HOGY-HOGY NE KIVÁND MEG?

  A heti szakasz (2) JITRÓ

 VENDÉGOLDAL

 Irja: Smuel Glitsensten, rabbi

 

A Tízparancsolat szép, és egyszerű, mint a - tízparancsolat. Sorban haladva olvashatjuk: Tedd! Ne tedd! Tenni vagy nem tenni? Ez a kérdés, és a válasz minden pontban egyértelmű. Az utolsó, a tizedik parancsolat azonban kilóg a sorból, és olyat kér tőlünk, ami kicsit talán furcsa.

 

„Ne kívánd meg felebarátod házát! Ne kívánd meg felebarátod feleségét, szolgáját, szolgálóját, ökrét, szamarát, semmit se, ami felebarátodé."

Ne kívánd meg…

Megkívánni észrevétlenül történik a szívben, de hogyan is lehetne parancsolni a szívnek?

A zsidó bölcsek sokat beszélnek erről, és két szép magyarázat is van a kérdéssel kapcsolatban.

Ibn Ezra  azt tanítja, hogy az ember csak azt kívánja meg, amit van esélye megkapni. Olyasmit, ami elég közel van hozzá, hogy felébressze az irigységet a szívében. Például nagyon kevesen szomorkodnak azon, hogy El-Al lal utaznak, és nem lehet magánrepülőjük. Ha valami elég távolinak és elérhetetlennek tűnik, kevésbé kívánjuk. Ugyanakkor, aki közel áll Istenhez, és erős a hite, tudja, hogy Isten nem egyformán oszt az emberek között, hanem saját terve szerint, egyiknek ezt ad, másiknak mást ad. Az ilyen ember bízik az Örökkévaló döntésében, és nem irigyli a másét, mert biztos benne, hogy Isten jobban tudja nála, miért kapta Ő ezt a dolgot, házat, asszonyt, a másik ember pedig a magáét.

   Az szenved az irigységtől, aki távolabb van hitében az Örökkévalótól, és csak azt látja, hogy a szomszéd füve zöldebb. Miért nem ekkora az én házam is? Miért nem inkább az enyém az az autó? Miért legyen másé az a lány, ha én jobban szeretném inkább magamnak? Szívünk békéjének kulcsa tehát hinni, hogy a Jóistennél a döntés, okkal van minden így elrendezve.

A Kabbala pedig azt mondja nekünk, hogy „Tele pohárba nem lehet önteni semmit" A férfi szíve, ha tele van az Örökkévaló nevével, és az iránta táplált szeretettel, nem marad benne hely semmi másnak. Ez az ember boldog lesz és megelégedett mindazzal, amit kap, és érzékei fel sem fogják a környezetében mutatkozó túlkínálatot. Ahogyan a tele pohárban nincs helye már egyetlen csepp víznek sem, a teli szívben sincs helye a vágyakozásnak.

 (Forrás: Emberbarát,

Y

Y

ב״ה

A NAGYFUVAROS UTCAI TEMPLOMKÖRZET HETILAPJA