HETI SZAKASZ - BÖSÁLÁCH 2009

A MANNA MINT...TÖLTÖTTKÁPOSZTA

 

         "És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Ime, én hullatok nektek kenyeret az égből. Menjen ki a nép és szedjen naponként, egy napra valót - - - Reggelre kelve pedig harmat hullott a táborra körös-körül. Amikor felszikkadt a lehullott harmat – finom szemcsés dolog maradt a puszta földjén, mint valami finom dara. Amikor meglátták ezt Izrael fiai – azt kérdezték egymástól: mi ez? - -  Mózes megmondta nekik: ez a kenyér, amit az Isten ad nektek eledelűl - - -"

 (2. Mózes, 16, 4-15).

 

Sokszinü szakaszunk egyik legtartósabb epizódja, csodája... az "égi kenyér", vagyis a manna. Ugyanis – a Sástenger csak egyszer vált ketté és az üldöző egyiptomi hadsereg is csak egyszer fulladt bele. A fürjek által megoldandó húsellátás is egyszeri volt csupán (másodszorra már büntetésként jelentek meg a kövér, zsiros madarak – lásd  4. Mózes, 11, 31-35 ). Amálék támadása és legyőzése is egyszeri epizód volt csupán.

 

Ezzel szemben az "égi kenyér", vagyis a manna, negyven éven keresztül kisérte a népet, amig lakott területre érkezett Kanaánban. Negyven éves logisztika – nap mint nap, hatszor egy héten, ha esik ha fagy.

 

Kétségtelen hogy a manna eredetileg ideiglenes megoldásként kezdődött, hiszen az isteni tervek szerint, a Tóra adás után és az ideiglenes Hajlék felépitésének befejeztével, vagyis a második év elején, már be kellett volna menniök Kanaánba hogy elfoglalják öröküket. Azonban, ahogy az nálunk  lenni szokott , nincs állandóbb az ideiglenesnél és igy az ideiglenes manna negyven évig kitartott.

 

        Még mielőtt rátérnénk a dolog lényegére és megállapitanánk mit (nem) tudunk a mannáról – lássuk milyen "mellékes" tanulságokat voltak kénytelenek a rabszolgaságból kiszabadult eleink a mannából levonni.

 

   Először is a manna, illetve annak elosztási rendszere, a hitet volt hivatva erősiteni. Mivel naponta csak az aznapra elegendő mennyiség esett le és tárolni nem lehetett mert megromlott – a kishitü nép állandó létbizonytalanságban leledzett, mivel nem tudta mit fog másnap enni. Biznia kellett abban, hogy az Örökkévaló, aki ma adott mannát – fog holnap is adni.

 

  Erről van egy nagyon szép midrási példázat egy királyról, aki apanázsát fiának egyszer egy évben szokta átadni. "Természetes", hogy az ifju herceg egyszer évente jött látogatni édesapját, aki elhatározta hogy ezentul naponta fogja a fiatalúr az apanázst megkapni...

 

   Továbbá, ami nem kevésbé fontos, a manna megtanitotta és valósággal rákényszeritette a zsidókat a szombat megtartására. Ugyanis, szombaton nem esett "mannaeső" és pénteken dupla adagot kellett szedni, hogy szombatra is legyen. Bár egész héten a másnapos manna megromlott és kukacos lett – szombaton a manna friss maradt. Aki nem szedett duplán pénteken – éhesen maradt szombaton. Azok a hitetlen Tamások, akik szombaton kimentek szedni mannát – üres kézzel tértek vissza. Nem volt.

 

Ennél szemléltetőbb tanitást nem lehet elképzelni. Hatásosabb mint bármilyen tilalom.

 

Igy ment ez nem egy-két hétig, hanem negyven esztendőn keresztül. A manna égi ellátását a világon semmi nem szakitotta meg. Sem az aranyborju vétke, sem a kémek kishitü, defetista jelentése – ami a negyvenéves sivatagi barangolás büntetését eredményezte – sem a Korách lázadás, nem  idézték elő a logikusnak tünhető szankciót: a manna-ellátás felfüggesztését.. A manna "ment", illetve jött, naponta. Ellátása folyamatosabb volt mint a vizellátás: tény hogy gyakran panaszkodtak és követeltek vizet – de nem kenyeret.

 

     Itt-ott morogtak, hogy a manna túl légies, "unalmas"  - ami nem csoda – de azért ették rendületlenül.

 

                                                     * * *

     Nos, mi volt tulajdonképpen az a bizonyos manna? Amit a Tóra egyszer olyan izünek titulál mint a  mézeslepény, másszor  meg mint az olajos pogácsa.

 

Az igazság az, hogy nem tudjuk. Itt a legracionalistább exegéta is felemeli a kezét, "megadja magát" és azt mondja hogy ez egy isteni csoda volt, amit nem értünk a mai napig. Minden  magyarázat mint természeti jelenség -  sántit.

 

   Mivel nincs racionális magyarázat – jönnek a Midrások. Nemcsak maga a manna jövetele 40 éven keresztül volt a csoda – hanem rengetg csoda  történt a mannával és körülötte, használat közben is. Elsősorban az, hogy mindenki azt az izet érezte benne amit akart, vagyis ha valaki a manna evése közben töltöttkáposztára gondolt – akkor azt érezte, érzékszervei által, hogy töltöttkáposztát eszik. Csecsemők az anyatejjel mintha mézet szivtak magukba, a fiataloknak olyan volt mint a kenyér és az öregeknek mint az olajos pogácsa. Azonkivül a manna légies volt, nem tartalmazott salakot és ennélfogva, aki csak azt ette – nem kellett üritenie. Később a panaszkodó héberek ezt is kifogásolták...

 

             Ha csak azt ették – de nem csak azt ették. Aki azt hiszi hogy negyven éven keresztül kizárólag a légies mannán éltek – jócskán téved. Először is tudjuk, hogy jószáguk, barmuk volt sok, tehát aki nem sajnálta magától, az húst is ehetett. Másodszor, Bölcseink szerint a Midrásokban, a hosszu úton "a népek kalmárai" kisérték a vándorló zsidókat és adtak el nekik,  jó pénzért, minden jót, élelmiszert, ruhákat, stb. Pénzük pedig volt bőven – erre soha nem panaszkodtak – egyrészt az egyiptomi "kölcsönből", másrészt pedig a tengerparton kifosztott egyiptomi hadfiak zsákmányából ("Bizát Hájám").

 

                                                              * * *

         A manna csodás mivoltát mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy maga Mózes, isteni utasitásra, meghagyta Áronnak, tegyen félre egy üvegcsében egy kevés mannát és tartsa azt a Hajlékban, hogy ez legyen bizonyiték a következő nemzedékek hitetleneinek, hogyan élelmezte az Örökkévaló a zsidókat a pusztában.

 

 Az Irás nem számol be sehol sem, mi történt a gyakorlatban ezzel a mannát tartalmazó szelencével. Azonban, egy félreolvasható jeremiási vers alapján, a Midrás beszámol a csoda folytatásáról:

 

"Amikor Jeremiás próféta arról moralizálta a népet, hogy miért nem foglalkozik a Tórával – a nép egykedvüen válaszolta, hogy  nem hanyagolhatja el munkáját, hogy Tórát tanuljon, mert akkor miből fog élni, mit fog enni? Ekkor Jeremiás elővette és megmutatta nekik a mannás szelencét, majd azt mondta: látjátok, ezzel  lakatta jól őseinket az Örökkévaló, amikor a pusztaságban a Tórát tanulták..." (Midrás mechilta, Vájiszá, 5).

 

                                        ***

                                                

       Mindig voltak exegéták, akik megpróbálták a manna rejtélyét megfejteni. Luzzatto emlit a szináj sivatagban  található egy bizonyos gyantafajtát, ami a tamariszkus fákból folyadék formájában jelentkezik és orvosságként használják "és voltak bölcsek akik hittek abban hogy ez a levegőből kerül a fákra...", azután emlit bizonyos korriánder magvakat  (héberül kuszbár – "Coriandrum sativum"), amelyek fehérek és magas zsirtartalmuak. Ezek kerek lenmagok, amit Rási is emlit.

 

     Ibn Ezra, akárcsak Luzzatto, nyilt csodáról beszél és élesen vitázik egy Chivi nevü karaitával,aki mindenféle "tudományos" elméletekkel próbálta aláásni a manna isteni eredetét.

 

Dáát Mikrá szerint, a Tóra szándékosan beszél röviden ezekről a csodákról és nem részletezi őket. Aminek egy egész nép – több milliónyi ember – szem és fültanuja volt, akárcsak a Tóraadásnak, azt nem kell részletezni. Aki tagadni akar – az amúgy is megtalálja "tudományos" alapját tagadásának.

 

                                               * * *

            A manna elleni zúgolódásokat az emberi hálátlanság legrútabb megnyilvánulásának kell(ene) tartanunk. Azonban, próbáljuk megérteni eleinket. Saját szemükkel láttak és érzékeltek olyan dolgokat, amiket még legmerészebb álmaikban sem mertek volna elképzelni. Ez volt a szabadulás az egyiptomi rabszolgaság alól; a gazdag kárpótlás amit kaptak (amiről igyekszünk megfeledkezni); a Sástenger kettéválása, stb, stb.

 

Nos, gondolhatták, itt vagyunk koszt-kvártélyon egy ilyen hatalmas Istenség fennhatósága alatt aki mindezt megtette érettünk, állitólag valami ősök miatt, akiknek ezt megigérte – nos ez az Isten nem tud nekünk normális, meleg, frissensült cipókat adni reggelenkét, a ropogós zsemlékről, briósokról és vajas kiflikről már nem is beszélve? Hogy-hogy nem tud? Hiszen ő Mindenható, minden az ővé és nincs olyan dolog, amire ne lenne képes- - -

 

     Na és a kenyér, milyen kenyér ez? Kendermagok, esetleg lenmagok, amiket darálni kell, vagy mozsárban megtörni. Kinek van itt mozsara ebben a pusztában, és ki tudja ezeket a magokat enni?

 

                                                          ***

         Nem állitjuk hogy igy volt, nem voltunk ott, és nem vettük magnóra a zúgolódókat, akiknek soha semmi nem jó. Vannak vitamin tabletták, amiket ha szedi az ember – nem hal éhen, mert az összes fontos élelmi tápanyagok bennük foglaltatnak (fehérje, szénhidrát stb). De ki akar egy életen át vitamintablettákon élni?

 

     Ha majd a következő szakaszokban találkozunk a zúgolódókkal – ne adjunk nekik igazat, de értsük meg őket. Ki tudja, helyükben mi jobbak lettünk-e  volna?

A SZOMBAT KIRÁLYNŐ ÉS A KÉT KISÉRŐ ANGYAL

 AMIT A SZOMBATRÓL (SÁBBÁT,

 SÁBESZ) TUDNI KELL  - ÉS LEHET

 

A Szombat - héberül: Sábát - a legnagyobb és legszentebb zsidó ünnep. A Szombatnál csak a Jom Kipur nagyobb és szentebb. A Tóra is így mondja: Jom Kipur - a Szombatok Szombatja.
A szombat szentségéhez fogható nincs, mivel ez nemcsak egy pihenőnap, amikor mindennemű munka tilos, hanem a Szombat szimbolizálja a zsidó ember szemében a Teremtést és a Teremtőt egyaránt, azt a Teremtőt, aki hat napon át teremtette a világot és a hetedik napon megpihent. Így adta az Örökkévaló a zsidó népnek a Szombatot, a szellemi felemelkedés napját.

A szombatot a zsidó folklór, illetve a kabbala-irodalom „királynőnek" nevezi. A péntek-esti szombatfogadó ima a „királynő" fogadásáról szól. Álkábec örökszép éneke, a Löchá Dodi így hangzik:

„Jöjj, barátom, fogadjuk hát, Szombatot, a szép arát."

Sábát Hámálká, vagyis Szombat-királynő, itt a menyasszony képét ölti fel, akit „vőlegénye", a zsidó nép, örömteli szívvel fogad beköszöntésekor, péntek este.

A zsidó nép évezredes történelme során hűségesen őrizte a szombatot, tartotta meg törvényeit. Áchád Háám, (Áser Ginzburg) újkori zsidó gondolkodó szerint „inkább, mint ahogy a zsidók tartották a szombatot tartotta (meg) a szombat a zsidóságot". Nagy igazság rejlik ebben a mondásban.
Szombat este, amikor az ünnep véget ér (héber szóhasználattal: kimegy) ünnepélyesen elbúcsúztatjuk a királynőt, akit 25 órával korábban gyertyagyújtással és kidussal (áldás a borra) fogadtunk. A két szertartás között a zsidó ember imádkozik, a Tórát tanulmányozza és minden tekintetben különbséget igyekszik tenni a hét hat, dolgos napja és a hetedik, a pihenőnap között..

* * *

A szombat története - a zsidó nép története. Amióta megkaptuk a szombatot - egyike a Tíz Parancsolatnak - azóta folyik a küzdelem ezen nap jellegének megőrzéséért, a szombatra vonatkozó parancsolatok és tilalmak betartására. Bölcseink úgy vélték, ha a zsidó nép egésze két egymást követő szombatot maradéktalanul betartana - biztosan mindjárt bekövetkezne a megváltás, eljönne a Messiás.

Ez persze vágyálom csupán. A Tórában feljegyeztek egy történetet egy bizonyos zsidóról, aki a pusztában való vándorlás során szombaton rőzsét gyűjtött. A Midrás-irodalomban ez a szináji Tóra-adás második szombatjaként szerepel, vagyis egy szombatot betartottak, de a másodikat már nem.

Feljegyeztek persze sok olyan esetet - a zsidók történelme során amikor a nép nagy része önfeláldozóan, gyakran élete kockáztatása árán is, betartotta a szombat nem-könnyű törvényeit.

A modern kor emberének valóban nem könnyű a szombat tilalmait megtartani. Még annak ellenére sem, hogy a modern technika minden vívmánya ebben is segítségére van, még olyan különlegességek is, mint a „szombati lift" vagy telefon, amelyek összekötik a háláchá betartását a modern élet kényelmével.

Így tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy manapság a szombattartás a zsidó nevelés próbatétele és előfeltétele. Aki akarja, és fontosnak tartja, és belátja, hogy ez a zsidóság egyik alappillére - az be is tudja tartani.

Szemléletesen jellemzi a Szombatot az alábbi kis talmudi példabeszéd: „Rabbi Joszé bár Jehudá mondotta: Két szolgálattevő angyal kíséri haza az embert a templomból pénteken este. Az egyik a jó angyal, a másik a rossz. Amikor a férfi hazaér és égő gyertyákat, megterített asztalt talál és az ágyat megvetve, akkor a jó angyal azt mondja: Adja a jó Isten, hogy a következő szombaton is így legyen! Erre a rossz angyal, kénytelen-kelletlen, áment mond.

Ha azonban ennek éppen az ellenkezőjét találja, vagyis se gyertya, se vacsora, s minden olyan, mintha hétköznap lenne - akkor a rossz angyal mondja: adja a jó Isten, hogy a továbbiakban is így legyen, és a jó angyal kénytelen rámondani, hogy ámen . . " (Sábát 119b.).

A vetett ágyat nem véletlenül említi a Talmud. A háláchikus felfogás ugyanis, a péntek éjszakát a legalkalmasabb időnek tartja a házaséletre. Ezzel szemléltetően bizonyítja, hogy a zsidóság a testet és lelket egységes egésznek, a megszentelt életforma kifejezőjének tekinti

 

 A SZOMBAT  (SÁBESZ) A GYAKORLATBAN

Minden zsidó ünnep közül legnehezebb betartani a szombatot. Ez, ha első hallásra különösnek is tűnik, azonnal érthetővé válik, ha arra gondolunk, hogy a szombat - Sábát (Sábesz) - 52-szer köszönt be egy évben, míg a Peszách és a Szukkot - minden megkötésével és tilalmával - mindössze egy-egy hétig tart, a Jom Kipur pedig - a Szombatok Szombatja - csak egyetlen napig.

Mint a zsidóság minden megnyilvánulása, az ünnepek és a szombat is, gyakorlati és elméleti elemekből tevődnek össze. Az utóbbi alatt emelkedett gondolatokat kell érteni, az előbbi pedig minden aktív cselekvéstől való tartózkodást, a szigorúan vett munkaszünetet jelenti, mely alatt még az ún. hobby-tevékenység is tiltott.

Melyek tehát a Szombat törvényei?

1. A Szombat péntek este, napnyugta előtt „jön be". Ezen időpont előtt kell meggyújtani a gyertyát, ami a nők feladata. A világszerte ismert zsidó naptárakban (luách) feltüntetett időpont 18 perccel megelőzi a szombat tényleges bejövetelét, hogy ezáltal is elejét vegyék az esetleges szombatszegésnek.

2. Szombatszegés alatt azt értjük, ha egy zsidó ember - a szombat bejövetelétől annak kimeneteléig (másnap este) - olyan tevékenységet folytat, amit a háláchikus törvények tiltanak.

Kétféle tilalmat különböztetünk meg: egyrészt azok, amelyeket már a Tóra is említ (D'orájtá), másrészt azok, amelyeket Bölcseink értelmezése nyomán (D'rábánán) tartunk tilalmasnak.

3. A Szombatot Királynőnek tekintjük. Amíg a család férfi-tagjai a zsinagógában imádkoznak, a nők előkészülnek az ünnepi vacsorához, miután már meggyújtották a gyertyát. A televízió, a rádió, a telefon természetesen ki vannak kapcsolva, sőt le is szokták őket takarni, hogy a hétköznapok profán világát még ilymódon is kizárják.

A vacsorát már jóval a szombat bejövetele előtt elkészítik, és az

automata villanytűzhelyen tartják melegen.

4. A templomból való hazatérés után a családfő azzal az ősi áldással áldja meg gyermekeit, amellyel már Jákob is megáldotta unokáit. Ezt követően kidust mond.

Kidus - szombatköszöntő áldás, melyet többnyire egy pohár borra mondanak, bár ha nincs bor, kalácsra is elmondható. A borból mindenki iszik egy keveset.

Rituális kézmosás után, ismét csak a családfő, megszegi a szombati kalácsot (chálá, bárhesz).
Ezt követi a vacsora, majd utána Tóra-magyarázat, hagyományos szombati dalok, beszélgetés - mindezek bensőséges hangulatot kölcsönöznek a péntek esti családi együttlétnek. Az est az étkezés utáni imával zárul (Birkát Hámázon - bencsolás).

5. A Szombat reggel ismét imával kezdődik, azzal a különbséggel, hogy később kezdődik, mint hétköznapokon, mivel „az alvás szombaton élvezet" - Bölcseink szerint.

A szombati ima keretében felolvassák a Tórából a heti-szakaszt,  (LÁSD A Blogban az előző vasárnapon)majd a Minchá imában olvasnak fel egy szakaszt a következő heti szidrából. Utána - nyáron - az Atyák bölcs tanításaival foglalkoznak, télen pedig zsoltárokat mondanak, melyek gyűjtőneve „Borchi Náfsi" (Áldd lelkem az Örökkévalót). (A 104. zsoltár bekezdése).

6. A Szombat kimenetele a Hávdálá szertartásával végződik. Utána gyakran tartanak ún. szombat-búcsúztatót, valamilyen meleg italt isznak és énekelnek, főleg olyan dalokat, melyek Élijáhu (Illés) prófétáról szólnak, aki - a bibliai szereplését követően - „élve ment a mennybe". Chászid körökben a szombat-búcsúztatón a nagy cádikokról, Báál-Sém-Tovról mesélnek történeteket.  (lásd a jövöheti folytatásban)

7. A szombat tilalmai.

A Háláchá 39 fő tevékenységet sorol fel, amit szombaton tilos végezni. Ezek (többek között): járművön utazni; vásárolni vagy bármit is eladni; pénzhez nyúlni; villanyt gyújtani, ide értendő minden olyan készülék, mely villanyárammal működik (TV, rádió, elektromos játékok stb.); főzni; sütni; mosni; vasalni. Ami a szombaton fogyasztandó ételek és a kávé, tea főzését illeti, ezekre előre beállított és automatikusan működő készülékek nyújtanak segítséget.

Néhány olyan ételt, mint pl. a salátákat, amiket nem lehet előre elkészíteni, azt a szombat beállta után is meg lehet csinálni, de nem lehet semmiféle háztartási gépet használni és egy kicsit a hétköznapitól eltérően kell elvégezni.

Orvosi kezelések szombaton csak annyiban megengedettek, amennyiben azok elmaradása életveszélyt idézhetne elő. Ebben a tekintetben a háláchá igen engedékeny. A Talmud ezt úgy interpretálja, hogy „szegj meg érette egy szombatot - hogy megtarthasson sok szombatot" (Sábát 151.).

Amennyiben orvosi utasításra kórházba kell a betegnek mennie, természetesen járművet igénybe vehet. A szülő nőt a férje ugyancsak elkísérheti a járművön, de már haza nem utazhat. A Pikuách Nefes (életmentés) érdekében a szombat hatályon kívül helyezi önmagát.

Itt jegyzendő meg, hogy a szombati tiltások az ünnepekre is vonatkoznak - kivéve a sütés-főzés-melegítés műveleteit, melyek elvégezhetők, ha az ünnep előtt megyújtott láng rendelkezésre áll.
                                                   * * *

A Szombat isteni eredetű, mely a Tórában gyökerezik. Isten, miután hat nap alatt megteremtette a világot, a hetediken megpihent, de ezt nem emberi vonatkozásban kell értelmezni, nem fáradtság-pihenés fogalma szerint. Emberi vonatkozásban természetesen ez is benne van, de mindenekelőtt a szellemi-lelki felfrissülésről, megújhodásról van szó. Így lehet „Isten szombatját" (2Mózes 16:25.) megőrizni.

(folytatás – a szombattal kapcsolatos haszid történetek – a jövö pénteken)

 

MEGHIUSITOTTAK - VALAHOL EURÓPÁBAN - EGY HORRIBILIS MOSZLIM TERRORCSELEKMÉNYT

 

  A részleteket - egyelőre - biztonsági okokból - nem lehet közölni

 

 

 

AZ ORSZÁGOS  FŐRABBINÁTUS

FELFÜGGESZTETTE KAPCSOLATAIT A VATIKÁNNAL –

A HOLOKAUSZTTAGADÓ  

BRIT PÜSPÖK,

 RICHARD WILLIAMSON,

REHABILITÁCIÓJA MIATT   A két országos főrabbi (Amar ,

   jobbról) és Metzger

 

Az izraeli országos főrabbinátus tegnap megszakitotta hivatalos kapcsolatait a Vatikánnal. Egyidejüleg lemondtak egy már megbeszélt és kitüzött találkozást Rómában, március 2-4 között, amely a  teológiai párbeszédet volt hivatva folytatni a rabbinátus és a Vatikán között.

 

 

Odéd Wiener, a jeruzsálemi főrabbinátus igazgatója, levelet intézett  Cardinál Walter Casperhez, a Vatikán "kükügyminiszteréhez", amelyben bejelenti a kapcsolatok megszakitását és elmondja a kiváltó okot:

 

   Ez pedig az hogy az elmult héten a pápa megkegyelmezett négy, régebben kiközösitett és eltávolitott püspöknek, akik ellenezték az egyház kvázi "liberális" politikáját és konzervativ álláspontjukról voltak ismeretesek. A négy között van a brit püspök, Richard Williamson, aki nótorius Holokauszt-tagadó és Cion Bölcseinek ismert antiszemita (hamisitott) jegyzökönyveit dicsőiti.

 

     Sáár-Jásuv Kohen, haifai főrabbi, aki nemrég résztvett egy vatikáni konferencián, azt mondta a Jeruzalem Postnak, reméli hogy az emlitett püspök revideálja álláspontját, mielőtt a találkozások a Vatikánnal megujulnának.

 

Megjegyzendő hogy mértékadő vallásos körök amúgy is ellenezték a Vatikánnal való eszmecserét és abban nem láttak semmi jót a zsidóság számára.

 

A rabbinátus megszakitott kapcsolata a Vatikánnal nem feltétlenül érinti az Izrael és a Vatikán közötti államközi kapcsolatokat, "de nagy a valószinüség hogy hatással van rá" – mondta egy izraeli diplomata Jeruzsálemben. " A Holokauszttagadó püspök visszafogadása nem mutat jóhiszeműségre" – tette hozzá.

 

                                                  ***

 

 

 

KEVESEBB MINT 2 HÉT A VÁLASZTÁSIG (2)

 

 

TESSÉK TIPPELNI: HOGY FOG KINÉZNI AZ ÚJ KNESZET

ÉS KI LESZ AZ ÚJ MINISZTERELNÖK?

 

 

    Ha rám hallgatnának és elfogadnának a bné-bráki modellt, akkor sok pénzt és sok fejfájást lehetne megspórólni, a következő 13 napban.

 

    Hogy is volt Bné-Brákban? Nemrég, amikor az egész ország a municipális választások lázában égett- Bné-Brákban, a vallásos városban csönd volt. A pártok leültek, ittak sok kávét és teát, konzultáltak a rabbikkal , akik osztottak és szoroztak majd beleegyeztek egy megoldásba, amit ők maguk javasoltak: nem lesznek választások, hanem a pártok felosztják egymás között a medve bőrét és sálom ál jiszráél , vagyis béke Izraelre.

 

 

   Mindenki megkapta – többé-kevésbé – amit akart (kevesebbet mint amit remélt, de többet mint ami biztosra "járt" volna neki) és ma létezik Bné-Brákban egy életképes városháza; a jesivák müködnek, az iskolák tömve vannak és a lakósság homogén jellege biztositva van.

 

   Miért ne lehetne ezt országos szinten is megvalósitani?

 

Miért ne lehetne kölcsönös megegyezéssel felosztani a Kneszetet és elkezdeni dolgozni, hiszen még nincs költségvetés a folyó évre? Hiszen a gazdaság, a biztonság, stb, stb nem hagy egy fölösleges napot sem kárbaveszni.

 

  Tehát:

 

    Az én felosztásom szerint (nem objektiv, persze, olyan nincs hogy objektiv): igy nézne ki a következő Kneszet:

 

KÁDIMÁ  (Cipi Livni közép- pártja, a jelenlegi kormánypárt)  - 29 mandátum

 

  LIKUD    (Benjámin Netánjáhu (Bibi) jobbközép pártja           -  28  mandátum

 

  MUNKAPÁRT (Ávoda) Éhud Bárák balközép pártja -              - 14  mandátum

 

  SÁSZ  ( jobboldali szinezetű, vallásos szfárádi párt)                  -  12  mandátum

 

 IZRAEL A HÁZUNK  A. Lieberman szélsőjobb (orosz)pártja -   12 mandátum

 

  MEREC  (a volt mapam, stb)  szélsőbaloldali párt                     -   5 mandátum

 

  ICHUD LEUMI  szélsőjobboldali (telepesek) pártja                  -   4 mandátum

 

  HÁBÁJIT HÁJEHUDI ( a volt Mizráchi) vallásosok                 -   3 mandátum

 

  ÁGUDÁT JISZRÁÉL  (Ultraortodox askenázi párt)                      -  5 mandátum

  

   NYUGDIJASOK                                                                              -  3 mandátum

 

  ARABOK ( 3 pártra oszolva)                                                        -   5 mandátum

 

              Ez összesen – ha nem tévedek – 120.  Ennyiből áll az izraeli Kneszet.

 

   Nos, most tessék tippelni, ki tud a három legnagyobb párt (lista)vezetője közül a legkönnyebben kormányt alakitani. A törvény szerint az államelnök elöször a legnagyobb párt jelöltjére bizza a kományalakitást és erre neki 45 napja van.

 

    A fentiek szerint a Kneszetben kb 12 -13 párt lesz képviselve, akárcsak a jelenlegiben. Hogy 32  lista vesz részt a választáson,  eznem más mint egy izléstelen vicc, de ez igy van: aki hoz 750 ajánlást és deponál egy bizonyos össszeget – az "futhat". Pénzét nem kapja vissza – ha nem lépte át a választási "küszöböt" – 2.5 % - de van akiknek megéri.

 

 Tehát – tessék tippelni.

ARAB FORRÁSOK: IZRAELI TANKOK LÉPTÉK ÁT A GÁZAI HATÁRT

 

 

 

 EGY HALOTT, HÁROM SEBESÜLT (1 SULYOS)

 Gáza határán * A légierő már reagált * A csempészés folytatódik az alagutakon keresztül. * Egyiptom elfogott a szuezi csatorna előtt egy fegyverszállitó iráni hajót

 

 

   A FEGYVERSZÜNET SZÜNETEL – MÉG MIELŐTT ELKEZDŐDŐTT * A CHAMASZ AZT  MONDJA, HOGY NEM AZ Ő EMBEREI A LUDASOK, DE IZRAEL SZERINT A CHAMASZ A FELELŐS. MIKOR LESZ A BEIGÉRT ELLENCSAPÁS? Nem ma se nem holnap (mert jön Mitchell) és szükség van a meglepetésre.

 

  Gilád Sálit apja találkozott Sárkozi elnökkel, aki biztositotta őt, hogy fia – él.

 

                                       ***

 

VÁLASZTÁSI NAPLÓ (1)

 

 Mához két hétre lesznek nálunk választások. Az ezzel foglalkozo blogokat olvasni életveszélyes és ezért külföldiek (ideértve a Lipótvárost is), inkább ne olvassák. Ez egy speciális öngyilkos izraeli massza, és akinek nem inge, ugye, tudjuk. Nekünk nincs más választásunk, mi nem tudunk erre az időre jeruzsálembe utazni – kongresszusra.

  

Ez kissé úgy van itt mint az ünnepek. Egy hónappal Ros Hásáná előtt mindenre azt mondják nálunk, hogy "majd az ünnepek után" és ebben bizik most a chamász is, hogy nem kap a fejére egy nagyot a mai provokáció miatt. Nyugodt lehet hogy kap. Abban is bizik, hogy a holnap érkező uj gauleiter miatt (valami Mitchel)késik a reakció – és ebben is téved. Baraknak, mármint a miénknek, nem a Baracknak, minden halasztás most sulyos mandátumokba kerülhet – és ezt nem engedheti meg magának.

 

Most fáj a fejem mert meghallgattam a rádióban az első választási adást. "A pártok a saját felelősségükre...", de az én szegény fejemre. Ha a szinvonaltalanságot mérni lehetne – de nem lehet. Dávid azt mondja hogy lesz ez még sokkal rosszabb is. Elhiszem neki. Nehezen tudjuk önmagunkat alulmúlni.

 

   Kiss-Klein-Zeira és Aboutbul, a mi HacsekésSajónk, az utolsó percben mondták le pesti utazásukat, ahová küldetésemben mentek volna. Kár, mert megismerhették az ottani zsidókat, nomeg a "zsidókat" (utóbbiak sajnos nagy többségben), meg a szombatosokat, meg a tegnapelőtti bősz párttagokat, meg a "szóvivőt", meg a steiner "rabbit" – de ami késik az nem múlik. Majd – a választások után.

 

     Hogy én kire szavazok? Az titok, hétpecsétes. Nálunk már, a boldog ferencjóskás időkben, boldogult apám tisztitóba adta a zakót, ha egypecsétes volt akkor is. Tehát: nálunk a választás titkos. De annyit elárulhatok, hogy nem szavazok a volt kommunistákra és a jelenlegi széljobbosokra (ilyen is van itt, de ezek nem isszák le magukat az asztal alá vasárnaponként), sem pedig nem  a ballibek rózsaszinű elvtársaira, akikről nekem a flódni (zál) és társai jutnak eszembe, valamint az a bizonyos "büszke" menet. De nem kell kétségbeesni, van itt 32 választási lehetőség, a legtöbbnek érvényes fleppnije van, hogy "ideiglenesen szabadságolva".

 

     Sebaj, kérem,  ez a demokrácia. Már Churchill megmondta: nagyon rossz, de nincs jobb nála. Még a Kádár rendszer sem, Isten nyugosztalja.

 

      Élelmet tartalékolnak a Sóá menekültjei

 

Ez MA itt egy rövid hir volt a sajtóban. 230 ezer Sóá túlélő van Izraelben, ebből naponta 30 elmegy. Sokan nélkülözők, nincstelenek, a németek adta kárpótlás eltünik, nem érkezik el hozzájuk. Sokuknak nincs pénzük az orvos által felirt gyógyszert kiváltani. A legujabb felmérés szerint vannak köztük, akik a háborus hirek hallatán élelmiszert próbálnak tartalékolni, konzerveket, kenyeret.

 

     Miért irom le mindezt? Gyüjtőakciót rendezek? Dehogy, Csak valamit kell tenni. Én jobb hiján szégyelem magam.

 

Kérés a blog olvasóihoz:

 

   Nagyon szépen kérem az (unatkozó) olvasókat, hogy ne (csak) ezeket a publicisztikai hülyeségeket olvassák, hanem inkább a heti szidrát, a Háftárát, Midrást és a hasonló anyagokat. Ez a blog célja, értelme, a zsidóság, a jiddiskeit, terjesztése. Tudom hogy szélmalomharc, de Cervantest mégis sokan olvasták.

Ne tessenek mazsolázni, nagyon szépen kérem. És aztán majd, 120 után, ha fent megkérdezik, hogy "és tessék mondani, mennyiben tetszett zsidónak lenni, ott lent?", akkor ne tessék nyilasokról mesélni, mert az már rég nem releváns. Attól hogy valakit üldöznek, attól nem lesz zsidó – ellenkezőleg: azért üldözik, mert zsidó. Tessék azt mondani, hogy sajnos nem kaptam zsidó nevelést, rossz helyen és rosszkor születtem, szüleim megrögzött asszimilánsok voltak, de hallottam Ábrahám ősapánkról és arról hogy ő találta ki az egyistenhitet és én az ő unokája vagyok, és igen, Sára néni volt a déd-déd-dédnagymamám, és olvastam a naftali könyvében, hogy..."

 

    Köszönöm figyelmüket.

ZSIDÓ VILÁGHIRADÓ - JANUÁR 27, 2009

KÉT HÉTTEL AZ ESKÜVŐ UTÁN...

A gázai hadjárat egyik sulyos sebesültje, Áron Károv, alig két héttel esküvöje után ment ki a frontra ahol sulyosan megsebesült. Áron, aki az egyik településen született és élt eddig – olyan jesivában tanult, amely egyesitette a Tóra tanulást az ország védelmével.

Igy aztán nem volt kétsége afelől, hogy ha hivják – mennie kell. Édesapja, Zeév Károv, a vallásos conisták egyik ismert rabbija, néhány héttel azelőtt azon disputált, vajon nem kellene bevezetni a modern Izraelben a Tóra azon törvényét, amely egy év halasztást ad az uj házasnak a katonai szolgálat alól? Egy vallásos képviselő javaslatot nyujtott be a Kneszetnek ezügyben.

Károv rabbi véleménye – negativ. Mivel szerinte itt "milchemet micváról" volt szó – vagyis egy olyan háboruról, amely zsidó emberek megmentését szolgálta – a Talmud szavaival "még a völegény is elhagyja szobáját és a menyasszony a chupát" és mennek Izrael segitségére. Áron tiszt a hadseregben, a katonai várnak rá, neki mennie kellett – mondta az apa.

Most itt állnak a sulyos beteg szobája előtt, az egyik kórházban és zsoltárokat mondanak.

(Azóta Áron helyzete valamit javult, de még mindig veszélyes)

A Holokausztban volt itt egy virágzó zsidó közösség

SANGHAJ 18 MILLIÓ LAKÓSA KÖZÜL 2000 ZSIDÓ

Zsidók – Kinában?

Sanghajban élt a holokauszt idején egy 30 ezer főt számláló zsidó közösség, akiknek kinai diplomaták segitségével sikerült az égő Európából elmenekülni. Köztük voltak orosz és litván zsidók is, akik átültették ide, a ferdeszemü Kinába, jesiváikat, szokásaikat.

Két zsinagóga szolgálta őket - az "Ohel Mose" és "Ohel Ábrahám" és még néhány kisebb imaház. Mára ebből semmi nem maradt, mert a nácik leverése után felrémlett a közeli kommunista veszély – és a zsidó közösség szétszéledt.

Ma alig él a 18 milliós nagyvárosban 2000, főleg külföldi zsidó. A két volt nagy zsinagóga mint muzeum kerülte el a lerombolást és a zsidó közösség az állandó ideiglenesség bélyegeit viseli magán.

Az utolsó sanghaji (orosz-zsidó) rabbi, Méir Askenázi, dédunokája ma Kfár Chábád rabbija Izraelben.

BEZÁRÁSSAL FENYEGETIK INDONÉZIA

EGYETLEN ZSINAGÓGÁJÁT

Moszlim tüntetők fenyegető jelszavakat hangoztatva vonultak a város – és az ország – egyetlen zsinagógája elé, amely már régen becsukta kapuit és nem müködik, "Go to hell – Izrael!" -kántálták a tüntetők. Az incidens óta a zsinagógát karbantartó zsidó nő egyszerüen eltünt – félelmében "illegalitásba vonult" – irja az Associated Press

Ez történt a mult héten az indonéziai Surabaya városában, amely a nagy moszlim állam második legnagyobb városa. Jakartában , a fővárosban is voltak tüntetések, elégettek egy izraeli zászlót és az amerikai követség előtt randaliroztak. Indonézia ezidáig a mérsékelt moszlim államok közé tartozott. Zsidókról – nincs tudomásunk ott – mondja egy chabadnik "aki tudja". Tény hogy chábád képviselet sincs ott. A zsinagóga – "Bét Hásém" – régi korok maradványa, amikor Bagdadból oda került szfárádi zsidók éltek a volt holland gyarmatokon.

MAGYAR FASISZTA, FÜZESSY ZOLTÁN, A "JOBBIK" ALELNŐKE, KENTBEN TELEPEDETT LE ÉS ONNAN IRÁNYITJA A MOZGALOM EURÓPAI RÉSZLEGÉNEK NÁCI VALAMINT ANTISZEMITA PROPAGANDÁJÁT

Az angol sajtót nemrég bejárta a hir: a csendes Kentben letelepedett egy magyar Náci – bizonyos Füzessy Zoltán – a hazai Jobbik egyik alelnöke, aki onnan vezeti a mozgalom nyugat-európai propagandáját és nyilt antiszemita uszitást folytat.

Amikor a Sun tudósitója felkereste Füzessyt lakásán és kérdőre vonta – a magyar fasiszta cáfolta, hogy ő fajvédő lenne. "Pártom radikális, de nem fajvédő, Mi patrióták vagyunk; Magyarországon sokmillió ember támogat bennünket és aki mást állit – az kommunista!" Füzesy cáfolta hogy otthonról valami támogatást kapna és nem volt hajlandó elmondani, miért telepedett le Angliában.

A Sun felfedte, hogy Füzessy élénk kapcsolatot tart szélsőséges brit szervezetekkel, mint a Brit nacionalista Párt vezetőjével, Nick Griffinnel, aki nemrég a Jobbik" pesti naggyülésének vezérszónóka volt. Füzessy eldicsekedett, hogy ezen 5000 ember vett részt.

A brit laptudósitások részletesen elmondják mi a "Gárda" és mik a kapcsolatai a Jobbik-kal. Füzessy rádióadót üzemeltet kenti házából, ahonnan antiszemita és fasiszta propagandát sugároznak, többek között a Soá tagadását is.

Ujabb forduló az askeloni kórház ügyében

A FŐRABBINÁTUS VISSZAKOZOTT; A HOLTAK BOLYGATÁSA MÁR NEM "ÉLLETMENTÉS"

Mint már megirtuk, az országos főrabbinátus tanácsa, annak idején elfogadta Metzger főrabbi javaslatát: nem tekintetbe venni az askeloni korházbövités során feltárt sirok halottait, mivel egy új betegfelvételi osztály épitése "életmentés" (Pikuách Nefes) és ezért fontosabb mint a halottak nem bolygatása, amire a zsidó hagyomány nagy sulyt helyez. Ez persze a háboru kellős közepén volt, amikor a Pikuách Nefes halachikus érve sokat nyom a latban.

Azóta két dolog történt: egyrészt fegyverszünet. Az uj betegfelvételi osztály épitése már nem annyira sürgős és amig felépül, addig bőven meg lehet oldani a régi sirok problémáját, űgy hogy az orvosok is elégedettek legyenek és a Halacha se legyen megszegve.

Másrészt: összeült egy nagy rabbikból álló adhoc tanács, amely semmisnek és érvénytelennek minősitette a Metzger féle határozatot és azt éles szavakkal bélyegezte meg. Erre az országos főrabbinátus sürgős visszavonulőt fujt, mondván, hogy ujra felülvizsgálják a döntést, "az uj tények fényében".

Persze, semmi uj tények, a halottak ugyanazon halottak és az ultra-ortodox rabbik, akik az előző választásokon Metzgert juttatták a főrabbi székbe - ezt másodszor nem valószinü hogy megismétlik...

Izraeli sztori – zsidó tragédia

OROSZ (ZSIDÓ) NŐ; GÁZAI ARAB, HAT GYEREK; FELE ITT-FELE OTT. A FÉRJ MEGHALT, A GYEREKEK GÁZÁBAN REKEDTEK. ŐRÖKRE?

A hosszu cimben majdnem minden benne van: a zsidó sors, a tragédia, az orosz allija egy részének szakadása – és közben a háboru, amelyben az arab férj életét veszti és a zsidó feleség, Gálit Popok Nazaret-Ilitből – "sivát" űl "sahid" férje után.

Gálit (akkor Galina) 1990-ben allijázott a volt Szovjet Unióból. Néhány évvel később megismerte Rami Machmud Alkedrát egy choloni étteremeben, ahol a palesztin fiatalember dolgozott. "Beleszerettem és állapotos lettem" – közli Gálit a Mááriv tudósitojával, Nácrát Ilitben, szülei házában. Nem érdekelt hogy ki ő és hol lakik – beleszerettem".

Ebből, hogy rövidek legyünk, hat gyerek jött ki, tiz év leforgása alatt. Galit áttért a moszlim hitre, elment féjével Gázába és ott éltek, amig ...Galit megunta és hazajőtt szüleihez – három gyerekkel. Három apjukkal maradt Gázában.

Rami szülei nem voltak hajlandók engedni Gálit kérésének hogy magához vehesse a gyerekeket. A gázai hármat. "Abban reménykedtek hogy visszajövök. Én meg abban hogy Rami eljön hozzám a gyerekekkel. " – meséli Galit miközben sir. A harcok második hetében csöng a telefon: a gázai nagyapa akar beszélni a nagy fiuval, Machmuddal:"Apád Sahid, meghalt az ágyuzásban. Most te vagy a családfő!"

Galit sir. Nem tudja mi lesz. A gyerekeit akarja vele, nála, itt Izraelben. A gyerekek zsidónak számitanak, ha anyjuk zsidó. Ki tudja. Egyelőre mind a hat árva. Galit "sivát" űlt férje után és most zsoltárokat mond hogy gyerekeit viszontláthassa.

A Mááriv tudósitója hozzáteszi, hogy egy héttel a szerencsétlenség előtt, voltak akik megpróbálták áthozatni a gyerekeket Izraelbe. Ovádjá Joszéf rabbi beleegyezett és már minden "el volt intézve", de akkor Rami meggondolta magát és nem engedte a három kislányt az erezi átkelőhelyhöz hozni.

Később meg már késő volt...

A SZOCHNUT KÜLDÖTTEIT IS

ELTÁVOLITOTTÁK VENEZUELÁBÓL

Mióta Venezuela elnöke, bizonyos Hugó, annyira a szélső iszlám és a terrorista palesztinok hive lett, hogy megszakitotta diplomácia kapcsolatait Izraellel – egyre jobban elkapta a gépszij: most derült ki hogy a Szochnut küldötteit is elkergette. Akik az ottani zsidó gyerekek nevelésével és allijáztatásával foglalkoztak.

A helyi zsidók nem nagyon veszik komolyan Hugó csinytevéseit, de vannak akiket komolyan foglalkoztat az allija gondolata. "Elmegyünk haza" – mondják, de előbb meglátják, hogy alakul Hugó viszonya Obamával, az uj amerikai elnökkel. Venezuela példáját csak Bolivia követte, de nem a szomszédos arab államok, akiknek éve óta rendezett diplomáciai kapcsolata van Izraellel.

Pinchász Brenner, Venezuela főrabbija azt nyilatkozta az egyik izraeli hetilapnak, hogy "az elnök lépése fokozni fogja az antiszemitizmust az országban".

Időközben kiderült, hogy 3000 zsidó máris elhagyta az országot. Nagy részük az Egyesült Államokba, kisebb részük Izraelbe vándorolt be.

MAGÁVAL VINNÉ A SZÉKET...

Vannak ilyen kedves kis hirek, amelyek nem "fontosak", nem világrengetők, nem fedeznek fel új Amerikát, hanem – ahogy reb Michaél hivja őket: kis szinesek – de nélkülük a világ szürkébb lenne.

Mint tudjuk itt nálunk, Izraelben, nemrég voltak helyhatósági választások, Kirját Smonán is uj városi tanácsot választottak, amelybe ugyan bekerült reb Méir Lévi, aki a Sászt –ez itt és most nem a Talmud hanem egy vallásos, szfárádi párt – 15 éven keresztül képviselte mint polgármester=.helyettes – de ezuttal csak mint tanácstag.

Ez nem viselte meg Lévit, aki hajlandó átadni szobáját, feladatát, mindent, de kérte, engedjék meg neki hogy magával vigye...székét. Szerinte több nagy rabbi megáldotta ezt a széket és ő – egyszerüen – nem tud megválni tőle. Felajánlotta, hogy a használt szék helyett egy vadonatujat vesz a városházának, de a butorfelelős megértőnek mutatozott: hazavitette Lévinek a nosztalgikus széket, amelyet Ovadja Joszef főrabbi is megáldott...

AZ ÉJLÁTI MEZTELENKEDŐK ELLENZIK A

VALLÁSOS PARTOT BIZTOSITÓ FALAT. . .

Hosszu-hosszu évek után, amikor egy vallásos ember nem nyaralhatott a déli Éjláton, mivel a tengerpartot egész, fél és háromnegyed nudisták birtokolták – most végre az éjláti városháza elhatározta hogy rendet teremt. Egyrészt, kreálnak egy elkeritett részt a parton, ahol egyik nap csak férfiaknak, másnap csak nőknek lesz joguk bemenni és napozni, fürödni, anélkül hogy bámész szemeknek lennének kitéve. Ez igy van Tel-Avivban és Haifán is, megy egy sor más helyen Izraelben és senki nem akad fenn ezen.

Az éjláti városháza ezzel együtt a törvénytelen nudizmust is száműzte a városből: a tengerparton csak fürdőruhában lehet napozni és magában városban kötelező egy minimális öltözet.

Ez – érthetően? – nem tetszett egyeseknek. Hogy-hogy jönnek ide a vallásosok ("dószim") és ök mondják meg nekünk mit szabad és mit nem? És külön tengerpart – férfiaknak és nőknek! Azt már nem!

Az ellenzők megtettek minden lehetőt és lehetetlent. Még a zöldeket is bevetették és azok rögtön rázenditettek hogy a válaszfal, ami a tengerbe nyúl, elrontja a város természetes szépségét, meg hasonló zöldségeket. Már már ott tartunk hogy a felek a birósághoz fordulnak – ezek a zsidó erkölcs, amazok meg a tengeri korállok nevében, akiket zavar a szemérmet védő fal.