel tagadja Isten létezését, és aközött, aki elfogadja ugyan ezt, és még a Teremtésben játszott szerepét is elismeri, de tagadja, hogy Istennek ezenkívül bármi dolga lenne ezzel a világgal. Mindkét álláspontból arra a következtetésre lehet jutni, hogy semmi sem kényszerít az Ő imádására vagy követésére.

Az élő Istenben való hit központi gondolata az a zsidó elképzelés, hogy Isten valamilyen szellemi úton közölte akaratát és parancsolatait a teremtménnyel, akit Ő ruházott fel szabad akarattal, de akit maga szólított fel, hogy engedelmesen szolgálja Őt. A judaizmus valódi lényege a szellemi-történelmi esemény elfogadásán alapul - amelyben őseink csoportként vettek részt -, csakúgy, mint a későbbi, Izrael prófétái előtt való szellemi megnyilatkozás elfogadásán. A rendkívüli esemény a Tízparancsolat kihirdetése volt a Sínai-hegyen, hét héttel azután, hogy Izrael gyermekei kivonultak Egyiptomból. Isten akarata kinyilváníttatott az Írott Tórában is, amelyet Mózes isteni sugallatra írt le a kivonulást követő negyven év alatt. Hisszük, hogy Mózes öt könyve - a Pentateuch - mellett Isten akarata a Szóbeli hagyományban, más néven Szóbeli Tórában is megnyilvánul, amelyet Mózes szintén a Sínai-hegyen kapott meg, s mondott tovább Izrael vezetőinek. Maga az Írott Tóra is utal ilyen szóbeli utasításokra. A Szóbeli Tóra - amely az Írott Tórába foglalt parancsolatok részleteit tisztázza - nemzedékről nemzedékre szállt, mígnem a második században végül lejegyezték, s ez lett az alapkő, amelyre a Talmud épült.

Akik nem tisztelik a hagyományokat, a Tórát nagy emberek ihletett művének tekintik, az ember Isten felé kapaszkodó keze nyomának. Az ő szemszögükből a Tórában nincs semmi örök érvényű és semmi isteni, sőt lehetnek benne hibák is, amelyeket emberek, még nagy emberek is, elkövethetnek. Ha ez a helyzet, vajon miért tekintették minden másnál mérvadóbb viselkedési kódexnak, az Igazság minden másnál - mondjuk, Arisztotelész, Kant vagy Spinoza etikájánál - mérvadóbb megtestesülésének? Ha nem más, mint törzsi törvények ember alkotta gyűjteménye, bárkinek joga van figyelmen kívül hagyni belőle bármit, ami nem tetszik neki, megváltoztatni vagy kijavítani a különböző nemzedékek vagy vallási vezetők ízlése szerint. A hagyományoknak hátat fordítók pontosan e gondolkodásmód alapján érzik feljogosítva magukat a zsidó gyakorlat megváltoztatására.

Jóllehet mindenki maga dönti el, hogy elképzeli, megérti vagy felfogja Isten megnyilatkozását Izrael és a próféták előtt, de ha a Tóra egyáltalán jelent valamit számára, akkor be kell látnia: e feljegyzésekben Isten nyúl az ember felé, nem pedig fordítva. Ha van értékrendje és érzéke az igazság iránt, a Tórát nem tekintheti egy emberi géniusz írásművének, csak olyannak, amely Isten akaratát közli a halandó és véges képességű emberrel. A zsidók számára nem lehet érvényes a judaizmus olyan értelmezése, amely nem Istent tekinti a Tóra forrásának.

Mi a Tóra? Technikailag Mózes öt könyvét jelenti. Ez az Írott Tóra (Torá SeBiktáv). A tekercset, amelyre le van írva, és amelyet a zsinagóga frigyszekrényében tartanak Tóra-tekercsnek - Széfer Torának - nevezik. Bizonyos értelemben ez a zsidó nép alkotmánya. De ezt az alkotmányt nem az emberek léptették életbe, hanem Isten nyilvánította ki. Tóra alatt értik a Szóbeli Tórát (Torá SeB'ál Pe) is, "amelyet Mózes Sínaiban kapott, és átadott Józsuénak, Józsué a véneknek, a vének a prófétáknak, a próféták a Nagy Gyülekezetnek... (Az Atyák bölcs tanításai 1:1.)

A Szóbeli Tóra a parancsolatok csiszolt lényegét, a Szentírásba foglalt általános alapelvek részletezését és a parancsolatok teljesítésének módját tartalmazta. Például: a Tóra szerint tilos "munkát" végezni szombaton. Mit jelent a "munka"? Hogyan kell meghatározni a "munkát" a szombat szempontjából? Néhány utalás kivételével - olyan tevékenységekre, mint a fahordás, tűzgyújtás, főzés és sütés - az Írott Tóra nem szól erről. De a Szóbeli Tóra igen.

Az Írott Tóra kimondja, hogy az étkezés céljára szolgáló állatokat úgy kell elpusztítani, "...amint parancsoltam néked". Hogyan történjék a vágás? Miféle előírások szabályozzák? Az Írott Tóra nem szól erről. De a Szóbeli Tóra igen.

Az Írott Tóra megparancsolja, hogy "...kösd őket jelként kezedre, és homlokjelként szemeid közé!" Ez a tfilinre való utalás nem világosít fel arról, hogyan kell elkészíteni, mit tartalmazzon, hogyan kell feltenni. Az Írott Tóra nem szól erről. De a Szóbeli Tóra igen.

Az Írott Tóra halálbüntetést helyez kilátásba a legkülönbözőbb bűnök elkövetéséért. Miféle törvényi eljárásokat kell lefolytatni egy ilyen ítélet meghozatala előtt? Az Írott Tóra nem szól erről. De a Szóbeli Tóra igen.

Végül a Szóbeli Tórát írásba foglalták. Az i. sz. 2. században lefektették a Misná alapjait. Az ezt magyarázó szöveg a Gemárá, a bölcseink vitáit és törvénymagyarázatait tartalmazó feljegyzések és jegyzőkönyvek hatalmas gyűjteménye. A Misná és a Gemárá együtt alkotják a Talmudot.

Az Írott és a Szóbeli Tóra az a tanítás, amely eligazítást ad az embernek ahhoz, hogyan kell élnie. Bár elsősorban a zsidósághoz beszél, minden ember számára tartalmaz iránymutatást. Kiterjed az emberi élet minden területére. A rituális törvények - amelyek alatt általában "vallási szertartásokat" értenek - csak részei a parancsolatok teljességének. A Tóra parancsolatai, statútumai és szabályzatai átfogják az emberi és társadalmi viselkedés teljes tartományát. Kiterjeszti hatályát a viselkedés olyan területeire is, amelyeket más vallások általában a világi polgári és büntető törvények etikai, erkölcsi vagy jogi szabályozása alá utalnak. Még azok a részei is, amelyek nem törvényi vagy államjogi kérdésekkel foglalkoznak, a bennük foglalt szellemi igazságok útján ösztönöznek a viselkedés törvényileg nem szabályozható, etikai és erkölcsi normáinak továbbcsiszolására.

A héber Biblia többi könyve, amelyeket több évszázad folyamán írtak, a Próféták (Neviim)és a Szent Iratok (K'tuvim). Ezek a könyvek a próféták tanításait és Izrael történetének mintegy hét évszázados időszakát fogják át. Leírják a próféták látomásait és folytonos harcukat, amelyet annak érdekében folytattak, hogy a nép jobban tisztelje a Tóra tanításait; küzdelmeiket a sok hamis próféta és pap ellen, akik oly gyakran becsapták a népet, és elfordították Istentől és a Tórától. Ezek közé a könyvek közé tartozik az ihletett Zsoltárok, amely az ember legmélyebb vallásos érzelmeit tükrözi.

A Tóra, a N'viim és a K'tuvim könyveit együttesen Tenáchnak nevezzük. (Ez az, amit a nem zsidók Ótestamentum címen tartanak számon, de a zsidók számára ez az egyetlen Testamentum.) A legtágabb értelemben a Tóra tanulmányozása nemcsak a Szentírásra és a Szóbeli Tórára vonatkozik, hanem a rabbinikus törvénykezés és a Tóra alapján kidolgozott fejtegetések évszázadok során létrejött egész irodalmára. A Tóra ugyanis mindig élő törvény volt, amelyet egy élő nép állandóan alkalmazott a valóság gyakran változó feltételeire. Bár ezek a művek nyilvánvalóan emberi munkálkodás eredményei, mégis elválaszthatatlan részét képezik a vallási törvénykezésnek, amire maga a Tóra jogosítja fel őket: "...és legyen rá gondod, hogy teljesen úgy cselekedjél, amint tanítanak, a tan szerint, amelyre téged tanítanak, és az ítélet szerint, amelyet kimondanak neked, cselekedjél..." (5Mózes 17:10-11.)

A Tóra a zsidó hit megtestesülése. A Tóra tartalmazza az Istennel kötött szerződés szavait. A Tóra az, ami egy zsidót zsidóvá tesz. (FOLYT.KÖV)