BAJA  baja: a zsidókat megölték, templomukat elkótyavetyélte a Miók

ISTEN HÁZA "FUNKCIÓTLANNÁ VÁLT" – MOST KÖNYVTÁR

 

A bajai könyvtár egészen különleges, szomorú hely: a második világháborúban deportált helyi zsidóság megölése után funkciótlanná váló imaházba a nyolcvanas évek közepén költözött be a könyvtár. A Könyvesblogon sorozatban próbáljuk újra felfedezni a könyvtárakat mint a kultúraközvetítés egyik legfontosabb, mára sok tekintetben jelentőségét vesztő helyszínét. Megpróbáljuk bizonyítani, hogy hiába az internet a világ legnagyobb könyvtára, sok mindenről lemaradunk, ha nem járunk könyvtárba.

A második világháborúban, 1944. májusában a Baja és vonzáskörzetének zsidóságát deportálták, alig páran tértek haza. Az imaház funkcióját vesztette. A bajai Ady Endre Városi Könyvtár a felújított zsinagógában kapott helyet a nyolcvanas évek közepén. Minden bizonnyal ez az egyik legszomorúbb történetű könyvtárak egyike az országban.

   IMAHÁZ  - VAGY KÖNYVTÁR

Imaházba vagy könyvtárba lépünk be, merül fel bennünk, miközben a hatalmas vaskilincset próbáljuk két kézzel lenyomni. Bent sem változik a helyzet, mert a könyvtár minden emlékműnél élőbben jelzi a hiányt, azoknak az embereknek a hiányát, akiket elvittek és meggyilkoltak. A szobrokkal és emlékművekkel szemben a funkciótlanná váló imaház új feladatot kapott, kulturális és művelődési központtá vált, így az épület továbbélésével tartja életben az emlékezetet. Évente egyszer, május utolsó vasárnapján tartanak megemlékezést. Baján 1728-ban telepedett le az első zsidó, olvastam valahol, és 1753-ra már 10 család lakott itt.

A megérkezésünkkor a bajai könyvtár vezetője, Letenai Mária épp az előző esti hangverseny után pakolja vissza a templomhajóban a mobil könyvespolcokat. Máriának ez az első munkahelye, folyamatosan lépdelt felfele, amíg egy idő után rábízták az intézményt. Zalavári László 13 éve dolgozik a könyvtárban, ők vezetnek körbe az ún. általános gyűjtőkörű közművelődési könyvtárban.

Az épületet a harmincfős hitközség 1974. szeptemberében adta el a városnak 2,5 millió forintért,(vagyis a Sip utcai Miok pufajkásai – a szerk) de csak 1982-ben kezdték el az átalakításokat. Mellesleg most is szükség lenne átalakításra, mert a mozgássérültek számára nem akadálymentes a közlekedés. A baj az, hogy a műemlékvédelem nem engedte az átalakítást. Az 1840.es bajai tűzvész emlékeit őrzi az épületben található a szegények perselyének vörös mészlőtáblája.

1985-ben fejeződött be az imaház könyvtárrá történő átalakítása és felújítása. A város megmentette, új tartalommal és funkcióval töltötte fel az épületet (de nem a zsidókat a Holokausztban) úgy, hogy ne sérüljön a jelentős épület. A könyvtárat nehéz volt beleálmodni, megtartották az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt, a mizrah-emelvényt és a tóraszekrényt is. Egyedül a csillár nem eredeti állítólag. Az épületet a Kádár-rendszer jelentős alakja, az 1976-82 között kulturális, majd művelődési miniszterként dolgozó Pozsgay Imre adta át.

    "Milyen szörnyü ez a hely"

"Egyedül az Istennek" - olvasható magyarul az 1845-ben épített zsinagóga homlokzatán. Ez utóbbi azért fontos, mert ez volt Magyarországon az első zsinagóga, amelyet magyar nyelvű imabeszéddel avattak fel. (Amit a homlokzaton látunk az nem más mint egy bibliai vers, - héberül! - amelyben Jákov ősapánk amikor– álmában -  az égbe létrán fel és alá sétáló angyalokat  látván kijelenti, hogy "Milyen szörnyü ez a hely! Nem más ez mint Isten háza, az ég kapuja" (1-Mózes, 28,17).

A bajai könyvtár nincs könnyű helyzetben, kevés pénzt kapnak, sok számlájuk kifizetetlen még, évente 5-6 millió forintot tudnak költeni új könyvre. A könyvtár célja kiszolgálni az olvasói igényeket: folyamatosan kapják azokat a címeket, amiket jó lenne beszerezni. A könyvtárak ellátását a Könyvtárellátón keresztül kell lebonyolítani, de az egész életét a könyvtárban töltő Marcsi bevallotta, hogy a nagy könyvkereskedők sokkal jobb árajánlatokat adnak, így inkább tőlük vásárolnak.

Az olvasók persze a legnépszerűbb könyveket keresik itt is a legtöbben, így például A szürke ötven árnyalatát,(a legujabb kor hirhedt pornográfiája!) pedig különleges könyveket is találhatunk. Mit szólna például Nyáry Krisztián, ha tudná, hogy itt található meg az az 1817-es, francia nyelvű Biblia, ami Ady Endre tulajdona volt? A Bibliát 1932-ben felesége, Csinszka ajándékozta Scheer Bernátnak, a bajai izraelita elemi iskola tanítójának, a "legkedvesebb gavallérnak".

Több régi könyvtár könyveiből áll össze a bajai állomány. A bajai ferencesek könyvtárára épül az alap: az 1770-es évekből már van feljegyzés arról, hogy könyvtárat építenek. A ferencesrendi könyvtár a szerzetesrendek feloszlatása és a bajai barátok elszállítása után került veszélyeztetett helyzetbe, ahogy A bajai könyvtár kincsei című könyv jelzi nekünk. Ugyaninnen tudjuk, hogy a régikönyv-gyűjteményük, vagyis az 1850 előtt megjelent kézzel írt vagy nyomtatott dokumentumainak a száma jelentős, bár az egész állomány mindössze 2 százalékát adják. Találtunk itt eredeti Vergiliust, Pliniust és a könyvtörténelem egyik legcsodálatosabb munkáját, a Francia enciklopédiát.

 (Forrás:KönyvesBlog. Képek: Valuska Gábor, amiket sajnos nem tudtunk reprodukálni)