EGY HÓNAP MULVA - ELŐSZÖR A HOLOKAUSZT ÓTA

 

 Elie Wiesel  - A CHÁBÁD VENDÉGE  BUDAPESTEN

 

A magyar származású Holokauszt túlélő, Elie Wiesel, Nobel béke díjas, világhírű író, a Holokauszt óta először érkezik látogatásra Budapestre, 2009. december 9-én.

 

Wiesel, a magyarországi chábád mozgalom vezetői, Oberlander Baruch rabbi, a Rebbe fősáliáchja és Köves Slomó  rabbi meghívását fogadta el abból az alkalomból, hogy a zsidó vallás és hitélet, valamint kultúra terjesztésében és  a zsidó közösségi élet rendszerváltozás utáni újjáélesztésében nagy érdemeket szerzett Chábád Lubavics mozgalom az idén ünnepli 20. születésnapját Magyarországon.

 

Wiesel látogatásának két fő programpontja:

 

Szimpózium a Parlamentben

 

Az emberi jogok és a világbéke elkötelezett 81 éves harcosának budapesti látogatása,  túlmutat a zsidó közösség számára hordozott jelentőségén. A budapesti látogatás alkalmával az író igyekszik eljuttatni üzenetét a döntéshozó politikai vezetéshez és a magyar társadalom egészéhez is. Budapesti tartózkodása során a Magyar Országgyűlés Emberijogi, kisebbségi, civil - és vallásügyi bizottsága, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közös szervezésében díszvendége és központi előadója lesz a „Magyar-zsidó együttélés a közös jövőért” konferenciának, ahol a hitközségek vezetőin túl többek közt felszólal Kányádi Sándor, Kossuth díjas magyar költő, és köszöntőt mond Bajnai Gordon miniszterelnök.

 

    Ottléte alatt Wiesel  találkozik hazai egyházi vezetőkkel, előadást tart a Hetek klubjában, találkozik továbbá Sólyom László államelnökkel, Bajnai Gordon miniszterelnökkel, a magyar Holocaust túlélők egy csoportjával, a sajtó képviselőivel és ellátogat a budapesti Holokauszt Emlékközpontba.

 

Díszvacsora Elie Wiesel tiszteletére

 

December 9-én Wiesel a Chábád Lubavics Alapítvány tiszteletére rendezett jótékonysági vacsora díszvendége lesz, ahol előadást is tart. A díszvacsora házigazdája: Vitray Tamás. Az est vendégei lesznek többek között: Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság v. elnöke, Aliza Bin-Noun, Izrael budapesti nagykövetasszonya, Jeffrey Levine, az Amerikai Nagykövetség ügyvivője, Dorothee Janetzke-Wenzel, Németország budapesti nagykövetasszonya és a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségei. Az esten fellép: Vásáry Tamás, Kossuth díjas zongoraművész és Érdi Tamás, zongoraművész.

 

    Wiesel, állitólag, a múltban nem fogadta el magyar állami vezetők meghivását, most mégis Budapestre látogat, ugyanis a 20. század egyik legjelentősebb zsidó szellemi vezetőjét, a lubavicsi világmozgalom fejét, az 1994-ben elhunyt Menachem M. Schneershon rabbit szellemi mentorának tekinti, és a lubavicsi mozgalom munkáját mind Magyarországon, mind külföldön figyelemmel kíséri és támogatja.

 

Az esemény további részei:

 

2009. december 9., szerda:

- 15.00 – 16.30 „Magyar-zsidó együttélés” – szimpózium a Parlament felsőházi termében

- 19.00 – 20.00 „Közös jövőért” – Jótékonysági vacsorát megelőző koktélparti (Corinthia Grand Hotel Royal)

 

2009. december 10., csütörtök:

- 10.00 – 10.30 Találkozó Sólyom László államelnökkel (Sándor Palota)

- 11.45 – 12.30 Találkozó magyar holokauszt túlélők egy csoportjával (Keren Or, EMIH Központ, Bp. 1052 Károly krt. 20.)

- 14.30 Sajtótájékoztató (President Hotel, 1054 Hold u. 3-5.)

     

 Megbizható forrásból származó hirek szerint bizonyos zsidó körök megpróbálták a látogatást és főleg a parlamenti programot meghiusitani. Miután ez kudarcot vallott, ezek a körök is "felkapaszkodtak a szekérre"...

 

Elie Wiesel – Életrajz

Elie Wiesel, 1928. szeptember 30-án Máramarosszigeten született, ortodox chászid zsidó családban. Édesapja Magyarországról származott, ezért anyanyelve a jiddis mellett, magyarul is beszél. Hagyományos ortodox, chéder és jesiva nevelésben részesült. Tizenöt évesen családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan a monowitzi, majd a buchenwaldi táborba került. Szülei és hatéves húga nem élték túl a borzalmakat.

 

1948-tól a Sorbonne-on filozófiát tanult, majd újságíróként dolgozott. A Párizsban eltöltött évek alatt kezdett el könyveket írni. Esszéi, novellái és drámái elsősorban az európai zsidóság kiirtásáról szóltak. Ő használta először – mai értelemben – a holokauszt kifejezést.

 

1986-ban Nobel-békedíjat kapott, mint „az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára.” Nem sokkal ezután feleségével megalapították az Elie Wiesel Alapítványt az Emberiségért, amelynek a mai napig elnöke. Őt tartják a holokauszt történetének egyik legismertebb szakértőjének. 1978 és 1986 között a nemzetközi holokauszt-emlékbizottság elnöke volt. Napjainkban is fő feladatának tekinti a fajgyűlölet elleni küzdelmet.

 

Közel negyven könyvet írt, amelyből több magyarul is megjelent: Az éjszaka (1956), A hajnal (1961), Az eskü (1973), Egy meggyilkolt zsidó költő testamentuma (1980), Minden folyó a tengerbe siet (1995).

 

Wiesel és a lubavicsi rebbe

Wiesel 1955-ben New Yorkba költözött. Itt találkozott először a 20. század egyik legkiemelkedőbb zsidó szellemi vezetőjével, Menachem M. Schneershon rabbival, a lubavicsi rebbével, aki nagy hatással volt rá. Schneershon rabbival való intenzív levelezéséből kiderül, hogy leginkább a „Hol volt az  Isten?” kérdésben kereste a Rebbénél a választ. A Rebbe, az emlékezés jelentőségét nem alulbecsülve, mindig is a Cselekvés jelentőségét hangsúlyozta neki.

 

 Egy magánlevelében például így ír: „... Emlékezni fontos, de ez a ránk háruló feladatok közül csak az egyik. A másik, hogy aktívan tegyünk a hitleri és hámáni "végső megoldás" ellen. Az ellenhatást pedig, cselekedetekkel kell kifejteni. Eme cél elérésében pedig, nem segít, ha szívünk állandóan bánatos az emlékezés terhe alatt. Építkeznünk kell, és szükséges, hogy a szóbeli ösztönzésen túl élő példát is mutassunk. Különösen annak, aki maga is átélte a szörnyűségeket kell megmutatnia, hogy Hitler töröltessék ki a neve nem érte el a célját.”

 

A lubavicsi Rebbe és a lubavicsi mozgalom

Menachem Mendel Schneerson rabbi (1902–1994), a „lubavicsi rebbe” Ukrajnában, Nyikolajevben született. Apja Levi Yitzchak Schneerson a város rabbija, aki később a sztálini gulag áldozata lett. Mélyreható vallási tanulmányai mellett 1928-ban jelentkezik a Berlini Egyetem matematika szakára. A nácik hatalomra kerülése miatt feleségével együtt elhagyta Berlint, és Párizsba ment, ahol többek között a Sorbonne-on is folytatta tanulmányait.

1951-ben lett a lubavicsi, haszid mozgalom vezetője, „rebbéje”. A Holokauszt és a Sztálinizmus által csaknem teljesen elpusztított kis lubavicsi mozgalom a Rebbe ez után következő negyvennégy évi vezetése alatt több százezer tagot számláló, az egész világon jelenlévő szervezetté növekedett.

A Rebbe, felismerve a kor nemzedékének sajátos szükségleteit és az elkövetkezendő évtizedek társadalmának megbolydulását, oktatási intézményeket, szociális programokat és olyan központokat alapított, melyek humanitárius segélyt kínálnak minden embernek, tekintet nélkül vallásukra, vagy származásukra. Létrehozta a lubavicsi küldöttek (sluchim) testületét, amelynek tagjait világszerte szétküldte, hogy építsenek chábád lubavicsi központokat, és szolgálják a helyi zsidó közösségek spirituális és világi szükségleteit. Ma már hat kontinens harmincöt országában több mint ezernégyszáz Chábád Lubavics intézmény működik.

 

Chábád Lubavics Magyarországon

A világszerte sok ezer közösségnek testi-lelki segítséget nyújtó Chábád Lubavics mozgalom 1989-ben kezdte meg működését Magyarországon. Ezzel folytatva és újjáélesztve az ortodox magyar haszid hagyományt, amelynek híres rabbijai, iskolái és közösségei, Nagykállótól Máramarosszigetig virágoztak a Holokauszt pusztítása előtt. A néhai lubavicsi Rebbe, Menachem Schneershon rabbi küldötteként Oberlander Báruch rabbi és felesége Budapestre költöztek, hogy a hazai zsidó közösségnek segítséget nyújtsanak. A Chábád mozgalom az elmúlt 20 évben több tízezer embert ért el, és segített hozzá ősei kultúrájának és vallásának megismeréséhez. Könyvkiadásával, felnőtt és gyermekoktatási programjaival, szociális segítségnyújtásával sok-sok ember életét változtatta meg.