Minden demokratikus országban, és a zsidóságban is elv, hogy a „többség dönt". Ezért kell minden bíróságnak pártatlannak lennie, hogy kideríthessék azt, hogy mi a többség véleménye, akarata. És mindennek ellenére mégsem mindig a többség szava az igazság. Néha (vagy gyakran?) a többség bizony téved
. Jó példa erre a heti szakaszunkban, a kémek visszatérésének története. A 12 kiküldött kém közül csupán kettő, JÓSUÁ és KÁLÉV mondták az igazat, hogy „az ország nagyon szép, és jó a föld, Isten velünk, menjünk nyugodtan és azonnal". A többi 10 megijedt a látott királyoktól, és már elfelejtette a csodákat, amiket Isten tett nekik, elvesztette a belé vetett bizalmát, és azt mondta Mózesnek, hogy nem jó ez az ország, nem is érdemes ott lakni. Mózes valójában nem is kérdezte őket arról, mit gondolnak, számára kétségtelen volt, hogy ha az Örökkévaló azt mondta neki már jó előre, hogy beviszi őket ebbe az országba, háború, és veszteségek nélkül, és aranytálcán kínálja fel nekik az ígéret földjét, akkor az úgy is lesz
. Ő csupán a legkönnyebb utat szerette volna kikémlelni, a bejutási útvonalat. De amikor a kémek 40 nap után visszatértek, és a többségük azt mondta nem érdemes bemenni, a nép siránkozni kezdett, követte a gondolatmenetüket, hallgatott rájuk. Az Örökkévaló pedig haragra gerjedt, hiszen annyi megnyilatkozása, a 10 csapás, a tenger szétválasztása, a Sinai hegyen a találkozás mindez után a nép még mindig nem hisz benne annyira, hogy bemenjen az országba, ha ő mondja, hogy lehet, hanem megijed, és hitét veszti? Ezért aztán 40 évi sivatagi bolyongásra „ítélte" a népét (minden a kémek által Árecben töltött napért egy egy évet szabott). Ebből a történetből nyilvánvaló, kire kellett volna hallgatni. JÓSUÁRAra és Kalevre. A kisebbségre.
Néha jobb a kisebbséggel tartani, de az igazsággal, mint a többséggel, de... és aztán bolyongani a sivatagban...
Mi, Izrael népe mindig is kicsik voltunk, mindig kisebbségben.
Azonban egy adott helyzetben azt is meg kell hallgatni amit mondanak, nem csak azt, hogy hányan mondják. Hiszen az igazság nem mindig a többségnél van.
Néhány évvel ezelőtt volt Izraelben a nagy port kavart jenini ütközet. Amikor is az arabok hamis videókat készítettek, és azt állították, hogy az izraeli katonák óriási mészárlást követtek el a városukban. Az egész világ felhördült, és Izrael ellen volt, holott volt bizonyíték, hogy nem követték el a szörnyűséget. Az ENSZ vezetője ennek ellenére azt mondta, „hogy lenne lehetséges, hogy az egész világ téved, és csak nektek van igazatok?" És a demokrácia elve szerint igaza van... A többség dönt...
Ha ezt a fonalat felvesszük, akkor nekünk, Izrael népének nincs helye a világban, a többség dönt elve szerint legalábbis, hiszen kicsik vagyunk, mindig is kisebbségben éltünk, és sokan utáltak, és megpróbáltak elpusztítani minket. Jaj. Ezért kell megtanulnunk a hetiszakaszból, hogy nem mindig a többség szavát kell követni, de mindig az igazságét!
Amikor az igazat követjük, amikor kiállunk, és a végsőkig kitartunk az igazságunk mellett, ha nem szégyelljük magunkat, és hangosan is ki merjük mondani, és véghezvinni, akkor az egész világ, a többség is el fogja ismerni, és el fogja fogadni (az igazságot, és a szavunkat).
Kívánom, hogy mindig az igaz úton járjatok, és büszkén vállaljátok, akkor is, ha kisebbségben vagytok!
(Nagyfuvaros Press)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése