AZ ATYÁK BÖLCS TANITÁSAI (44)

              AZ EMBER MINT ISTEN KÉPMÁSA

 

Ugyancsak ő, Akiba mondta: "Kedvelt az ember, mivel Isten saját képmására teremtette őt.Még jobban tudatosítja kedveltségét, hogy az Örökkévaló ezt tudtul is adta neki, mint az írva vagyon: "Isten a saját képmására alkotta az embert" (l Mózes, 9,6) Kedvelt Izrael (a zsidó nép), mert Isten gyermekeinek neveztetett. Ez még jobban kiviláglik azáltal, hogya Teremtő ezt tudomásukra is hozta: "Gyermekei vagytok ti az Örökkévaló Isteneteknek". (5 Mózes, 14,1)."Kedvelt Izrael népe, mivel gyönyörű ékszer adatott meg neki (a Tóra]. Még jobban tudatosodik kedveltsége azáltal, hogy az Örökkévaló tudtára adta, miszerint azt a gyönyörű ékszert adta neki, amivel a világot teremtette, amint írva vagyon: "Üdvös oktatást adtam nektek, (a Tórát] el ne hagyjátok soha".(Példab. 4,2)

 (Atyák, 3, 14).

 

 Az idézett bibliai vers Noé közvetlen leszármazottainak szól, még mielőtt az Ábrahámmal kötött szövetséggel megkezdődött volna a zsidó nép kiválasztásának folyamata. Ha a noachiták betartották volna azokat a parancsolatokat, melyek nélkül emberi civilizáció nem képzelhető el, jó esélyük lett volna, hogy már a Tórát is ők kapják meg.

Rabbi Akiba az ember szeretetére és megbecsülésére szólít fel, hiszen az ember Isten képmása, és ez a zsidókra kötelező érvényű. A zsidó ebből eredően nem bosszúálló, természete be van "oltva" az irgalom és könyörület érzésével.

 

                                    ***

 

Maimonides kifejti, hogy azzal, hogy a Teremtő nemcsak kedveli népét, hanem azt tudtára is adja, különleges szeretetre utal. "Ha valaki ajándékot ad barátjának, jó, ha azt közli is vele" - fogalmazza meg a Talmud. (Sábbát 10).

 

 Heller rabbi (Toszfot jom Tov) is Maimonidest idézi, aki Akiba fenti mondását úgy értelmezi, hogy a zsidó nép erkölcsi kötelességéhez tartozik, hogy Noé leszármazottait meggyőzze a hét alapvető parancsolat (emberölés, fajtalankodás, bálványimádás, rablás, állatkínzás stb.) tilalmának betartásáról. Ezek olyan micvák, amelyek ma is köteleznek bennünket mondja Maimonides a Jád hácházáká cimű művében.

 

Erre alapozva kérte évekkel ezelőtt a néhai lubavitsi rebbe híveit, hogy terjesszék az amerikai nyilvánosság előtt a fenti tilalmak betartását.

 

   Rási a dolog gyakorlati részét emeli ki, miszerint az, hogy a Teremtő az embert a maga képmására teremtette, ezzel minden más élőlény fölé emelte, a teremtés koronájává tette, ami arra kötelezi az embert, hogy emberként is viselkedjék, és Isten akaratának eleget tegyen. Így a népeket a 7 micvá kötelezi, míg a zsidókat a Tóra 613 micvája.

 

                                   ***

 

 

Isten "képmása" természetesen nem egy meghatározott alak megtestesülése, lévén a zsidó fogalmak szerint ez lehetetlen, hiszen a zsidó Istenfoga lom kizárólag szellemi. "Hiszem teljes meggyőződéssel, hogy a Teremtő nem testben nyilvánul meg, őt el nem érheti, ami a testet eléri, és hozzá mi sem hasonlítható" - írja Maimonides a 13 hitágazatban. (3. hitágazat).

 

    Mi értendő Isten képmása alatt? Tiferet Jiszráel úgy fogalmaz, hogy ez "szellemi képesség, választani jó és rossz között", vagyis a szabad választás lehetősége, ami nincs meg sem az embernél magasabb (angyalok) lényeknél, sem a nála alacsonyabb (állatok) teremtményeknél, mert ezeknél a determinizmus működik, vagyis egyelőre kijelölt úton haladnak, nem áll módjukban szabadon érvényesíteni akaratukat.

Akiba mondásában felfedezhető a zsidóságnak az az alapelve, hogy minden ember egyenlő. A világ sok népénél az emberek között megmásíthatatlan különbségek uralkodnak, mint pl. Indiában, ahol a páriák mindig páriák maradnak, nem beszélve arról a számtalan példáról, ahol egyes embercsoportok diktatórikus eszközökkel uralkodnak más csoportok felett. A zsidóság azt vallja: minden ember egyenlő, mindannyian Isten gyermekei vagyunk, aki képmására teremtett bennünket.

 

                                       ***

 

"Isten saját képmására teremtette az embert. "

 

 A Midrás elbeszéli: Hillél, amikor elbúcsúzott tanítványaitól, még egy darabig tovább ment velük.

Kérdik tőle: hová mégy, Mesterünk? Megyek egy micvát (jótéteményt) tenni - válaszolta. - Milyen micvát? - Megyek a fürdőbe. - Milyen micvá ez? - faggatták. Erre így felelt tanítványainak:

- A királyok szobrait, melyeket a cirkuszok és színházak előtt felállítanak, karbantartják, tisztítják. Azok, akik ezeket tisztogatják, fizetést, jutalmat, sőt idővel rangot és tisztséget kapnak. És én, kit Isten saját képmására teremtett, ne törődjek a testemmel...? (Vájikrá rábbá, 34).

 

 Akiba háromrészes mondásának első harmada az egész emberiségre vonatkozik, míg a másik kettő csak a zsidóságra, ezen belül is a harmadik rész a Tóra művelőire. Egyrészt, mert: "Gyermekei vagytok az Örökkévalónak"; másrészt, mert csak nekik, zsidóknak adta a Tórát, melyben 613 parancsolatot ró rájuk, míg mindenki másra mindössze hetet.

 

                                      *

 

"Kedvelt Izrael..."

 

 Közismert, hogy a haszid felfogás előnyben részesíti az egyszerű, istenfélő zsidókat a gazdag és tanult, de pökhendi és felfuvalkodottakkal szemben.

Sálom Dov Beer (Rásáb), a néhai lubavitsi rebbe, beszélgetés közben dicsérő szavakat mondott az egyszerű emberekről, akik szívből imádkoznak, és nem töltik idejüket felesleges dolgokkal.

A rebbe egyik gazdag híve, Munja Morisson gyémántkereskedő ekkor megkérdezte, vajon a rebbe miért csinál olyan nagy ügyet az ún. egyszerű emberekból ?

- Azért - válaszolt a rebbe - mert sok nemes tulajdonsággal rendelkeznek.

- Miféle jó tulajdonsággal ? - replikázott Morisson. - Én nem látom azokat.

 

Közben a rebbe aziránt érdeklődött, nincs-e nála, Morissonnál a gyémántkollekciója? Természetesen nála volt, és mindjárt ki is szórta az asztalra, hogy a rebbe megnézhesse. Miközben a gyémántokat mutogatta, egyet a kezébe vett, és külön felhívta a figyelmet a különlegesen szép példányra.

A rebbe is alaposan szemügyre vette a megmutatott gyémántot, majd fitymálva megjegyezte:

- Mi ebben a különleges, mi ebben a szép?

 

- Hát értékelni a szépségét, meglátni benne a különlegességet, ehhez szakértelem kell - jegyezte meg a kereskedő.

- Ez biztosan így van - szólt a rebbe -, de ahhoz is hozzáértés kell, hogy a zsidók jó tulajdonságait észrevegyük.

 

                                                                                             ***

 

 Reb Mendele, a vityebszki rebbe írta híveinek, Erec Jiszráélból:

- Ha valaki rosszat mond egy zsidóról, lett légyen az akármilyen rossz ember is, kizárja magát Izrael közösségéből, mivel a zsidó ember, akármilyen legyen is, Isten gyermekének számít. Azzal, hogy rosszat beszél valaki, megcáfolja ezt a tézist, és ezáltal nincs része abban, amit az isteni Gondviselés Izraelnek juttat...