Az Atyák bölcs tanitásai (23)

             NE TARTSD MAGAD JAVÍTHATATLANNAK!

 

Simon rabbi szokta mondani: "Légy elővigyázatos és szorgos a »Smá« mondásában, akárcsak az egyéb imákban, és amikor imádkozol, az ne legyen olyan, mintha kényszermunka lenne, hanem legyen esdeklés és fohász a mindenütt jelenlevő előtt, akiről az Írás azt mondja: Bizony irgalmas és könyörületes Ő, hosszan tűrő és kegyelmes, és megmásítja a balvégzetet [Joél, 2], és végül pedig ne tartsd magadat javíthatatlanul rossznak." (Atyák, 2, 13).

 

    Simon tanácsai főleg az imádkozás mikéntjére és technikájára vonatkoznak. A naponként elmondott "Smá Jiszráél" imának megvan a megszabott időpontja, amit nem szabad lekésni. Általában az imákat a maguk idejében kell elmondani, és nem máskor, mert Bölcseink szerint "a micvák a maguk idejében kívánatosak". (Peszáchim, 68).

 

 Simon figyelmeztet arra is, hogy az imákat nem mechanikusan kell elmondani. Az ember ne tegyen úgy, mintha csak egy kellemetlen kötelezettséget kellene lerónia, s az ne monoton és erőltetett módon mondassék el. "Esdekelj és könyörögj - mondja -, és az ima szövegéhez tedd hozzá a magad szavait, amit biztosan több érzéssel is fogsz mondani". (Tiferet Jiszráél).

 

 "És ne tartsd magad javíthatatlannak" - szó szerint: "ne légy gonosz a magad szemében!" E mondásnak sokféle magyarázata található az Atyák klasszikus kommentátorainál. Bartinora értelmezése azt érzékelteti, miszerint igyekezz nem tenni olyat, ami miatt holnap-holnapután megutálod magad, s szemrehányást teszel magadnak az elkövetett butaságodért.

 

   Maimonides akként értelmezi, hogy az ember ne törődjék bele abba, hogy morálisan rossz helyzetbe került, mert ez a helyzetét még tovább rontja, s  végső soron züllésbe torkollik.

 

  Cháféc Chájjim erről azt vallja, hogy még akkor se légy gonosz, és ne tegyél rosszat, ha az emberek szemétől távol is vagy, senki sem lát; mert Isten mindent lát.

 

                               ****

 "Nem való, hogy az ember erőltesse az imát, és szinte kikényszerítse az Istentől, amit kér, mert az ilyen esetben ez úgy tűnik, mintha valaki erőszakkal venne el valamit, szinte elorozva azt" - mondta rabbi Náchmán, a haszidizmus egyik kiemelkedő alakja, az imádkozás mikéntjéről szólva.