A MAGYAR HELYZET A NÉMET SAJTÓBAN

 

 

Heil Hitler, Tamás úr, hogy van?'

Magyarországon nincs társadalmi konszenzus a szélsőjobboldallal szemben. Miközben a szélsőségesek és a konzervatív többség között elmosódnak a határok, az ország egyre mélyebbre süllyed. Az államcsőddel fenyegető helyzet közepette az egyre hangosabb szélsőjobb "cigányokat, zsidókat és idegenszívűeket" támad meg - olvasható a Die Zeit című tekintélyes hamburgi hetilap legújabb számában megjelent egész kolumnás riportban.

"A fasiszták zászlaja alatt" című írás szerzője a magyarországi helyzetet a többi között azzal a történettel jellemzi, amikor a Tamás Gáspár Miklóst, a jól ismert zsidó származású értelmiségit a Magyar Gárda egyik felvonuló egysége élén masírozó szakaszvezető ordítva úgy köszöntötte az utcán: Heil Hitler, Tamás úr. Hogy van?
A Die Zeit cikkét jegyző Christian Schmidt-Häuer szerint a német közvéleményben élő Magyarország legendákból (értsd gulyásszocializmus és 1989-es határnyitás) mára semmi sem maradt. A szélsőjobboldal társadalmi előretörésének okai azonban nemcsak az államcsőddel fenyegető helyzetben és a gazdasági visszaesésben keresendőek.
A történelmi manipuláció is komoly szerepet játszik, amely a lakosság jelentős részét az első világháborút követő korszak hamis mítoszaiba vezeti vissza. A Horthy-korszakban, a trianoni traumát követően alakult ki a népnemzeti magyarság ideológiája, a liberálisokat és a kommunistákat minden rossz okozóiként, a zsidókat pedig a magyar kultúra fő veszélyeztetőiként bélyegezték meg

- Németországban Esterházyt, Nádast és Dalost ismerik, tisztelik, ők azonban egy "lejárt kultúrához" tartoznak. Az etnikai legendák között élő mai generációk úgy gondolják, hogy Trianon tavaly történt és azért is a volt szocialista kormányfő, Gyurcsány Ferenc a felelős - idézi a Die Zeit az ismert közgazdászt, Lengyel Lászlót.
A riport szerint míg Nyugat-Európa legtöbb országában civil kezdeményezések és a törvényi szabályozások karanténban tartják a szélsőjobboldalt, Magyarországon nincsenek szervezett tüntetések és demokratikus konszenzus sem létezik. Miközben a szélsőjobboldal és a konzervatív többség között a nacionalista-rasszista mocsárban eltűnnek a határok, a következő választáson kétharmados parlamenti többségre számító populista ellenzéki vezető, Orbán Viktor az elmúlt években a polgárokat a parlament ellenében játszotta ki, hogy az utca segítségével jusson hatalomra.
Sok pap és lelkész is csatlakozott hozzá, ugyanakkor egyetlen törvény sem bünteti a gyűlöletbeszédet, mert az alkotmányban 1989 után a szólásszabadságot az emberi méltóság védelme fölé helyezték.
Példaként Schmidt-Häuer felidézi, hogy április 18-án, egy nappal a holokauszt-emléknap előtt a Magyar Gárda a budapesti német követséghez vonult, az egyik legnagyobb transzparensen az auschwitzi tábor kapujának hírhedt feliratát átíró "Az igazság szabaddá tesz!" felirat volt olvasható és a felolvasott petíció pedig arra futott ki, hogy a holokausztból semmi sem igaz.
A romákat Indiába visszaküldeni, a Trianonban elvesztett területeket visszaszerezni akaró Magyar Gárda még sok, alapjában idegenellenesen gondolkodó embert még visszariaszt, nekik viszont a gárda anyapártja, a Jobbik kínálja magát.
A Die Zeit olvasója megtudhatja, hogy a Jobbik EP-listavezetőjének érdi gyűlésén a Gój Motorosok vonultak fel, Morvai Krisztina - aki azt követően szítja az antiszemitizmust, hogy a szociálliberális kormány 2004-ben nem jelölte újra az ENSZ női jogokkal foglalkozó bizottságában - pedig a magyarságot a sátán megjelenéseivel szembeni küzdelemre buzdítja. Az is sokat mondó, hogy az Európai Parlamentbe igyekvő Jobbik aktivistái Horthy Miklós képét ábrázoló pólókat árusítanak.
Vásárhelyi Mária szociológus szerint sok magyar polgárjognak tekinti az idegenellenes beállítottságot, a szélsőséges megnyilvánulások pedig szalonképesek lettek. Miközben a szocialista párt az üzletben érdekelt szerencselovagok túsza lett, a Sarkozy, Berlusconi, Kaczynski és Horthy keverékeként jellemzett Orbán semmilyen eszköztől sem riad vissza.
A 2006-os önkormányzati választásokon a Fidesz a Jobbikkal indított közös jelölteket. Az egykori szabadgondolkodó újabban a szabadságnál magasabb rendre esküszik, s felelősségre vonással fenyegetette meg az országot romokba döntő szocialista politikusokat. Ugyanakkor hatalomra kerülve nem lenne más választása, mint a Bajnai-kormányéhoz hasonló takarékossági

programot végrehajtani

.
Ami a szélsőjobboldalt illeti, Orbán Horthyhoz hasonlóan két pofont osztana ki nekik, s haza küldené őket. - Bárcsak

Magyarország tragikus múltja és jelenét ilyen egyszerűen fel lehetne dolgozni - írja a cikk szerzője, felidézve, hogy a Horthy bukása után hatalomra került nyilaskeresztesek azon piros-fehér csíkos Árpád-sávos zászlók alatt deportáltak, illetve gyilkoltak

 

meg 437 ezer zsidót, amely lobogók ma a (szélső)jobb tüntetésein lobognak.

'Magyarországon semmi sem változott'

Magyarországon olyan gyakran gyorsan és könnyen ejtik ki a "hazaáruló" szót, mint a kapuccsínót. Korábban nem szívesen hallgattam meg, ha folyamatosan párhuzamokat vontak a mostani és az 1930-as ek közötti magyarországi állapotok között, de fokozatosan változik a véleményem - idézte Esterházy Pétert a Frankfurter Allgeimene Zeitung (FAZ) abban a budapesti riportban, amelyet április közepén közölt a napilap.
Az írásnak némi aktualitást ad újra, hogy a Magyar Hírlap az érettségit követő gyalázkodásának második részében címlapon hirdette, hogy Esterházy és Nádas Magyarországot kritizálta a tekintélyes konzervatív (!) lapban. A Spiró Györgyöt és Kertész Imrét is megtámadó Hírlap elfelejtette közölni, hogy mikor is jelent meg a kérdéses cikk (hetekkel az érettségi előtt). Berlini tudósítónk a tisztánlátás kedvéért most ismerteti a Bayer & Co. által kifogásolt írást.

A Németországban nagy elismertségnek örvendő író, Nádas Péter arról beszélt, hogy Magyarországon most bosszulják meg magukat az elmúlt húsz év mulasztásai. Magyarország a régi struktúrákban él, a pártok felett nincs semmilyen ellenőrzés, és nem létezik középosztály sem. Egyetlen felelősség létezik, hogy az ember minél többet összehozzon maga és a családja számára - mondja a "szétlopott intézmények országának" nevezett Magyarországról Nádas.
Esterházy a gazdasági nehézségek miatt megugrott, sok embert ellehetetlenítő devizahitel-törlesztési részletek kapcsán úgy fogalmazott: a magyarok nagyon tanulatlanok a pénzügyekben, nem látják vagy nem akarják látni a kockázatokat. Amikor pedig azt hallották, hogy Nyugaton a demokrácia helyett a pénz uralkodik, azt mondták: inkább a pénz, mint azok a disznók, akiket évtizedekig el kellett viselnünk.

A konzervatív lap úgy látja: Nádas sokkal pesszimistább Esterházynál, jobban aggasztják a szélsőjobboldal befolyása és a

Magyar Gárda fellépései. Esterházy a Magyar Gárdát riasztónak és nevetségesnek gondolja. Az újfasiszta jelszavaknál sokkal jobban felháborítja az, hogy Orbán Viktor nyilvánosan olyan emberek oldalán mutatkozik, akiknek beszédei és írásai a Der Stürmerre (1923-ban alapított náci szellemiségű antiszemita hetilap - a tud. megj.) emlékezetnek.
Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondásában és utódlásában mindkét író a régi struktúrákat, az egykori MSZMP Politikai Bizottságára emlékeztető megoldásokat látja visszaköszönni. A magyarok változatlanul ellenségnek tekintik az államot és a kormányt, de ugyanakkor egy atyáskodó-gondoskodó és erős államra is vágynak. Egyre erőteljesebbek a rendet akaró hangok is, s ez egyáltalán nem vidám dolog - olvasható a FAZ cikkében.