Az atyák bölcs tanitásai(21)

 

                MIKOR TANÁCSOS MEGTÉRNI?

 

        Ők, (Jochanán fentebb említett tanítványai), három dolgot mondtak:

 

"Rabbi Eliézer tanította: legyen felebarátod becsülete oly kedves a szemedben, mint a magadé, és ne légy könnyen ingerelhető. Térj meg egy nappal halálod előtt. Melegedj a bölcsek tüzénél, de vigyázz, meg ne égesd magad! Ugyanis marásuk olyan, mint a róka harapása, szúrásuk, mint a skorpió csípése és sziszegésük, mint a kígyó sziszegése. Ezenfelül pedig minden szavuk, mint az izzó zsarátnok. "(uo)

 

 Bölcseink szerint Eliézer ezen szavaival a zsidó viselkedés alapvető kódexét fogalmazza meg. Ha valaki nem kíván magának valamit, hogy pl. sértegessék, lebecsüljék, üldözzék, ne tegye azt embertársaival ő sem.

"Ne mondja az ember: miután engem megszégyenítettek - szégyenüljön meg felebarátom is; mivel megátkoztak engem - legyen átkozott barátom is!" - mondja a Midrás.

 

- Ha így cselekszel - teszi hozzá rabbi Tanchuma -, tudd, hogy kit nézel le és szégyenítsz meg - azt, aki a saját képmására teremtette az embert. (Jeruzsálemi Talmud, Nedárim, 9).

 

 "Ne légy könnyen ingerelhető!"

 

 Könnyű ezt mondani, de végül is az ember nem mindig képes legyűrni haragját, s uralkodni önmagán. Ha valaki haragra lobban, akkor bekövetkezhet, hogy elveszti a fejét. "Aki haragszik, az elfelejti tudományát és balgává lesz." (Nedárim, 22).

 

 "Térj meg egy nappal halálod előtt!" - tanácsolja Eliézer tanítványai nak, de azok legott megkérdezték tőle: Mester, honnan tudja az ember, hogy mikor hal meg?

 - Hát éppen erről van szó - magyarázta nekik a Mester -, mivel nem tudja senki, mikor hal meg, térjen meg már ma, mivel lehet már holnap meghal. Ugyanígy holnap és holnapután, végig egész életében, foglalkozzék a megtéréssel és a bűnbánatta1... (Sábbát,152).

 

   Tanítványa mondását Rábbán Jochanán egy szép példázattal teszi még érthetőbbé:

 

   "Volt egyszer egy király, aki országa nagyjait lakomára hívta, de nem mondta meg pontosan, mikorra. Az okos és előrelátók mindenesetre kiöltöztek, és így várakoztak a palota közelében, hogy bármikor is hívják be őket, ők készek legyenek. A balgák viszont azt mondták, majd ha látják az előkészületeket, akkor felöltöznek és elmennek. A király aztán egyszer csak jelezte, kezdődik a lakoma. Az előrelátok persze kiöltözve, kényelmesen vonultak a király elé, míg a balgák köznapi öltözékben, ahogy a hívó szó találta őket. A király szívélyesen fogadta az okosakat, a balgákat meg azzal büntette, hogy állva végig kellett nézniük, hogyan lakmároznak az okosok..." (Sábbát, 153).

 

 "Melegedj a bölcsek tüzénél!"

 

 Eliézer rabbi - személyes tapasztalatok alapján - itt a Mester és tanítvány viszonyát példázza. Ajánlatos, hogya tanítvány melegedjék mestere "tüzénél", és lesse el tőle a Tóra-tudományát, hiszen Bölcseink is azt állították, hogy "nagyobb a Tóra (alkalmazásának) tudománya, mint maga a Tóra-tanulás". (Bráchot, 7) Ügyelni kell viszont arra, hogy a szoros kapcsolat ne vezessen bizalmaskodáshoz.

 

  Maimonides is foglalkozik eme mondással, amit így magyaráz meg:

"Eliézer a bölcsekhez való viszonyt annak az embernek a viselkedéséhez hasonlítja, aki egy tábortűznél akar melegedni. Ha kellő távolságra ül a tűztől, akkor élvezi annak melegét és fényét anélkül, hogy veszélyeztetné magát. Viszont ha túl közel megy hozzá, megperzselődhet, és haszna kárrá változik" (Széfer Hámáor).

 

   "Aki semmibe veszi a Bölcseket, vagy kigúnyolja őket, nincs orvosság a sebére." (Sábbát, 119). Eliézer szemléltetően figyelmezteti azokat, akik hajlamosak a bölcseket semmibe venni: a róka harapása igen fájdalmas, mert éles fogai vannak, és minden harapásával húst szakít ki (Rási).

 

  A kígyómarást, skorpiócsípést és a csörgőkígyó sziszegését egyesek úgy magyarázzák, mint a bölcsek által elrendelt kiközösítést (chérem).

Ezek szerint Eliézer a saját kiközösítésére céloz, amit azzal provokált ki, hogy nem volt hajlandó elfogadni a többség véleményét, és még egy "égi hangot" is mozgósított, igazát bizonyítandó.(lásd Bava Mecia 59 b) Ezt követően közösítették ki, ami haláláig érvényben volt. Eliézer ettől nagyon szenvedett, s ezt tükrözik keserű szavai.