MIÉRT IGYEKEZTEK A CÁDDIKOK
HOGY SZÉP FELESÉGÜK LEGYEN?
"És beleszeretett Jákob Ráchelba és azt mondta (apjának, Lábánnak), szolgálok neked hét esztendeig, kisebbik lányodért, Ráchelért" (1 Mózes, 29, 18).
Ez az első – nagy - szerelem a Tórában, mégpedig Ábrahám családjában. Az első ősatyánál nem tanusitja az Irás hogy szerette feleségét, ez magától értetődött. Fia, Izsák, először elvette Rivkát, a neki sádchenolt rokon feleséget, és azután szeretett bele. Jákob itt, úgylátszik, első látásra szeretett bele Ráchelba, de ez - nekünk úgy tünik - sokba került neki. Hét év volt a móring (az apának fizetett mátkapénz), amit ő maga ajánlott fel Lábánnak és "ami úgy tünt neki, mintha csak néhány nap lett volna, annyira szerette őt"(uo.20).
Itt, lelki füleimmel hallom amint több kotnyeles (hölgy?) Pesten azt fogja mondani, hogy a logika sántit. Ugyanis, ha valaki hét évig vár valamire, amit nagyon-nagyon akar – akkor minden nap egy évnek tünik neki és nem forditva.
Határozottan van ebben valami. Tény hogy nem egy exegéta foglalkozik is ezzel. Szfornó szerint ezt úgy kell érteni, hogy Jákob meg volt győződve arról hogy "jó üzletet" csinált, mivel Ráchel többet is megért volna mint a hét év. Chizkuni hozzáteszi, hogy ha Lábán többet kér – Jákob szivesen belement volna. Igy ez a hét év tünt olcsó árnak a szemében. Vagy pedig – egy más verzió szerint – csak miután már ledolgozta, tünt neki a hét év néhány napnak, de a munka közben az idő nagyon nehezen telt...
Szfornó lélektani magyarázatként, idézi itt a Midrás mondását (Börésit rábbá, 55, 11), miszerint "a szerelem elhomályositja a józan itélőképességet", ("Hááhává mökálkelet hásurá", vagyis magyarán "a szerelem vak").
* * *
Ha már erről van szó, Kimchi felvet egy elvi kérdést: Ha, amint feltehetjük, a cádikok (igaz emberek) azért nősülnek, hogy gyerekeik legyenek, miért igyekeztek hogy szép nő legyen a feleségük - - - hiszen Jákob Ráchelt azért választotta mert szép volt; le is dolgozott érte hét évet és haragudott Lábánra, aki Leát adta neki (Ráchel helyett), aki nem volt szép mint Ráchel?!
Mondhatnók, hogy ezt pozitiven lehet értékelni – próbálja Kimchi megválaszolni saját kérdését – mivel a szép asszony "felébreszti a vágyat" és erre azért volt szükségük, hogy minél több gyerekük legyen. Továbbá – mondja – hogy a fiuk és a lányok szépek legyenek és hasonlitsanak anyjukra. Továbbá – hoz fel Kimchi egy esztétikai érvet is – "a szép látványa megörvendezteti az ember szivét, pláne ha valaki állandóan a szeme előtt van (mint a felesége) - - - és kivánatos hogy az ember örüljön annak amit Isten adott neki - - és kiválaszt (ad) a cáddiknak egy szép asszonyt, ahogy ez az ősapáknál és a többi cáddiknál volt – eddig Kimchi szavai.
Most térjünk vissza egy röpke pillanatra és próbáljuk megvizsgálni, mi volt Lea testi hibája, amelynek fényénél Ráchel olyan tündöklően szépnek tünt? A Midrások szerint Lea is szép volt, de az Irás elárulja hogy a szemei "gyengék" voltak. Mit is jelent ez pontosan?
Keleten gyakori a trachoma. Csak nem erre utal finoman az Irás? Ki tudja. Kimchi szerint állandóan könnyezett és ez egybevág a Midrás felfedezésével: Lea attól tartott, hogy őt Ézsauval akarják összeházasitani, akinek viselt dolgairól tudott és ezért állandóan sirt (Brésit rábbá, 70), migcsak kihullottak szempillái (Bava Batra 123a). Jonatán forditása szerint Lea szemei kerekek voltak. Joszéf Bchor-Sor szerint Leának gyenge szemei voltak és amikor fujt a szél, nehezére esett a dolog. Van aki itt idézi a talmudot, miszerint egy "menyasszony, akinek szépek a szemei, egész teste szép és nem szorul vizsgálatra" (Táánit, 24,a). S mivel Lea szemei nem voltak szépek – ilyen vagy olyan okból – feltehető hogy egészében nem volt olyan szép mint testvére.
Legalább két racionalista exegétát ismerünk, akik pozitiv értelemben magyarázzák Lea "gyenge szemeit"- Száádjá gáon és Rásbám szerint ez azt jelenti hogy szemei...szépek voltak, gyengédek, vagyis álmodózó tekintete volt. Onkelosz forditásában Lea szemei "Jáin" , vagyis szépek, de gyengék és ezért nem volt képes a nyájat legeltetni, mert a nap ártott neki (Neciv) és akkor még nem voltak divatos napszemüvegek (Ezt és Lea teljes biográfiáját a Bibliában és annak magyarázóival – lásd Naftali Kraus, Az Ősi Forrás (15) Nők a Bibliában és a Talmudban, Budapest, POLGárt kiadó, 2005).
***
"És Jákob megcsókolta Ráchelt, majd felemelte hangját és sirva fakadt" (1.Mózes, 29,11).
Jákob és Ráchel szerelme már a kezdet kezdetén egy csókkal lett megpecsételve. Még mielőtt Ráchel tudná, ki ez az idegen, aki egy elegáns kézmozdulattal elgörditette a nehéz követ a kút szájáról és megitatta nyáját – engedte, hogy az megcsókolja őt. Jákob tudta a leányzó kilétét, mivel a kútnál összesereglett pásztorok elmondták neki, kérdéseire válaszolva, hogy "ime, leánya, Ráchel, jön a nyájjal" (uo. 6).
A csókkal exegétáink nem nagyon tudnak mit kezdeni. Az általános vélemény az, hogy ez egy "rokoni csók" volt. Igen ám, de honnan tudta ezt Ráchel? Onnan, mondja a Neciv (Naftali Cvi Berlin, a neves volozsini Ros Jesivá), hogy Jákob elgörditette a követ és megitatta nyáját. Ilyet csak egy rokon tesz. Kimchi is hasonlóképpen véledik a csókról.
No de miért sirt Jákob? Mert megcsókolni egy szép rokonlányt az egy dolog, de mi itt a sirnivaló? Van aki azt mondja (Rási a Midrás alapján) hogy azért sirt mert üres kezekkel jött és nem tudott semmi ajándékot adni Ráchelnek. Itt rögtön kinálkozik egy párhuzam, az első házasságközvetitővel, Eliezerrel, Ábrahám szolgájával, aki tiz megrakott tevével jött Cháránba és arany karperecet adott Rivkának, amint megismerte, a kútnál.
De hogy lehet hogy Izsák és Rivka nem adtak útravaló Jákobnak, hanem üres kézzel, egy fillér nélkül engedték el? Ez nem logikus.
Itt jön egy szép aggáda ami arról szól, hogy Jákob valóban hozott magával egy szép summát, aranyat és drágaköveket, azonban Elifáz, Ézsau fia utána iramodott és meg akarta őlni – apja parancsára. Mivel azonban ő is Ábrahám házában nevelkedett, nem volt meg benne a gyilkos gój düh és hezitált, mit tegyen: apja vagy lelkiismerete parancsára hallgasson. Itt Jákob segitségére sietett, mondván: vedd el amim van és "a nincstelen olyan mint a halott" (Zóhár, Mispátim, 119,a). Igy is történt.
Egy másik Midrás azt mondja, hogy azért sirt Jákob, mert látta hogy a jelenlevők összesúgnak mögötte és ki tudja mit akarnak a rokoni csókba belemagyarázni. Ezért legott elmondta Ráchelnek, hogy mindenki hallja, hogy ő a Rivka néni fia és igy unokatestvérek. (Misnát rabbi Eliezer, 7. fejezet).
Igy már persze egészen más...
* * *
A nagy szerelem – tragikus szerelem. Azt már elmondottuk másutt , hogyan csapta be Lábán Jákobot és adta hozzá kisirt szemü lányát, Leát, Ráchel helyett. Pár évvek később Jákov már négy feleség "boldog" férje, az események sodrásában, már kilenc fia van – de Ráchel meddő. A végén, második fia szülésébe bele is hal és Jákob élete végéig siratja, háza ékességének tartja.
Amikor, heti Haftaránkban, a próféta Izrael népéhez hasonlitja Jákob egyéni sorsát, ezt mondja: "És Jákob Arám mezejére menekült , és Izrael (Jákob másik neve) egy asszonyért dolgozott és egy nőért őrzött . És próféta által hozta ki az Örökkévalő Izraelt Egyiptomból és próféta által őriztetett meg" (Hoséá 12, 13) .
A kedves analógia szivdobogtató.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése