(HANEM) ZSIROSKENYERET ESZIK...
Nagyon szépen kérem a nyájas olvasót, hagyja a nyájat a csudába és ne várjon tőlem itt olyan részleteket, amelyek legfeljebb majd az elsejei Új Életben lesznek prezentálva, ott is csak kitalációs alapon.
Ugyanis, a mult vasárnapi Kohngresszuson az ég világon semmi nem történt, azonkivűl hogy a résztvevő néhány tucat élemedett koru néni és bácsi, zsiroskenyeret majszolt, élvezte a jólfűtött szoba-terem avitt levegőjét és hallgatta egynéhány együgyü ügyvéd fejtegetését, mennyi idő szükséges egy javaslat benyujtásához, illetve mennyivel előbb kell a semmit benyujtani ahhoz, hogy a prizidium valamit csinájjon belőle és úgy adja elő, mintha a Kohngresszuson történne valami.
Az "ellenzék" nem volt jelen, kiderült – amit mindenki előre tudott - nincs ellenzék; mindenki mindennel egyetért; jó lenne egy jó ebédet végigenni, az sem baj ha kóser, de ha nincs, jó a szendvicsnek kinevezett zsiroskenyér is.
Ezuttal nem volt vita, senki nem hülyézett le senkit, nem volt "ingatlan elidegenités" (ki hitte volna hogy a magyar nyelvben ilyen szép kifejezések vannak) ez majd a közgyűlésen lesz. Ott a szendvicsek minősége valamivel jobb.
Egyszóval, hamar hazamentek az egyetértő hitsorsosok, mivel egy Kohngresszuson nem illik szenderegni. A résztvevők korára és aranyerére való tekintettel a Kohngresszus nem táncolt, mint ama bizonyos bécsi. Majd az Uj Életben megjelenik egy 15 soros karcolat, amely kápé kipellengérezi a szervező/résztvevőket, de úgy hogy azok komplimentet értsenek belőle. Ez a főr-fősz nagy tehetsége, kis barátságos szurkálás, hogy a harmadik emelet is értsen belőle de azért senkinek meg ne ártson. De úgy tünjön mintha.
Ez történt egyébként a szombati zsidó busszal is, amit nagy hangon kápézett a képzett fősz, amig aztán nagyot koppant és elhallgatott. Vajon miért? Talán azért mert valaki a fűlébe súgta, hogy akinek hajdanában vaj volt a fején a magánautóban, az ne utazzon sábesz-buszban?
Lehet hogy igy volt és lehet hogy úgy vagy amúgy. A lehetőségek beláthatatlanok: ha a siksze nem idézi Mátét, ha a másik siksze nem igéri meg a harmadik emeletnek hogy nem lesz busz és ha a létrára mászó szamár gazdája nem találkozik az utcán Kesztenbajmmal és nem kérdezi meg tőle, nem akarna-e véletlenül rabbi lenni – minden máskép történt volna.
Ebben hasonlit a Siputca az Örökkévalóhoz: útjai kifürkészhetetlenek. Látszólag minden a véletlenen múlik, de persze tudjuk hogy nincsenek véletlenek. Ha valaki más tudja a kádis-dörábbonont kivülről, akkor ma másvalaki a dandárgenerális és a Sipben nem egy volt siksze birálja el ki térhet be és ki nem járulhat az 5830-as főrabbi szine elé. És ha a volt rosekól, aki egyébként a fősz.fönöke volt (a magánéletben ahol rabbi, elnézést, főrabbi), nem megy ki Amerikába ahol strámlis vejei vezetik be a szatmár-munkácsi haszidizmus rejtelmeibe – akkor Ő máig is a Stáció nevezetü klérus lapban képviseli a zsidó klérus érdekeit és nem kellett volna ezt a gusztustalan feladatot cimbalmos ügyvédünkre testálni - - -
- - - A legközelebbi Kohngresszust májusra időzitik az elvtársak. Úgy néz ki hogy az sem fog táncolni. Repülni – lehet hogy fog...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése