| HA KÉT ZSIDÓ TALÁLKOZIK... Rabbi Chanina ben Tradion szokta mondani: "Ha két zsidó együtt ül, és nincs köztük szó Tóráról, ez az a bizonyos "léha társaság" [mosáv lécim}, amiről az Írás azt mondja, hogy: "Boldog az ember, aki nem vesz részt a léhák társaságában". (Zsolt. 1, 1) Ezzel szemben, ha két zsidó összejön, és szó van köztük a Tóráról, akkor Isten szelleme lakozik közöttük, amint az írva van: "És akkoron beszélgetnek majd az istenfélők egymással, és az Örökkévaló figyelmesen hallgatja őket, és feljegyeztetik az Emlékezés Könyvébe az Ő színe előtt az istenfélők javára, akik a Nevet (Isten nevét) tisztelik." (Máláchi,3, 16). Ez így - mondja Chanina - csak kettőre vonatkozik. Honnan tudjuk, hogy még ha egyedül van valaki, és a Tórával foglalkozik, az is jutalmat kap? Mert írva vagyon(Siralmak könyve, 3,25): "Üljön magányosan [és tanuljon Tórát}, s jutalma nem marad el". (Atyák, 3,2).
Chanina rabbi fenti mondása annyira eltérő az előtte szóló tanaiták mondanivalójától, hogy csak a kor és a tanaita alapos ismeretében lehet azt megérteni. Chanina, aki a második Szentély pusztulása és a Bar-Kochba lázadás közötti korban élt, az un. "Tíz Mártír" közé számítódik, akit a kegyetlen római hatalom kivégeztetett, mert nem volt hajlandó a Tóra-tanulással - és -tanítással - felhagyni.
A talmudi források szerint Chaninának Szichnin városában volt a jesívája, és ő - többek között - egy szociális alap (cedóke pénztár) élén is állott. Amikor eljött a híre annak, hogy a rómaiak kivégezték Akiba rabbit, mert nyilvánosság előtt Tórát tanított, Chanina megszaggatta ruháit és zsákot öltött, mondván: "Nem azért gyilkolták meg Akibát, mert rabló volt, hanem mert Tórát tanított, és ezzel példaképp é vált... nemsokára nem lesz egy talpalatnyi hely Izrael földjén, ahol nem lesznek halottak..." (Szmáchot, 8).
Ez a Hadriánus korabeli szörnyű terror napjaiban történt. A Talmud elbeszéli, hogy a fennálló drákói rendelkezéseknek fittyet hányva, Chanina maga köré gyűjtött egy csomó zsidót, és nyilvánosan tanította a Tórát.
Egyszer, amikor az idős Joszi ben Kiszma, a tanaita, aki Készáriában vezetett jesívát, megbetegedett, és Chanina meglátogatta őt, azt mondta neki a mérsékelt, Róma-barát hírében álló rabbi: "Chanina hát nem tudod, hogy ezt a népet [a rómaiakat] az égből segítették uralomra fölénk? Hiszen elpusztították Isten Szentélyét, felégették Jeruzsálemet, meggyilkolták a legszentebbjeinket, s a legjobbjainkat elveszejtették, és a mai napig szabadon garázdálkodnak! S én azt hallom felőled, hogy te magad köré gyűjtöd a népet, és nyilvánosan tanítod őket a Tórára, ami manapság egy életveszélyes dolog".
Mondá neki (rabbi Chanina): "Majd az ég megkönyörül rajtunk!"
Felelé erre Joszi rabbi: "Én logikus dolgot mondok neked, és te azt válaszolod, hogy majd az égből megkönyörülnek rajtunk? Nem leszek meglepve, ha [a rómaiak] elégetnek téged a Tóra-tekerccsel egyetemben."
Nem telt el sok idő, és az agg Joszi ben Kiszma elhalálozott. Egy egész sor római előkelőség vett részt a temetésén, ahonnan visszafelé menet szembe találták magukat Chanina ben Tradionnal, aki Tórát tanított népes hallgatóság ának. Mint egy előző talmudi híradásból kiderül, Chaninát már előzőleg letartóztatták, és figyelmeztették, hogy a római hatóságok utasítása értelmében a Tóra-oktatás szigorúan tilos. Arra a kérdésre, hogy miért tanított nyilvánosan Tórát, a tanaita - minden elővigyázatossági szabálynak ellentmondóan - csak annyit mondott: "mert így parancsolta nekem Istenem".
Most, amikor tetten érték és elfogták, őt tűzhalálra ítélték, feleségét szintén halálra ítélték, hajadon lányát pedig - római katonák számára fenntartott - tábori bordélyba kényszerítették. (Ávodá Zárá, 18) * * * A Talmud megrázó módon írja le Chanina ben Tradion kivégzését: "Amikor a vesztőhelyre vitték, teste köré csavarták a Tóra-tekercset, amiből tanított, körülvették rőzsekötegekkel, majd meggyújtották. A hóhér vizes szivacsokat tett a szívére, hogy ne haljon meg hamar, és ezzel is növelje szenvedéseit. Mondá neki a lánya: hát így kell, hogy lássalak?!" (Hát ez a Tóra jutalma? Rási) Felelé erre Chanina: "Ha csak engem égetnének el,az nagyon keserves lenne. Most, hogy a Tórát velem égetik el, aki megbosszulja majd a Tóra-tekercs szégyenét, az megbosszulja az enyémet is..."
Mondták neki tanítványai: "Mesterünk, mit látsz?" Felelé Chanina:
"Égő pergament látok, és a betűk szállnak a légben..." Mondták neki tanítványai: "Nyisd ki a szádat, hogy bemenjen a füst és a tűz, és mielőbb véget vessél szenvedéseidnek!"
Mondá Chanina: "Jobb, ha elveszi életemet az, aki adta, de én nem teszek kárt magamban..."
A jelenség félelmetesen fenséges volta olyan hatással volt a római hóhérra, hogy - a talmudi hagyomány szerint - a kivégzendő áldozathoz fordult, kérdezvén, hogy ha fokozza a tüzet, és leveszi a szivacsokat (vagyis sietteti a halálát), akkor megígéri-e neki, hogy része lesz a túlvilági üdvösségben ? Chanina megígérte, és meg is esküdött neki. A hóhér eszerint cselekedett, és Chanina hamarosan kilehelte nemes lelkét. Egyidejűleg a hóhér a tűzbe ugrott és öngyilkos lett. Ekkor egy égi hang hallatszott, mely azt mondta, hogy Chanina ben Tradion és hóhéra részesei a túlvilági üdvösségnek..." (Uo.) * * * A fentiek alapján tökéletesen érthető, miért mondotta Chanina azt, hogy ha két zsidó összejön, kötelesek a Tórával foglalkozni, s ha ezt nem teszik, akkor léha társaságnak számítanak. A gyakorlatias Chanina, aki tudta, hogy nem mindenki képes arra az önfeláldozásra, ami az ő életét jellemezte, azt is hozzátette, hogy ha egy zsidó egyedül is van, és nincs kivel beszélgetnie, és nincs partnere, akivel tanulhatna - az is köteles egyesegyedül a Tórával foglalkozni, pláne a gyerekeit erre tanítani. Csakis így lehet a rómaiak - a mindenkori "római" elnyomók - zsidóellenes intézkedéseit kivédeni. Azok főleg a zsidó nevelés, a Tóra-tanulás ellen hoztak drákói intézkedéseket, mert tudták, hogy a zsidó nép fennmaradásának záloga a zsidó nevelés. * * * Rabbi Jichák, a wurkai rebbe itt a haszid felfogást interpretálja. Eszerint:
Ha két zsidó együtt ül és "nincs köztük" (semmi), vagyis nem veszekszenek, nem vitáznak, nem tépik egymás haját - ez már maga a Tórának számít, és jutalmat biztosít nekik... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése