MEGKEZDŐDÖTT JERUZSÁLEM OSTROMA!!

                  2500 ÉVVEL EZELŐTT * EZÉRT HOLNAP  TÉVÉT 10-ÉN  

              JANUÁR 6-ÁN, VILÁGSZERTE BÖJTÖLNEK A ZSIDÓK

          ÉS SIRATJÁK A SZENTÉLY PUSZTULÁSÁT, AZ ELSŐ SOÁT

 

      Holnap,  Tévét hó tizedikén – ami az idén január hatodikára esik, gyászolja a zsidó nép világszerte az első Szentély pusztulását, Nebuchadnecár babilóniai király martalócai által, kb, 2500 éve, vagyis egész pontosan 428-ban a polgári időszámitás előtt.

 

     A zsidó hagyományok szerint Tévét tizedikén (Ászárá böTévét) kezdődőtt meg Jeruzsálem ostroma,  ami Áv hó kilencedikén  fejeződött be. Akkor esett az ellenség kezébe Judea fővárosa, a Szentélyt elfoglalták, felégették és lerombolták, mig a népet száműzték Babilóniába.

 

    Tévét tizedike azóta böjt és gyásznap, amit a zsidó nép egyedei a mai napig megtartanak. Emlités történik róla a Bibliában is, ahol a második Szentély idejében a zsidók kérdést intéztek Zechárjá prófétához: kell-e nekik még böjtölni az ötödik hónapban (amikor Jeruzsálem elesett), és a többi, a pusztulással összefüggő gyásznapon -  hiszen már fölépült a (második) Szentély? A próféta válasza: a négy böjtnap, köztük a Tévét 10. is – majdan örömünnepek lesznek , (a messiási idökben, de addig kell böjtölni). (Zechárja, 8, 14-19 és  Az Ősi Forrás(16) Birák és Próféták – a Zsidó nép őstörténete).

 

    A böjt kora hajnalban kezdődik és estig tart.

 

            Az első Szentély pusztulásának hátteréről, az egymást váltó vazallus királyokról és a bálványimádó, idegenmajmoló anarchiáról ami a pusztuláshoz vezetett – lásd Az Ősi Forrás (18) JEREMIÁS – AZ ELSŐ HOLOKAUSZT PRÓFÉTÁJA, Budapest. 2008, Wesley kiadás.