AMIT A SZOMBATRÓL (SÁBBÁT,
SÁBESZ) TUDNI KELL - ÉS LEHET
A Szombat - héberül: Sábát - a legnagyobb és legszentebb zsidó ünnep. A Szombatnál csak a Jom Kipur nagyobb és szentebb. A Tóra is így mondja: Jom Kipur - a Szombatok Szombatja.
A szombat szentségéhez fogható nincs, mivel ez nemcsak egy pihenőnap, amikor mindennemű munka tilos, hanem a Szombat szimbolizálja a zsidó ember szemében a Teremtést és a Teremtőt egyaránt, azt a Teremtőt, aki hat napon át teremtette a világot és a hetedik napon megpihent. Így adta az Örökkévaló a zsidó népnek a Szombatot, a szellemi felemelkedés napját.
A szombatot a zsidó folklór, illetve a kabbala-irodalom „királynőnek" nevezi. A péntek-esti szombatfogadó ima a „királynő" fogadásáról szól. Álkábec örökszép éneke, a Löchá Dodi így hangzik:
„Jöjj, barátom, fogadjuk hát, Szombatot, a szép arát."
Sábát Hámálká, vagyis Szombat-királynő, itt a menyasszony képét ölti fel, akit „vőlegénye", a zsidó nép, örömteli szívvel fogad beköszöntésekor, péntek este.
A zsidó nép évezredes történelme során hűségesen őrizte a szombatot, tartotta meg törvényeit. Áchád Háám, (Áser Ginzburg) újkori zsidó gondolkodó szerint „inkább, mint ahogy a zsidók tartották a szombatot tartotta (meg) a szombat a zsidóságot". Nagy igazság rejlik ebben a mondásban.
Szombat este, amikor az ünnep véget ér (héber szóhasználattal: kimegy) ünnepélyesen elbúcsúztatjuk a királynőt, akit 25 órával korábban gyertyagyújtással és kidussal (áldás a borra) fogadtunk. A két szertartás között a zsidó ember imádkozik, a Tórát tanulmányozza és minden tekintetben különbséget igyekszik tenni a hét hat, dolgos napja és a hetedik, a pihenőnap között..
* * *
A szombat története - a zsidó nép története. Amióta megkaptuk a szombatot - egyike a Tíz Parancsolatnak - azóta folyik a küzdelem ezen nap jellegének megőrzéséért, a szombatra vonatkozó parancsolatok és tilalmak betartására. Bölcseink úgy vélték, ha a zsidó nép egésze két egymást követő szombatot maradéktalanul betartana - biztosan mindjárt bekövetkezne a megváltás, eljönne a Messiás.
Ez persze vágyálom csupán. A Tórában feljegyeztek egy történetet egy bizonyos zsidóról, aki a pusztában való vándorlás során szombaton rőzsét gyűjtött. A Midrás-irodalomban ez a szináji Tóra-adás második szombatjaként szerepel, vagyis egy szombatot betartottak, de a másodikat már nem.
Feljegyeztek persze sok olyan esetet - a zsidók történelme során amikor a nép nagy része önfeláldozóan, gyakran élete kockáztatása árán is, betartotta a szombat nem-könnyű törvényeit.
A modern kor emberének valóban nem könnyű a szombat tilalmait megtartani. Még annak ellenére sem, hogy a modern technika minden vívmánya ebben is segítségére van, még olyan különlegességek is, mint a „szombati lift" vagy telefon, amelyek összekötik a háláchá betartását a modern élet kényelmével.
Így tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy manapság a szombattartás a zsidó nevelés próbatétele és előfeltétele. Aki akarja, és fontosnak tartja, és belátja, hogy ez a zsidóság egyik alappillére - az be is tudja tartani.
Szemléletesen jellemzi a Szombatot az alábbi kis talmudi példabeszéd: „Rabbi Joszé bár Jehudá mondotta: Két szolgálattevő angyal kíséri haza az embert a templomból pénteken este. Az egyik a jó angyal, a másik a rossz. Amikor a férfi hazaér és égő gyertyákat, megterített asztalt talál és az ágyat megvetve, akkor a jó angyal azt mondja: Adja a jó Isten, hogy a következő szombaton is így legyen! Erre a rossz angyal, kénytelen-kelletlen, áment mond.
Ha azonban ennek éppen az ellenkezőjét találja, vagyis se gyertya, se vacsora, s minden olyan, mintha hétköznap lenne - akkor a rossz angyal mondja: adja a jó Isten, hogy a továbbiakban is így legyen, és a jó angyal kénytelen rámondani, hogy ámen . . " (Sábát 119b.).
A vetett ágyat nem véletlenül említi a Talmud. A háláchikus felfogás ugyanis, a péntek éjszakát a legalkalmasabb időnek tartja a házaséletre. Ezzel szemléltetően bizonyítja, hogy a zsidóság a testet és lelket egységes egésznek, a megszentelt életforma kifejezőjének tekinti
A SZOMBAT (SÁBESZ) A GYAKORLATBAN
Minden zsidó ünnep közül legnehezebb betartani a szombatot. Ez, ha első hallásra különösnek is tűnik, azonnal érthetővé válik, ha arra gondolunk, hogy a szombat - Sábát (Sábesz) - 52-szer köszönt be egy évben, míg a Peszách és a Szukkot - minden megkötésével és tilalmával - mindössze egy-egy hétig tart, a Jom Kipur pedig - a Szombatok Szombatja - csak egyetlen napig.
Mint a zsidóság minden megnyilvánulása, az ünnepek és a szombat is, gyakorlati és elméleti elemekből tevődnek össze. Az utóbbi alatt emelkedett gondolatokat kell érteni, az előbbi pedig minden aktív cselekvéstől való tartózkodást, a szigorúan vett munkaszünetet jelenti, mely alatt még az ún. hobby-tevékenység is tiltott.
Melyek tehát a Szombat törvényei?
1. A Szombat péntek este, napnyugta előtt „jön be". Ezen időpont előtt kell meggyújtani a gyertyát, ami a nők feladata. A világszerte ismert zsidó naptárakban (luách) feltüntetett időpont 18 perccel megelőzi a szombat tényleges bejövetelét, hogy ezáltal is elejét vegyék az esetleges szombatszegésnek.
2. Szombatszegés alatt azt értjük, ha egy zsidó ember - a szombat bejövetelétől annak kimeneteléig (másnap este) - olyan tevékenységet folytat, amit a háláchikus törvények tiltanak.
Kétféle tilalmat különböztetünk meg: egyrészt azok, amelyeket már a Tóra is említ (D'orájtá), másrészt azok, amelyeket Bölcseink értelmezése nyomán (D'rábánán) tartunk tilalmasnak.
3. A Szombatot Királynőnek tekintjük. Amíg a család férfi-tagjai a zsinagógában imádkoznak, a nők előkészülnek az ünnepi vacsorához, miután már meggyújtották a gyertyát. A televízió, a rádió, a telefon természetesen ki vannak kapcsolva, sőt le is szokták őket takarni, hogy a hétköznapok profán világát még ilymódon is kizárják.
A vacsorát már jóval a szombat bejövetele előtt elkészítik, és az
automata villanytűzhelyen tartják melegen.
4. A templomból való hazatérés után a családfő azzal az ősi áldással áldja meg gyermekeit, amellyel már Jákob is megáldotta unokáit. Ezt követően kidust mond.
Kidus - szombatköszöntő áldás, melyet többnyire egy pohár borra mondanak, bár ha nincs bor, kalácsra is elmondható. A borból mindenki iszik egy keveset.
Rituális kézmosás után, ismét csak a családfő, megszegi a szombati kalácsot (chálá, bárhesz).
Ezt követi a vacsora, majd utána Tóra-magyarázat, hagyományos szombati dalok, beszélgetés - mindezek bensőséges hangulatot kölcsönöznek a péntek esti családi együttlétnek. Az est az étkezés utáni imával zárul (Birkát Hámázon - bencsolás).
5. A Szombat reggel ismét imával kezdődik, azzal a különbséggel, hogy később kezdődik, mint hétköznapokon, mivel „az alvás szombaton élvezet" - Bölcseink szerint.
A szombati ima keretében felolvassák a Tórából a heti-szakaszt, (LÁSD A Blogban az előző vasárnapon)majd a Minchá imában olvasnak fel egy szakaszt a következő heti szidrából. Utána - nyáron - az Atyák bölcs tanításaival foglalkoznak, télen pedig zsoltárokat mondanak, melyek gyűjtőneve „Borchi Náfsi" (Áldd lelkem az Örökkévalót). (A 104. zsoltár bekezdése).
6. A Szombat kimenetele a Hávdálá szertartásával végződik. Utána gyakran tartanak ún. szombat-búcsúztatót, valamilyen meleg italt isznak és énekelnek, főleg olyan dalokat, melyek Élijáhu (Illés) prófétáról szólnak, aki - a bibliai szereplését követően - „élve ment a mennybe". Chászid körökben a szombat-búcsúztatón a nagy cádikokról, Báál-Sém-Tovról mesélnek történeteket. (lásd a jövöheti folytatásban)
7. A szombat tilalmai.
A Háláchá 39 fő tevékenységet sorol fel, amit szombaton tilos végezni. Ezek (többek között): járművön utazni; vásárolni vagy bármit is eladni; pénzhez nyúlni; villanyt gyújtani, ide értendő minden olyan készülék, mely villanyárammal működik (TV, rádió, elektromos játékok stb.); főzni; sütni; mosni; vasalni. Ami a szombaton fogyasztandó ételek és a kávé, tea főzését illeti, ezekre előre beállított és automatikusan működő készülékek nyújtanak segítséget.
Néhány olyan ételt, mint pl. a salátákat, amiket nem lehet előre elkészíteni, azt a szombat beállta után is meg lehet csinálni, de nem lehet semmiféle háztartási gépet használni és egy kicsit a hétköznapitól eltérően kell elvégezni.
Orvosi kezelések szombaton csak annyiban megengedettek, amennyiben azok elmaradása életveszélyt idézhetne elő. Ebben a tekintetben a háláchá igen engedékeny. A Talmud ezt úgy interpretálja, hogy „szegj meg érette egy szombatot - hogy megtarthasson sok szombatot" (Sábát 151.).
Amennyiben orvosi utasításra kórházba kell a betegnek mennie, természetesen járművet igénybe vehet. A szülő nőt a férje ugyancsak elkísérheti a járművön, de már haza nem utazhat. A Pikuách Nefes (életmentés) érdekében a szombat hatályon kívül helyezi önmagát.
Itt jegyzendő meg, hogy a szombati tiltások az ünnepekre is vonatkoznak - kivéve a sütés-főzés-melegítés műveleteit, melyek elvégezhetők, ha az ünnep előtt megyújtott láng rendelkezésre áll.
* * *
A Szombat isteni eredetű, mely a Tórában gyökerezik. Isten, miután hat nap alatt megteremtette a világot, a hetediken megpihent, de ezt nem emberi vonatkozásban kell értelmezni, nem fáradtság-pihenés fogalma szerint. Emberi vonatkozásban természetesen ez is benne van, de mindenekelőtt a szellemi-lelki felfrissülésről, megújhodásról van szó. Így lehet „Isten szombatját" (2Mózes 16:25.) megőrizni.
(folytatás – a szombattal kapcsolatos haszid történetek – a jövö pénteken)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése