ZSIDÓ VILÁGHIRADÓ

A GÁZAI ÉPITÉSZ MEGERŐSITETTE: A FALAK

KIBIRJÁK A GRÁD RAKÉTÁT – NETIVOTBAN

Egy déli kisvárosban, Netivotban, amely az elmult hetekben a Chamasz rakéták "hatáskörébe" került – nem mindenki volt hajlandó kis gyerekekkel az óvóhelyre szaladni, ha a "zene megadja a jelt", vagyis a sziréna ellenséges rakétát jelez.

Ezek között volt Ruti Sosán is, aki biztos volt benne hogy hálószobájának plafonja kiállja a legagresszivebb Grád lövedéket is.

Amikor a felsőbb emeleten lakó szomszédja szörnyet halt egy ilyen Grád repeszeitől – Ruti gondolt egy nagyott és felhivta telefonon – Gázában – azt a palesztin épitészt, aki két évvel ezelőtt egy további szobát épitett lakásához.

"Az épitész emlékezett rám és én megkérdeztem, milyen vastag a (beton) tetőzet amit épitett nekem? A válasz – 17 centiméter".

Ruti tovább kérdezett: "na, és ez elég a Grád ellen?"

Az épitész Gázából: "tökéletesen elég".

És Ruti nem szalad le az óvóhelyre ha megszólalnak a szirénák...

A LENGYEL BŐRFEJÜRŐL KIDERÜLT, HOGY ANYJA ZSIDÓ VOLT; ERRE MEGTÉRT ÉS VALLÁSOS LETT

Pinchász Zlatovszki, aki ma kósersági felügyelő egy warsói kóser produktokat előállitó cégnél – nemrég még antiszemita huligán volt és "börfejü".

Rövid de annál "rázósabb" sztoriját – az amerikai zsidó sajtó közölte – nemrég.

Eszerint P.Z. egy egyszerü lengyel fiatalember, "börfejü", antiszemita huligán

volt, anélkül hogy élő zsidót látott volna szemei előtt. Egy szép napon megtudta hogy édesanyja, aki hatvan és egynéhány évvel szelőtt született egy vallásos zsidó családban – át lett adva mint csecsemő, "megőrzésre" egy katólikus családnak, aki átmentette a kislányt egy kolostorba, ahol kereszténynek nevelték.

"Amikor megtudtam – egy hétig totál sokkban voltam – meséli Pinchász – aztán elkezdtem gondolkozni és elhatároztam, hogy nincs menekvés, meg kell tanulnom, mi jelent zsidónak lenni".

Ma P.Z. egy vallásos zsidó, aki alliját tervez. Nem hajlandó megengedni hogy lefotózzák, mert még tart "bőrfejü" barátaitól....

EZÉKIÉL PRÓFÉTA SIRJA MEGNYILT

A LÁTOGATÓK ELŐTT - IRAKBAN

Megrögzött túristák figyelmébe: Irak – az amerikaiak által Szaddam Husszeintől fel és megszabaditott Irak – zsidó és izraeli túristákat keres.

Ecélból az elmult honapokban megnyilt Ezékiél próféta sirja, a Nag'ef jrzetben lévő Tsi'pilben. Az amerikai kezdeményezésre megnyilt turisztikai attrakciót máris látogatják amerikai túristák, de már voltak izraeliek is, akik elmerészkedtek oda. Ott ahol valaki érdekelt a bvételben – nincsenek "ideológiai" terrcselekmények.

A jól karbantartott helyszinen zsinagóga is müködik. Szálloda egyelőre nincs és a alátogatók helyi családoknál szállnak meg – jó pénzért. Egy arab lap hiradása szerint egy magáb biztonsági cég felügyeli a látogató biztonságát.

R.(RÁCHEL):NEHÉZ ZSIDÓ (MOSZLIM) NŐNEK LENNI,

GÁZAI ARAB FÉRJJEL ÉS 4 GYEREKKEL - JAFFÓN

Nehéz zsidónak lenni. Izraelben pláne. Itt vannak az arabok, a Chamasz, a Jihád, stb. Jaffán még nehezebb, mert ott a "szomszédság" túl közeli. Nos, tessék elképzelni, milyen nehéz lehet Jaffón egy zsidó nőnek, aki "egyébként" moszlim és a férje, négy gyerekének apja – gázai arab.

Ez R, sztorija, aki Ráchelként látta meg a napvilágot egy népes zsidó (keleti) családban, 13 éves korában beleszeretett egy arab fiuba, smádolta magát, vagyis felvette a mohamedán hitet, és férjhez ment Achmedhez, aki az egyik nagy gázai klánnak volt a tagja. Ma R. 28 éves, Jaffon él férjével és négy gyerek anyja.

Most hogy háboru van Gázával, illetve az ottani terrorcsoportokkal, R. élete nem könnyü Jaffón, úgy is mint (volt?) zsidónak és úgy is mint egy gázai arab feleségének. A Jediot Áchronot tudósitója interjut készitett R.rel, aki elmondta hogy ő "két világ között él" és lelki szakadást érez a két világ között. Férje rokonai Gázában élnek, mig R. szülei és nyolc testvére a szomszédos Bát-Jámban. Közeli rokonaik vannak Asdodban és Beér-Seván, ahol a gázai chamasz rakétái hullanak.

Ráchel édesapja évekig nem állt szóba vele, a kapcsolatot, annyira amennyire, édesanyjával tartja. "Anyám nem szereti, apám gyülöli az arabokat. Politikáról nem beszélünk, de igy is ott lóg a feszültség a levegében. "Én nem avatkozok bele a vitákba, én középen vagyok" – mondja Ráchel. Achmed, a férje, azt mondja hogy a zsidók ágyuval lőnek a ködobáló arab fiukra. "Ő nem vitatkozik a szüleimmel, a dolog , nem rajta múlik, nem tőle függ és nincs mit tennünk."

Ráchel egyik fia most a choloni kórházban van, ahol együtt űl a várószobában és hallja mit beszélnek a zsidó betegek rokonai, szülei. Kérdésre elmondja, hogy a bánásmód jó, nem diszkriminálják, bár hallott a Szuperben (közért) olyan megjegyzést hogy "az arabokat nem zavarja, hány hal meg közöttük, hiszen mindegyiknek 8 -10 gyereke van. Akartam válaszolni, de nincs mit beszélni. Nem érdemes vitatkozni".

A Peilim nevü voluntáris szerevezet, amely a kitért zsidókkal foglalkozik és a misszionárusok ellen küzd – Izraelben törvény tiltja az erőszakos misszionárus tevékenységet, amely pénzt osztogat és ezzel "lelket vásáról" - több mint 600 zsidó lányt tart számon, akik szegény keleti családoktól származnak és arab falvakban élnek, miután felvették az iszlám hitet és oda mentek férjhez. Néha sikerül egy ilyen "tévelygő lelket" megmenteni és visszahozni a zsidóságba – mondja Lifschitz rabbi, a szervezet elnőke – de általában ezek elvesztek a zsidóság számára. "A kegyetlen igazság csak akkor tárul fel előttük, amikor az arab férj "vásárol magának" egy ujabb, fiatalabb feleséget, és a nagy szerelemből marad az arab falu sivár, primitiv élete" – mondja Lifschitz rabbi. "Ilyenkor aztán hozzánk fordulnak és mi mindent megteszünk hogy megmentsük őket".

A régi sirok ellenére

A FŐRABBINÁTUS MEGENGEDTE – A KÓRHÁZ BETEGFELVÉTELI OSZTÁLYA BOMBABIZTOS LESZ; DE AZ ULTRAORTODOX RABBIK TILTAKOZNAK

A HÁTTÉRT A GÁZAI HÁBORU SZOLGÁLTATJA, DE EZ A VITÁZÓ FELEKET NEM LÁTSZIK ZAVARNI.

Az askeloni Barziláj kórház már évek óta készül épiteni egy új, modern betegfelvételi osztályt (héberül: Mijun). Eddig nem volt pénz, a minisztérium húzodózott, ahogy ez szokás lenni. Amikor, egy fél évvel ezelőtt, végre nekifogtak az épitkezéshez – kiderült hogy a kijelölt helyen régi sirok vann, az alapok ásása közben találtak csontokat és az épitkezésben fennakadás állt be, mivel az ultra-ortodoxok tiltakoztak. Még nem tudják kiknek a sirjai vannak ott, ha egyáltalán, de már tüntetések voltak. Látszatra senkit nem zavart, hogy az épitkezés akadozik, de most, amikor kitört a háboru , kiderült hogy az osztálynak bombabiztos kell lenni és ezért egy beton védőfalat kell oda épiteni.

A vita ismét kiujult, halachikus megoldást kerestek és az askenáz főrabbi

Jona Mecger, azzal állt elő, hogy mivel most életmentésről van szó – ez fontosabb mint a régi csontok és javaslata alapján az országos főrabbinátus tanácsa engedélyezte a védőfal épitését – a talált csontok ellenére.

Happy end?

Nem biztos. Másnap az egyik ultra lapban (Játéd Neemán) vitriolos cikk jelent meg, amelyben ultra-ortodox rabbik (akiknek szavazatai juttaták, egyébként, Mecgert az orsz. Főrabbi székébe) ellenzik és semmissé nyilvánitják az országos tanács határozatát. "Ha eddig nem volt sürgős – mi az olyan sietős most, amikor őseink sirjait kell ezért háborgatni?!" – kérdezik. Ehhez csontszakértők hozzáteszik, hogy "lehet a problémára halachikus megoldást találni, de nem hatalmi szóval ősi sirokat megszentségteleniteni".

Mecger most nagyon nehéz helyzetben vam, mivel patrónusa, Eljasiv rabbi, aki ma bizonyos körökben a legkompetensebb halachistának számit – ellenzi az általa kolportált döntést.

Mindehhez a háttérzenét a gázai lövedékek szolgáltatják Askelonban...

NEM AGNON SZEREZTE AZ "IZRAEL BÉKÉJÉRT"

IMÁT, HANEM A VOLT FŐRABBI J. HERZOG

Izrael sok, talán legtöbb, templomában imát mondanak szombatonkét a zsidó állam jólétéért, békéjéért. A hatvan éve mondott imáról (szövegét lásd a továbbiakban) sokan sokáig azt hitték, hogy azt a Nobel-dijas izraeli iró, Smuel Joszéf Ágnon szerezte, az akkori országos főrabbi, Jichák Ejzik Herzog kérésére.

Nemrég kiderült, hogy ez az információ – téves volt. A Mákor Rison cimü lap kideritette, hogy a szerző maga a főrabbi volt. A lap közöl egy kéziratot is, amely kétségtelenül Agnoné, de ezt azzal magyarázzák, hogy Herzog főrabbi tanácskozott az iróval, aki lemásolta – magának – a főrabbi kéziratát.

Innen a bizonyság, hogy sokak által vitatott "megváltásunk első zsengéje", Herzog főrabbi által fogalmazódott meg és nem egy irói fordulat – Agnontól.

Az alábbiakban hozzuk az ima magyar forditását és kérjük olvasóinkat, szombatonként mondják azt el – akár zsinagógában, akár otthon.

IMA AZ ÁLLAM (IZRAEL) JÓLÉTÉÉRT

Az ima szövege (hevenyészett fordításban):

„Mennyei atyánk, Izrael szirtje és megváltója!

Áldd meg Izrael államát, megváltásunk első zsengéjét.

Védd meg Őt szárnyaló kegyelmeddel,

Terjeszd ki reája békességed sátrát, és

Küldd fényességed világosságát vezetőire,

minisztereire és tanácsosaira, akiket láss el

jó tanácsokkal!

Erősítsd meg szent földünk védőinek kezét, és részesítsd

Őket Urunk, Istenünk, segedelmedben és koronázd őket a

Győzelem koronájával; adj békét az országnak és örök

Örömet lakosainak!

Testvéreinkről pedig, Izrael egész Házáról, emlékezz meg

szétszóratásuk országaiban, és vezesd őket gyorsan, mielőbb,

emelt fővel Cion városába és Jeruzsálembe, ahol neved székel.

Ahogy ez Mózes szolgád Tórájában írva vagyon: »Ha az égbolt

széléig bolyonganak el számkivetetteid – onnan is egybegyűjt

téged örök Istened, és elhoz onnan. És bevisz téged az Örökkévaló

Istened abba az országba, melyet örököltek őseid, hogy azt birtokba

vedd és jobb sorsban részesít és megsokasít, jobban mint őseidet!«

(5Mózes 30, 4–5)

Jelenj meg végtelen hatalmad fenségében, birodalmad, a

Mindenség összes lakója előtt,… hadd mondja mindenki, akiben

lehelet van: Az Örökkévaló, Izrael Istene az uralkodó, és uralma

mindenre kiterjed, Ámén, Szelá!"

(Naftali Kraus Zsidó Fogalomtár cimü, márciusban megjelenő

új könyvéből)

A terrorakció miatt – nehéz vizumot kapni

INDIAI KONZULÁTUSOK NEHÉZSÉGEKET TÁMASZTANAK VALLÁSOS ZSIDÓKNAK...

Nem vagyunk "szent tehenek" és nem nagyon ismerjük az indiai lélek rejtelmeit. Talán ezért nem vagyunk képesek megérteni, hogy lehetséges az hogy a Mumbayi események nyomán, az ott igencsak lassan müködő indiai szervek, hirtelen szárnyakat kaptak, amikor arról van szó, hogy a konzekvenciákat az áldozaton – vagyis a zsidókon vonják le.

Ugyanis, tudomásukra jutott, hogy mind Izraelben, mind egyes európai fővárosban, ma egy vallásos, szakállas zsidónak, nehéz látogatási vizumot kapni Indiába. Sokkal megneheziti a dolgot, ha az indiai konzulátus (meg)tudja hogy egy chabad chaszid kéri a vizumot.

Mint ismeretes a Mumbyai terrorista vérfürdő egyik áldozata az ottani Chábád Ház volt ...

Kérdések egy internet site-on:

Mennyi ideig mondanak káddist egy csecsemő után?

Egy zsidó, nem vallásos szülő, kérdezi a yneten, mennyi ideig kell Káddist mondani, ha egy csecsemő 14 hónapos korában meghal.

A válaszoló rabbi, miután elmondja a Káddis mibenlétét és értelmét – közli a halachát: egy harminc naposnál idősebb csecsemőnél – akár 100 éves korig – a káddis ideje 11 hónap. 30 napon alul, a csecsemé még nem számit életképes embernek és egyáltalán nem kell utána Káddist mondani

További kérdés (ugyanott):Szabad a szemetet kidobni szombaton?

A rabbi igennel válaszol.