ELSŐ IZBEN DICSÉRI A SZOMBAT A  CHÁBÁD-EMICHET

"TeTT, VÉDELEM:KOMMENTÁR"

ÍRTA: GADÓ JÁNOS - 2013-09-06 

A Tett és Védelem Alapítvány (TeV), melyet az EMIH, a nemzetközi Chabad Lubavics mozgalom honi  szárnya hívott életre, 42.5 millió forintot kapott a kormánytól az antiszemitizmus elleni küzdelemre. Az összeg hallatán számos kommentár jelent meg az Interneten, s közülük nem egy kétségbe vonta a TeV és az EMIH függetlenségét és pártatlanságát. Ám aki azt hiszi, hogy az EMIH/Chabad mozgalom a kormány zsebében van, az téved. Utóbbi, mint önálló tényező egyezett meg a kormánnyal.

A Chabad, e kelet-európai haszid gyökerű, s Amerikában nagyra nőtt mozgalom azt tartja küldetésének, hogy a hagyományt őrizze és terjessze az asszimilálódott zsidók körében. Világában a Tóra fénye mellett nem játszik jelentős szerepet a 20. század történelme. Virtigli magyar zsidó viszont elképzelhetetlen antifasizmus nélkül.

 Ezen túl a hivatalos – Mazsihisz-féle – zsidóságnak vallási identitása is van; az asszimiláns magyar zsidóságnak pedig döntően baloldali/liberális/demokrata/européer/multikulti identitása. Az utóbbiak számára a kormány antidemokratikus lépései húsbavágóak: létüket és identitásukat érzik fenyegetve. Úgy érzik, a kormány Brüsszel-ellenes, bankellenes retorikája valójában őket (is) célozza.

 A Chabad mozgalomnak viszont ilyen gondjai nincsenek: ki tud egyezni egy autoriter/vallásos/konzervatív hatalommal, amely a hagyományőrző, vallásgyakorló zsidókat képes elhelyezni a maga világában. A máig a Kádár-rendszerben élő Mazsihisz antifasizmusa alapvetően sérelmi identitás: ugye megmondtuk, hogy ez lesz, ha elmennek a kommunisták. A számára idegen, fenyegető, új demokráciában a Mazsihisz lélekben máig nem volt képes berendezkedni, ezért az antiszemitizmus elleni fellépésre sem képes, mert a modern demokrácia eszköztárát nem sajátította el. (Az új elnök talán elmozdulást hoz a holtpontról.)

 

 Az asszimiláns/européer/multikulti zsidóság számára viszont – mint láttuk – a magyar demokráciáért, illetve az antiszemitizmus ellen folytatott küzdelem egy és ugyanaz. A jobboldalt teljes egészében elutasítja, az ellene való politikai küzdelemre rendezkedett be, az antiszemitizmus elleni fellépésre nem alakított ki külön eszköztárat.

 Itt lép a képbe a pragmatikus Chabad, amely képes és hajlandó együtt létezni az autoriter, de nem antiszemita hatalommal. Érdekeik a kormánnyal bizonyos pontokon egyeznek. A kormánynak szüksége van arra, hogy nemzetközi imázsa javuljon, mindenekelőtt az antiszemitizmus vádja alól tisztázza magát. A Chabadnak arra van szüksége, hogy durva antiszemitizmustól mentes környezetben végezhesse munkáját, jó kapcsolatokat kíván a mindenkori kormánnyal, s növelni szeretné befolyását. Együttműködésük nyomán a kormány a befolyása alá tartozó médiumokban visszaszorította a nyílt antiszemita kommunikációt (Bayer Zsolt, aki két és fél éve még a fehérterrort áhította vissza, valamint társai ma már nem zsidóznak olyan nyíltan), nem közösködik nyíltan a szélsőjobbal. Cserébe az EMIH különböző fórumokon hangsúlyozza: a kormány elhatárolódik a szélsőjobbtól és föllép az antiszemitizmus ellen.

Ezen entente cordiale szellemében jött létre a Tett és Védelem Alapítvány, mely a kormány asszisztenciájával harcol a Jobbik náci stílusú antiszemitizmusa ellen. Ehhez kellett a Chabad: a magyar zsidó közegben csak ő rendelkezik az ehhez szükséges koncepcióval, politikai pragmatizmussal, nemzetközi kapcsolathálóval, fejlett technikával. A nagy nyugati zsidó közösségek évtizedek óta működtetnek az antiszemitizmus elleni fellépést koordináló szervezeteket. Magyarország nagy lemaradásban volt e téren. Ennek keretében támogatja a kormány a TeV munkáját komoly pénzekkel, s e harc keretében érte el első sikerét a TeV: sikerült a facebookról letiltani a magyar nácik első számú hírportálját, a kuruc.infót. A TeV harcot hirdetett a többi neonáci hírportál ellen is.

Ennek ára azonban – a liberális/multikulti zsidóság nagy fájdalmára – az, hogy az antiszemitizmus elleni gyakorlatias fellépés és a magyar demokrácia védelme elválik egymástól. A Chabad – és nyomában a TeV – csak az elsőben nyilvánítja érintettnek magát.

A magyar zsidóktól ennyi tellett két és fél évtized alatt. Kerekasztaluk is csak az Orbán-kormány gyámkodásával bírt létrejönni. Az antiszemitizmus elleni szervezett és gyakorlatias fellépésre is (elkötelezett fiatalok egy rokonszenves  kisérletétől eltekintve) csak a kormány és egy nemzetközi hátterű zsidó szervezet megegyezése nyomán kerülhetett sor. Sokat elmond ez a szervezett magyar zsidóság erejéről, befolyásáról