A ZSIDÓ NEVELÉSI SZISZTÉMA

 Az atyák bölcs tanitásai(83)

 Ugyancsak Ő, Jehuda ben Téma mondotta: ,,5 éves korban kezd a gyerek Bibliát tanulni, 10 éves korban Misnát, 13 éves korban köteles a parancsolatokat betartani [bár micvá], 15 évesen a Talmudot tanulja, 18 évesen nősül, 20 évesen meglett ember, 30 évesen ereje teljében van, 40 évesen az értelem embere, 50 éves korában már képes okos tanácsot adni, 60 az öregedés kora, 70 a jó öregségé, 80 az aggkoré. A 90 éves görnyedve jár, és a 100 éves mintha már nem is élne..." (Atyák, 5,21).

  Bartinora szerint az, hogy 5 éves korban kezd a gyerek Bibliát tanulni, azt JBT az orla gyümölcs (fiatal fa gyümölcse az első három évben) élvezetének tilalmából vezeti le. Az apa a gyereket 4 éves korban tanítja meg a betűvetésre, így 5 évesen már folyékonyan olvas, és képes megtanulni és megérteni a Bibliát. A tanaita - magyarázza továbbá Bartinora - 5 éves periódusokat állít fel, hiszen az ősi pedagógiai felfogás is azt vallja, ha egy tanuló 5 éven át nem mutat semmiféle előrehaladást, akkor hiába minden erőfeszítés. Ezt viszont a leviták gyakorlatából vezették le, akik 25 éves korban kezdték a szolgálat bonyolult ellátását tanulni, és 30 éves korukban léphettek be a Szentély-szolgálatba, ha megfelelőnek bizonyultak rá.

 

A 13. év a nagykorúság, a bár micvá éve (lányoknál a 12.). Tiferet Jiszráél szerint ez a törvény a "Színáj hegyén adatott át Mózesnek" (Halacha L'Mose Miszináj).

 

Házasságkötés 18 éves korban.

 

 Bartinora megszámolta, hogy a Biblia Börésit szakaszában 19-szer fordul elő az "ember" (Ádám) szó addig, amíg az Örökkévaló asszonyt faragott neki az oldalbordájából.

 

   Tiferet Jiszráél magyarázata ennél prózaibb. Szerinte ez az a kor, amikor valaki nemileg érett a házasságra. 20 éves korában meglett ember (, ami azt jelenti, hogy már alkalmas egy család eltartására. Más magyarázat azt emeli ki (Máchzor Vitri és Tiferet Jiszráél), hogy ebben az életkorban már hadköteles. (A hadkötelezettség már a bibliai korban is 20 év volt.) De ez az a kor is, amikor egyre inkább be kell tartani a parancsolatokat, mert Bölcseink szerint "az égi bíróság nem büntet 20 éven alul".

 

 30 évesen az ember ereje teljében van.

 

A 40 év - állítja a tanaita - az értelem kora, amikor az ember már megérti azt is, miként függnek össze az életben a dolgok. A Misna klasszikusai a 40 éves korban elért értelmi szintet Mózes azon mondásából vezetik le, miszerint: "Ez idáig nem adott neked az Örökkévaló értelmes szívet, látó szemet és halló füleket" - amiből következik, hogy most már igen.

Ezt Mózes a pusztabeli vándorlás 40. évében mondta.

 

Az 50 év a tanácsadás kora, vagyis az 50 éves ember már képes tanácsot adni. Bartinora a leviták gyakorlatára utal, ugyanis náluk a Szentélyszolgálat 30 éves koruktól 50 éves korukig tartott, majd ezután - a Tóra előírása szerint - "testvéreiket szolgálták", azaz hasznos tanácsokat adtak utódjaiknak a szolgálatban.

 

Meiri szerint a jó tanács két dolgon alapszik: az ember eszén és a tapasztalatán, ezért képes az 50 éves, aki még javában szellemi képességei birtokában van, tapasztalatait megosztani másokkal.

 

Smuel Ozida rabbi - a Midrás Smuél szerzője - magyarázatában arra int, hogy igyekezni kell az idősebbek tanácsát kikérni, nehogy Rechávám, Salamon király fiának sorsára jussunk, aki a korosztályabeliekre hallgatott, amire végül ráment fele királysága.

 

A 60 év az öregedés kora. "Ez a kor az - mondja Rási -, amikor az ember kezd öregedni, illetve a haja fehéredni. " Régen, amikor az emberek többsége még a 60 évet sem érte meg, azt mondták, hogy aki ezt a kort túlélte, az biztos lehet abban, hogy nem égi büntetésként távozik el ebből a világból. Ráv Joszéf, a neves Talmud-bölcs, amikor betöltötte ezt a kort, ünnepséget rendezett annak örömére, hogy elkerülte az isteni halálbüntetést. (Kárét)

 

   Miután a tárgyaltak kizárólag a férfiakra vonatkoznak, felvetődik a kérdés, mikor kezd egy nő öregedni? A Talmud erre azt mondja, hogy "akkor, amikor már nem haragszik, ha öregasszonynak hívják". (Nidá, 9).

 

 A 70 év a jó öregség (az ősz haj) kora. Ebben a korban minden hajszál fehér (Rási), és ez a gyengeség jele. Valamikor ez a kor már igen magasnak számított. Dávid királyról, aki 70 évesen halt meg, mondja az Írás, hogy "jó öregségben halt meg". Tiferet Jiszráél azt mondja, hogy az ilyen korú embernek mindenki köteles átadni a helyet.

A 80 év az aggkor, a 90 éves görnyedve jár...

 

   Tiferet Jiszráél szerint ebben a korban, amikor már a testi vágyak megszűnnek, a zsidó ember minden nehézség nélkül a Tóra tanulásának és betartás ának szentelheti magát.

 

A 90 évesről azt tartják, hogy görnyedve jár - az évek súlyától, a feledékenységtől, de főleg az életösztön csökkenésétől. Mondják, sokat beszél, folyton ismétli magát, hiszen feledékeny...

 A 100 éves, mintha nem is élne...

  Tiferet Jiszráél úgy véli, ebben a korban az ember már csaknem tisztán szellemi lény, aki mintha máris az égben lenne. A Talmud is leírja az öregember fogyatékosságait: az esze megváltozik, ajkai kicserepesednek, fülei nagyot hallanak, és a legkisebb dombocska is magas hegynek tűnik neki. (Sábbát, 152) (Lásd N. Kraus: Öt Megilla, Kohelet könyve).

                                     ****

 A mai napig érvényben lévő oktatási rendszert Jósua ben Gámlá főpap vezette be, még jóval a második Szentély pusztulása előtt. Ennek az ősi hagyománynak köszönhető, hogy a zsidóság fenntartotta kulturális arculatát, és képes volt tudását magas szinten tartani.

                                    ****

 Egy talmudi forrás - korhatár megjelölése nélkül - vallási aspektusból foglalkozik a gyerekneveléssel. "Bölcseink azt tanították: kisgyerek, aki már tudja rázni a lulávot - köteles áldást mondani a lulávra (Szukkotkor);

aki fel tudja venni a tálitot - köteles a cicit parancsolatát betartani; aki képes a tfillint rendben tartani - annak az apja vesz neki tfillint. Aki tud beszélni, azt apja a Tórára és a Smá Jiszráélra tanítja." (Szukká, 42,a)