2014. június 2., hétfő

S  Á V U O T : DÁVID KIRÁLYUNK JÓRCÁJTJa

                                   BÁRUCH  NOTÉN HÁTORÁ

IRJA: ÁRIEL DARVAS, rabbi

 

   Holnap, kedd este, köszönt ránk Sávuot, Zmán Mátán Toráténu, a Tóraadás ideje. Minden ünnepünkre igaz, hogy a Szóbeli Tan által lettek teljesek, hiszen a Tóra nem fedi fel részleteiket, és csak akkor lehet átfogó képünk azokról, ha megismerjük és betartjuk a Torá sebeál pe (a Szóbeli Tan héber elnevezése) által ránk hagyományozott vonatkozásait is.

 

  A soron következő jantev-vel kapcsolatban elég lenne azt említeni, hogy a Tórából nem derül ki egyértelműen, hogy maga a Tóraadás is Sávuot-kor zajlott le, ez csak talmudi kiegészítésével válik világossá. Hasonló a helyzet a nap másik fontos eseménye, Dávid király jahrzeit-je kapcsán is

.

Egyik legjelentősebb uralkodónk haláláról a T'nách tömören ír: "aztán megtért Dávid őseihez és eltemették Dávid városában" (1Királyok 2:10), "És meghalt jó vénségben, napokkal telve, gazdagsággal és dicsőséggel, és király lett Salamon helyette" (1Krónikák 29:28). A részletekről, így halálának idejéről sem esik szó. Talán a Talmud (Sábát 30a-b) segít:

 

"Ahogy Salamon mondta: "jobb egy élő kutyának, mint egy halott oroszlánnak" (Kohelet 9:4). Azt mondta Ráv Jehuda: mit jelent a következő vers? "Tudasd velem, Örökkévaló, végemet, és napjaim mértékét, hogy mennyi az! Hadd tudjam, milyen múlandó vagyok"!

 Azt mondta Dávid Istennek: Világ Ura! "Tudasd velem végemet"! Erre így felelt: az a döntésem, hogy nem tudatjuk a hús-vér ember végét.

 "Napjaim mértékét" – folytatta Dávid, Rási szerint azt akarta tudni, hány éve maradt hátra. Az a döntésem – válaszolta a Kádos Báruch Hu, hogy nem tudatjuk az emberrel napjai mértékét.

 "Hadd tudjam, milyen múlandó vagyok"! - Vagyis milyen napon fogok meghalni? Azt válaszolta Isten: szombaton halsz meg. Hadd haljak meg vasárnap! Azt válaszolta: akkor már elérkezik Salamon fiad uralkodásának ideje, és az egyik király uralkodása egy hajszálnyit sem érintheti társa uralkodásának idejét.

 

" Hadd haljak meg pénteken! Azt mondta a Kádos Báruch Hu: "mert jobb egy nap udvaraidban ezernél" (Zsoltárok 84:11). Azaz: jobb nekem egy olyan nap, amikor ülsz és Tórával foglalkozol, ezer áldozatnál, amit a jövőben Salamon fiad mutat be előttem az oltáron[1].

 Minden egyes szombaton ült és tanult egész nap, azon a napon, amikor eljött halála ideje, odaállt a Halál Angyala Dávid elé, de nem bírt vele, mert ajka nem szünetelt a tanulásban.

 

 Mit tegyek vele? – mondta a halál angyala. Dávidnak egy kertje volt a háza mögött, a Halál Angyala odament, zörgött a fákkal, és amikor Dávid kiment, hogy megnézze, mi történik, kiesett egy lépcsőfok mögötte, elhallgatott egy pillanatra és meghalt".

 

A Talmudból tehát kiderül, hogy Dávid szombaton halt meg. Azonban még mindig nem bizonyított, hogy Sávuot szombatra esett. A Jeruzsálemi Talmudból (Bécá 2:4) pedig az derül ki, hogy Sávuotkor halt meg, de nem írja a szöveg, hogy szombaton. Van két információnk, de nincs köztük kapocs.

E kapcsot a  midrás jelenti (Rut Rabba 3:2): "Sávuot-kor halt meg, amely szombatra esett. Azon a napon a Szanhedrin tagjai elmentek Salamonhoz látogatásra. Mondta nekik: mi a törvény Dávid holttestének egyik helyről a másikra való mozgatása kapcsán? Mondták: vajon ezt nem tárgyalja a Misna? "bekenthetünk és leöblíthetünk holttestet szombaton, feltéve, hogy nem mozgatjuk a végtagjait" (Sabbat 151a).

 

Atyám házának kutyái éhesek, mit tehetünk velük? Mondták: vajon ezt nem tárgyalja a Misna? "Felszeletelhetünk szombaton egy tököt az állat előtt, hogy megegye, és egy elhullott állatot felvághatunk a kutyák előtt, hogy megegyék" (Sábát 156b). Mit tett Salamon? Függönyt terített rá, hogy ne érje a nap. Vannak, akik azt mondják, hogy sasokat hívott, hogy kiterjesztett szárnyukkal védjék meg a naptól".

 

Bár optimális esetben minden nap elmondjuk a címadó áldást, Sávuotkor mégis külön jelentősége van, mert az ünnep és Dávid király személye egyaránt igazolják a zsidóság egyik legfontosabb alapgondolatát, miszerint a Tóra átadása nem fejeződött be a Szináj-hegyen, és ezért - a hálán kívül – tanulással és gyakorlattal kell adóznunk a Kádos Báruch Hu felé.

 

 Chág számeách!   



[1] 1Királyok 3:4

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése