Hazatérhetnek a Vörös Hadsereg által elkobzott tóra-tekercsek Magyar zsidó szervezetek a judaika műkincsek visszaszolgáltatását kezdeményezték Prága, 2012. november 28.    Lezárult az Egyesült Államok és a prágai Europan Shoa Legacy Institute (Európai Soa Örökség Intézet) által rendezett nemzetközi Immovable Property Review Conference (Ingatlanügyi Szemle Konferencia). A több mint negyven ország képviseletével rendezett tanácskozáson a magyar delegáció tagjai - Köves Slomó rabbi vezetésével - a ma is Oroszországban található, a Vörös Hadsereg által 1945-ben elkobzott több száz tóratekercs és szakrális tárgy, judaika műkincs mielőbbi visszaszolgáltatását kezdeményezték. A kezdeményezést a magyar kormány is támogatja. A delegáció tagjai – a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványt képviselő Szabó György, alapítványi elnök, Sessler György a Holokauszt túlélők szervezeteinek képviseletében és Dr. Köves Slomó az EMIH vezető rabbija – nemzetközi sajtótájékoztatón adtak hangot a magyar zsidó közösség kérésének. Egyeztetéseket folytattak továbbá Stuart Eisenstattal, az amerikai kormány képviselőjével, a konferencia kezdeményezőjével, az orosz delegációval, valamint a Douglas Davidsonnal, az amerikai kormány Holokauszt ügyekben megbízott különleges nagykövetével és munkatársaival. A Tóra-tekercsek visszaszolgáltatásának ügyét Martonyi János külügyminiszter is „az egész ország szempontjából fontos nemzeti ügynek” tekinti. Köves Slomóhoz címzett levelében úgy fogalmaz, hogy „a műkincsek hazahozatalának, a jogos tulajdonosoknak való visszaszolgáltatásának, illetve újboli rendeltetésszerű használatának elősegítése nemcsak feladatunk, hanem kötelességünk is.” A második világháború idején Magyarországra érkező szovjet csapatok jelentős számú műkincset, műtárgyat és személyes értéket koboztak el. Ez a több százezer darabszámra tehető, nemzeti vagyont képző érték nagy részben eredetileg a Holokausztban áldozatul esett zsidók személyes vagy közösségi vagyonát képezte, amelyet az 1944 márciusában bekövetkezett német megszállás után – a később deportált és legyilkolt – zsidó származású magyar állampolgárok adtak le vagy cseréltek élelmiszerre. A műtárgyak egy másik részét az a műkincs állomány képzi, amelyet a németek és a magyar nyilasok német földre vagy nyugatra igyekeztek menekíteni, és ott kerültek a szovjet csapatok kezére és Moszkvába. Mindezen műkincsek között voltak azok – a vallási szempontból is kiemelt jelentőséggel bíró – Tóra-tekercsek és liturgikus műtárgyak, melyek részben privát gyűjteményekből, részben pedig közvetlenül a közösségektől kerültek illetéktelen kézre.  Az EMIH – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kezdeményezésére a magyar zsidó közösség képviselői azzal a kérelemmel fordultak az orosz hatóságokhoz, hogy mindenek előtt tegyék lehetővé egy szakmai stáb hivatalos látogatását a moszkvai és nyizsnyij novgorodi múzeumokba és múzeumi raktárakba a műkincsek hollétének és állapotának felmérése érdekében. Ezt követően indulhat meg az egyeztetés a magyar és az orosz felek között a magyar zsidó örökséget mindennél jobban megtestesítő vallási értékek visszaszolgáltatásáról. Köves Slomó felhívta a figyelmet, hogy az orosz restitúciós t&o uml;rvény kimondja, hogy a második világháború idején ellenséges országok területéről elszállított műkincsek csak három esetben adhatók vissza: náci hatalom üldözötteinek, holokauszt áldozatainak és egyházi közösségek esetén. A Tóra-tekercsek és zsidó liturgikus tárgyak esetében mindhárom feltétel teljesül, tette hozzá az EMIH vezető rabbija. Háttérinformáció: A zsidó vallási hagyomány szerint, a mai napig kézzel írt Tóra-tekercsek, a zsidó közösség szellemi epicentrumát képezik. A Biblia első öt könyve ugyanazon formában és ugyanazon írásmód szerint található a tóratekercsekben, mint háromezer évvel ezelőtt. Zsidó közösségek a világon mindenütt, minden héten egy-egy szakaszt felolvasva és tanulmányozva egy év alatt fejezik be a Tóra olvasását, és kezdik ismét újra. A soha meg nem szakadó kollektív tanulás közösségi alappillér, így nem véletlen, hogy hagyományosan egy zsidó közösség előbb ír vagy szerez be Tóra-tekercset a közösségi imához, m int hogy zsinagógát épít. A tekercseket a zsinagógákban a legnagyobb tisztelettel övezve mindig a Jeruzsálem felé néző keleti falnál található Frigyszerkényben őrzik,  szentségük soha nem évül el. Az évszázadok zsidó üldözései és a Holokauszt idejéből számos olyan történet került feljegyzésre, ahol a zsidó közösség tagjai életüket kockáztatva igyekeztek a közösség tekercseit megmenteni.

(FORRÁS: EMIH SAJTÓOSZTÁLY)