| A ZSIDÓK - MÁSOK, DE NEM FAJVÉDŐK Sokan tartják a zsidóságot fajnak, és sokan vádolják a zsidó vallást fajvédelemmel. A hiedelem alapja a zsidó másság, a zsidó különállás. Vannak, akik a "kiválasztott nép" elméletében látnak bizonyítékot a zsidó fajiságra.
Ha a dolog könnyebbik végét akarnák megfogni, egyszerű érveléssel könnyen le lehetne rázni, illetve zárni a vádaskodást. Hiszen milyen elzárkózott "faj" az, amelybe bárki bármikor betérhet és milyen exkluzív "klub" az, amelyhez bárki csatlakozhat, nemre, színre, népre, vallásra való tekintet nélkül - ha elfogadja a "klub" alapszabályait?
Aki szemügyre veszi a zsidó nép különböző árnyalatait, az nem tudja nem észrevenni a különbségeket: vannak "fehér" zsidók és sötétbőrű jemenita zsidók; vannak afrikai eredetű zsidók, akiken ez látszik és vannak európai vagy amerikai zsidók - akik kinézésre semmiben nem különböznek a gójoktól. Milyen "fajhoz" tartoznak ezek?
Az igazság az, hogy nincsenek különleges faji sajátosságaik, és nem is tartoznak semmilyen fajhoz. Ezek - zsidók, vallásukra és népnemzeti hovatartozásukra nézve.
Noé fiai és Mózes felesége
A Biblia általánosan elfogadott leírása szerint a mai emberiség Noé három fiától származtatja magát. Belőlük ered a Genezisben (10. fejezet) felsorolt 70 család, amelyek Sém, Hám és Jefettől származnak. Ez egy nagy család, annak ellenére, hogy a hamiták (Kánaán) sötétbőrűek, Jefettől származnak a görögök és Sémtől a mai sémita nemzetségek, nem utolsó sorban a zsidók. Nagy különbségek vannak Noé gyerekei között, de ezek szemléletbeli differenciák, kulturális eltérések, de nem faji különbségek. Az ókori zsidóság antagonizmusa a kanaánita őslakossággal szemben vallási volt - viselkedési normákban különböztek - de nem faji. Tény hogy egy kanaánita is betérhetett a zsidóságba és egyenrangú zsidóvá lehetett, ha elhagyta bálványait és elfogadta magára nézve kötelezőnek a monoteizmus alapelveit és a zsidóság parancsolatait.
A zsidó felfogással gyökeres ellentétben a dél-afrikai református egyház, abból a genezisi versből, amelyben Noé kiátkozta egyik fiát ("Átkozott Kánaán, szolgák szolgája lészen (legyen) testvérei között" - 1.Móz.9,25), azt a "logikus" konklúziót vonta le, hogy a fekete bőrű embereket Isten a fehérek szolgálatára teremtette...
Amikor Mirjám és Áron pletykáltak testvérükre, azt mondták, hogy kusita (néger) nőt vett feleségül. Ez tényszerűen sem felelt meg a valóságnak, hiszen Zippóra midjanita volt és nem etióp vagy néger eredetű. Ezen felül pedig Bölcseink interpretációjában a pletyka egész más irányt vett. A testvérek érvelése azt volt, hogy Mózes elhanyagolja feleségét...(A témáról lásd részletesen Naftali Kraus Az ősi Forrás(1) A Heti Szidrák,Böháálotchá szakasza, 234 -238 oldalak; valamint Naftali Kraus Ősi Forrás (16) "Nők a Bibliában és a Talmudban", 2005 Budapest, POLGárt kiadó).
Ámosz próféta Izrael fiait a kusitákhoz (etiópokhoz) hasonlítja:
"Hát nem olyanok vagytok ti, Izrael fiai, előttem, mint az etiópok - mondja az Örökkévaló. (Hiszen) Én hoztam ki Izraelt Egyiptomból, a filiszteusokat Kaftorból és az Arámokat Kirből..." (Ámosz, 9,7). Vagyis mind egyforma, nincsenek felsőbbrendű nemzetek.
Akkor pedig miből áll a zsidóság kiválasztott jellege?
Erre is Ámosz válaszol:
"Csak veletek léptem szövetségre (Szó szerint: csak titeket ismertelek), a föld minden nemzetsége között; ezért kérem számon rajtatok minden bűnötöket" (uo. 3,2). Vagyis, Noblesse oblige, az istenközelség kötelez. A kiválasztás kötelességeket jelent és nem előjogokat.
Szancherib és a betérő ammoniták
" Ádám, az első ember, bibliai teremtéstörténete, amely az egész emberiséget egy ősi ősapával látja el, az első történelmi példa az alapvető faji megkülönböztetés elleni koncepciónak" (Encyclopadea Judaica, Fajelmélet, 13. kötet, 1483. oldal). Ehhez hozzávehetjük, hasonló alapon, a Misna megállapítását: "Miért lett Ádám (vagyis az ember) egyedül teremtve? Hogy ne mondhassa valaki embertársának: az én apám nagyobb volt, mint a tied!" (Szánhedrin 37a, a Misnában). Vagyis: minden ember egyforma, nincsenek felsőbbrendű fajok, nincs Herrenvolk.
Ezzel az érvvel a szájukban tüntettek a zsidók a római elnyomatás idején, amikor egy súlyos római törvényt, amely megtiltotta a zsidóknak vallásuk tartását - akarták annullálni: "Te jó ég!" - mondták a tüntető zsidók - hát nem testvéreitek vagyunk? Hát nem egy apától és egy anyától származunk? Miben különbözünk minden más néptől, hogy ilyen drákói törvényeket alkalmaztok velünk szemben"! A tüntetés eredménnyel járt és a tilalmat érvénytelenítették. (A Talmud - Ros hásána 19 - megsúgja nekünk, hogy a tüntetés ötletét és szlogenjét a zsidó bölcsek egy római matrónától hallották, akinek szalonjában az egész római intelligencia megfordult.
Érdekes hogy az egyenlőség érve egy római nőtől jött, miközben a római impérium nem tűnt ki a faji egyenlőség elvével.
Már jóval ez előtt a Bölcsek érvénytelenítettek egy tórai intézkedést, amely kizárta a moabitákat és ammonitákat az izraeli közösségből, azzal hogy nem csatlakozhatnak a zsidó néphez. Először a férfiakra korlátozták a tilalmat (hiszen Rút, a moabita, volt Dávid király dédanyja), majd ezt is törölték, mivel "jött Száncheriv és felfordította a világot" (vagyis összekeverte a népeket) és most már nem lehet tudni, ki kicsoda, ki moabita, ammonita stb. (Bráchot 28a).
Nincsenek "fajtiszta" zsidók
Ellentétben a náci legendával a fajtiszta "kékvérű" teutonokról - a zsidóság, mint olyan nem ismer "fajtiszta" zsidókat. Aki zsidó anya gyermekeként jött a világra az zsidó - tekintet nélkül apára és annak bőre, haja vagy szeme színére. Mivel a halacha szerint, ha egy gój erőszakot követ el egy zsidó nő ellen - a gyerek kóser és az anyát senki nem hibáztatja - teljesen mindegy hogy az erőszaktevő Tárász Bulba egyik vad kozákja, egy lengyel földbirtokos, esetleg egy magyar parasztlegény volt. Ismert eset volt Kunságban: egy fiatal paraszt gyerek, megerőszakolt egy szép zsidó lányt. Tettét vállalta, betért, a család hozzáadta a lányt és az utódok ultraortodox zsidók Izraelben.
A dolog ideológiája egy talmudi sztoriban található:
Ulá, az ereci amorita egyszer a babilóniai Pumbaditában jártában, meglátogatta rabbi Jehudát. Látta, hogy vendéglátójának fia, Jichák már nem fiatal gyerek és megkérdezte apját, miért nem nősíti meg fiát? Az nagyot sóhajtott és kérdéssel válaszolt: ki tudja, hol lehet találni egy lányt, akiről biztosan lehet tudni, hogy nincs a családjában semmilyen "folt". Ulá erre azt mondta: És mi talán tudjuk, hogy honnan eredünk? Hátha azoktól származunk, akikről azt mondja Jeremiás a Siralmakban, hogy "Cionban megbecstelenítettek lányokat és szüzeket Júdea városaiban" (Siralmak, 5). Tehát, mi sem vagyunk biztosan fajtiszták...
Egy dolog bizonyos: a halacha nem ismeri a fajvédelmet és ilyen "probléma" nem létezik. A Halacha szerint bárki - kínai, néger, Japán és koreai, svéd vagy más kékszemű szőke nordi - csatlakozhat a zsidósághoz halachikus betérés által.
"Emelkedett lelkek"
Rabbi Jehuda Halévi egyes írásaiban és bizonyos kabbalisztikus művekben szó van ugyan egyes zsidók (Cáddikok)"emelkedettebb" lelkéről, szemben a nemzsidókéval. Ennek értelmében a kiválasztás is más értelmet nyerhet az elfogadottnál, és tápot adhat olyan tévhiteknek, hogy a zsidóságban létezik faji megkülönböztetés.
Ez azonban teljesen alaptalan hipotézis, mivel az "emelkedett lélek" egy szellemi kategória, ami nem vezet mások diszkriminációjára. Ismert a tézis, miszerint vannak prozeliták, akik magasabb szellemi szférába kerül(het)nek mint a született zsidók, ha megvan a lelki adottságuk hozzá és betérésük igazi, komoly és bensőséges. A Zsoltárokban (115, 11 és 145, 20) említett "Istenfélőket" (Jir'é Hásém) Rási mint a betért prozelitákat definiálja, szemben a született zsidók kategóráival (kohaniták, leviták és izraeliták).
Összegezve: a zsidóság mindig is szenvedő alanya volt a fajvédő elméleteknek, amelyek gyakran gyilkos indulatokat váltottak ki és alantas ösztönöket ébresztettek. A zsidóság elveti a fajvédő eszméket; ezt bizonyítandó: bárki betérhet, és teljes zsidó lehet, néha jobb, mint a született.
HALACHA a zsidó vallás törvényeinek összefoglaló neve. Ismert döntvénytárai Joszef Káró Sulchán Áruchja, a Remá megjegyzéseivel, valamint Maimonidés Jád Hácházáká (14 kötetes) törvénytára. A Responsum irodalom évszázadok óta kíséri és bővíti, aktualizálja a Halachát, hogy az a modern kor minden kérdésére választ adjon. A MIT MOND A HALACHA? cimü könyv 2005-ben jelent meg Budapesten mint az Ősi Forrás sorozat 15. kötete. Szerzője, Naftali Kraus nem rabbi és a könyv informativ jellegü |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése