ZSIDÓSÁG – ÁTÓL Z.ig
TÖBB MINT EGY ÉVE JELENT MEG BUDAPESTEN NAFTALI KRAUS LEGUJABB KÖNVYE, AZ ŐSI FORRÁS SOROZAT 19. KÖTETE. EZ A ZSIDÓ FOGALOMTÁR.
MIVEL A PESTI UJ ÉLET "FELSŐ (elnöki) UTASITÁSRA", MEGSZAKITOTTA A KÖNYVBEN FOGLALT INFORMÁCIÓ FOLYTATÁSOS KÖZLÉSÉT – MEGTESSZÜK EZT MI HELYETTE.
Z
ZÁL, ZÁCÁL – (héber) emléke legyen áldott, vagy az igaz ember emléke legyen áldott. Halott ember neve mellé biggyesztik.
ZARÁNDOKÜNNEPEK – három zarándokünnepünk van – Peszách, Sávuot és Szukkot (l. o.) –, amikor a nép apraja-nagyja felzarándokolt Jeruzsálembe, és a Szentélyben ünnepelt.
ZCHUT ÁVOT – (héber) az ősök érdeme. A zsidóság fennmaradásának egyik záloga a Z. Á. Az imákban gyakran előfordul, mint amire hivatkozunk, és amire az Örökkévaló „emlékszik”.
ZÉCHER LÖCHURBÁN – (héber) emlékezés a pusztulásra A zsidó hagyomány többféle megemlékezést ír elő Jeruzsálem és a Szentély(ek) pusztulására. Ez egyben azt a reményt is kifejezi, hogy rövidesen eljön a megváltás, és fölépül a harmadik Szentély. Ezért törnek el tányért az eljegyzésen, és poharat az esküvői baldachin (Chupá) alatt, és a Midrás szerint a most meszelt házban egy négyzetölnyi helyet vakolatlanul hagynak, vagy egy lakomán egy bizonyos fogást kihagynak, Z. L. Női szokás, valamelyik ékszert nem felvenni – ugyancsak Z. L.
ZMÁN – (héber) idő. A jesivákban a szemeszter elnevezése. A mindennapi imarendben az az időpont, amelyben valamelyik ima már (vagy még) elmondható.
ZMIROT – (héber) vallási tartalmú dalok, énekek, szöveggel vagy anélkül. Jiddisül: zmiresz. Rendszerint a péntek esti, szombat déli, délutáni és esti dalokat hívják így. A három legismertebbet Jichák Lurja, a neves kabbalista szerezte.
ZÓHÁR – (héber) a kabbala kézikönyve. Szerzőségét Rabbi Simon Bár Jochájnak tulajdonítja a hagyomány. A XIII. században bukkant fel, addig nem volt ismert. Jellege midrási, nyelve többnyire arameus.
ZS
ZSIDÓ – Ábrahám ivadéka, a ZS. nép tagja. Született vagy betért, aki a judaizmus (l. o.) és a monoteizmus letéteményese, és azok alapján áll. Aki elfogadja magára nézve, legalább elméletben, a zsidóság alaptörvényeit. Azonban, ha mindebből semmit nem tart be, akkor is zsidó marad, ha zsidó anya szülte. Ha törvényesen, kompetens Bét Din által tért be, akkor zsidónak számít addig, amig vissza nem tér ősei bálványaihoz.
A zsidó embert elméletileg a Tóra 613 parancsolata (Tárjág – l. o.) kötelezi, míg a nem zsidót csak a hét noachita törvény (l. o.). A zsidók magukat a kiválasztott népnek tartják, mivel az Örökkévaló kiválasztotta őket a monoteizmus vállalására és terjesztésére, és olyan kötelezettségeket rótt rájuk, amelyek a világ egyik nemzetét sem kötelezik. Az Örökkévaló és kiválasztott népe között kétoldalú szerződés van érvényben (lásd 3Mózes 26. fejezet és 5Mózes 28. fejezet). A szerződés megszegése súlyos következményeket von maga után.
A zsidó nép 2000 éve száműzetésben (galut) él. Hatvan évvel ezelőtt megalakult az új zsidó állam, amelyben sokan a megváltás kezdetét látják. Mások ezt megkérdőjelezik. Jelenleg a világ zsidóságának több mint a fele már a zsidó államban él. Ebben és abban a tényben, hogy Izraelben a zsidó nevelés domináns – a zsidó lét zálogát látják, ellentétben a diaszpórában élő szórvány zsidóság fennmaradásának esélyeivel, amelyek igencsak kétségesek.
ZSINAGÓGA – (görög) zsidó templom, imaház, héberül bét kneszet, amit egyik prófétánk Mikdás Meátnak, kis szentélynek nevez (Ezékiél 11,16). A zsidó élet fókuszában áll a ZS. Ott imádkoznak, tanulnak és tartják összejöveteleiket. Oda menekültek a középkorban, a pogromok évadján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése