| IMA A GÓJ ÁLLAM JÓLÉTÉÉRT "Chanina rabbi, a főpaphelyettes szokta mondani: imádkozz az állam jólétéért, mert ha attól nem tartanának az emberek, akkor egyik a másikat elnyelné. " (Atyák, 3,2)
Ez a Chanina rabbi (apja neve nem ismeretes) a második Szentély utolsó éveiben élt - állandó rettegésben. A mindenkori főpap helyettese volt (arra az esetre, ha valami olyasmi történik vele, ami a szolgálatra alkalmatlanná teszi). Saját szemével látta az egyenetlenség okozta pusztulást, másrészt pedig a római megszállásban isteni büntetést látott, amibe bele kell nyugodni. Ezért volt a béke híve, és kérte az embereket, imádkozzanak a mindenkori kormányzat jólétéért és stabilitásáért, mert az anarchia az emberiség legnagyobb ellensége.
A Midrás más helyütt idézi Chanina hasonló értelmű mondását, mely szerint: "A béke oly nagy és fontos, hogy felér a világ teremtésével"(Szifri, Bámidbár).
Ez egy igen egyértelmű állásfoglalás, melynek magyarázata a Pusztulás előtti évek anarchiájában, zűrzavarában keresendő. Ezt az időszakot hasonlították össze Bölcseink az első Szentély lerombolását megelőző korszakkal, és azt mondták: az első Szentély három (negatív) dolog miatt pusztult el, ami benne találtatott: bálványimádás, erkölcstelenség és vérontás. Ezzel szemben a második Szentély, melyben mindez nem volt, hanem a zsidók Tórát tanultak, és betartották a parancsolatokat, miért pusztult el? Az oktalan gyűlölködés [szinát chinám] és egyenetlenség miatt." (Joma, 9) * * * Chanina, aki szemtanúja volt az oktalan gyűlölködésnek, és látta a pusztítást, amit az esztelen zelóták vittek végbe Jeruzsálemben, nem rejtette véka alá véleményét. Ez hasonló volt Jochanán ben Zakkáj véleményéhez, aki az ostromlott Jeruzsálemből az ellenséges római táborba ment, hogy mentse, ami menthető. Chanina túlélte a Churbánt, és a neve sok helyütt előfordul a Talmudban, mint aki személyes élményeken alapuló tanúságot tesz a Szentélybeli szolgálat és szokások mikéntjéről.
A nagy nemzeti katasztrófa utáni magába fordulást és a Tóra sáncai mögé való visszavonulást jelzi Chanina azon mondása, amit az Ávot dörábbi Nátán regisztrál. Itt azt mondja a főpaphelyettes, hogy "aki a Tóra szavait megszívleli, és azok szerint él, az megmenekül a buta gondolatoktól, és az isteni Gondviselés megszabadítja őt a földi halandók jármától".
A kormányzat jólétéért való könyörgést Bartenora úgy értelmezi, hogy az nem zsidó hatalomra is vonatkozik, pláne a zsidóra. Ezt Jirmijáhu próféta (Jeremiás) szavaiból vezetik le, aki - az első Pusztulás idején - azt mondta a száműzetésbe menőknek, hogy "Imádkozzatok a város békéjéért, ahova száműznek benneteket, mert a békéje a ti békétek is". (Jirmijáhu, 29,7).
"Az egyik a másikat elevenen elnyelné"
Ez a metafora arra a mondásra emlékeztet, amit a Talmud-bölcsek (Avoda Zara, 4,1) mondanak: "Miért hasonlítja össze az Írás az embereket a tenger halaival, ahogy írva van: "És teremtettél embert, mint a tenger halát". (Habakuk, 1, 14) Azért, mert ugyanúgy, ahogy a halaknál a nagyobb elnyeli a kisebbet, ugyanúgy az emberek, ha nem félnének az államhatalomtól, a nagyobb és erősebb elnyelné a gyengébbet.
***
A középkori Tóra-magyarázók az államhatalom tevékenysége alatt főleg az adókivetést, és egyéb gazdasági rendelkezéseket értették. Sokan panaszkodtak emiatt, de az elfogadott zsidó felfogás az volt, hogy a királynak joga van adókat kivetni, és azokat bevasalni, mert ő az úr az országban (diná dömá1chutá - diná), vagyis az "állam törvénye - törvény", de ez csak a gazdasági, illetve adminisztratív jellegű törvényekre vonatkozik. Ha azonban kényszeríteni akarja alattvalóit hitük feladására, vagy a hagyományos zsidó nevelést akarja megszüntetni, és a zsidó gyerekeknek ateista, vallástalan nevelést adni, akkor természetesen nem kell szót fogadni neki. * * * Joszéf Jáávec szerint Chanina mondása az előző Misnához kapcsolódik, és annak fonákja. Sajnálatos módon még nem érkezett el az ideje annak, hogy ha valaki belegondol a "három dolog" -ba, akkor már nem vétkezik.
Ma még más, konkrétabb eszközökre is szükség van a bűnözés megfékezésére :- mondja Jáávec -, és ezért kell a hatalom "jólétéért", vagyis hatékonyságáért imádkozni, hogy az képes legyen - megfelelő törvények és büntetőeljárások alkalmazásával - letörni a bűnözést. * * * Chanina, a "főpaphelyettes" (szó szerint: a "főpapok" helyettese) volt. Miért nevezik őt a főpapok helyettesének? - kérdezi Méir Sapira, a híres lublini rabbi - hiszen a helyettes mindig csak egy főpap helyettese volt; amikor valami történt a főpappal, ő ugrott be helyette. Ha meg a főpap meghalt, a helyettes lett kinevezve helyette?!
Válasz: általában ez így is volt. De abban az időben a római hódítók nevezték ki a főpapot, és Chanina nem nyerte meg tetszésüket. Túl vallásos, illetve túl nemzeti érzelmű volt nekik, és ezért nem hagyták, hogy előlépjen és főpap legyen, hanem maradt a mindenkori főpap állandó helyettese. Így történt, hogy valóban több főpap helyettese volt Chanina.
Annak ellenére tehát, hogy a római hatalom - enyhén szólva - nem
szerette Chaninát (és ez kölcsönös volt), mégis azt javasolta, hogy imádkozzanak az államhatalom üdvéért, mivel belátta, hogy enélkül még sokkal rosszabb is lehet. * * * A kocki rebbe interpretációja a Misnára: akkor kell imádkozni, amikor a hatalom jólétben van, vagyis béke honol az országban, és ilyenkor az államhatalom "ráér" a zsidókkal foglalkozni, és nekik córeszt csinálni.
Amikor azonban a hatalom háborúzik vagy egyéb bajai vannak, akkor el vannak foglalva, és nincs se idejük, se érkezésük a zsidókat bántani...
A galut legkeservesebb tapasztalatai sűrűsödnek ebben a bölcs meglátásban. (Szurszki: Máájánot Hánecách). |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése