VALÓBAN EL(BE)ZÁRJÁK A ZSIDÓZÓ ÉS CIGÁNYOZÓ SZENNYCSATORNÁKAT?! Valódi lépés a "szólásszabadság"nak csúfolt botrány megfékezésére vagy  csak "nesze semmi fogd meg jól"?   A napokban közleményt kaptunk amely elmondja hogy az alaptörvény-módósitó javaslat – ha a parlament elfogadja, --lehetővé fogja tenni az ismert  antiszemita, rasszista,uszitó szennycsatornák, mint az vén kuruc, a hunhirek, a Szálasi honlap stb betiltását és szervezőik perbefogását és biróság elé állitását. A közlemény ezt mint "történelmi előrelépést" aposztrofálja.  Szabadjon ebben kételkednünk: ha a parlament el is fogadja, majd az ügyészség elszabotálja – mint eddig a Holokauszt tagadást büntető törvényt. De ki tudja – hátha egyszer valóban megemberelik magukat.   Az alábbiakban a közlemény teljes szövege:   Történelmi előrelépés a közösségek méltósága védelmében:   2013. február 12.      Az EMIH – Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség és a Tett és Védelem Alapítvány a zsidó közösség szempontjából történelmi előrelépésnek tekintik a nemrég közzétett alaptörvény-módosítási javaslatban található „közösséget sértő véleménynyilvánítást" korlátozó paragrafust. A közösség- és kisebbség-védelmi szempontból régóta várt jogalkotási változásra korábban az EMIH is javaslatot tett abból a célból, hogy a közösség elleni gyűlöletkeltés érdemben szankcion álhatóvá váljon. A tervezet az emberi méltóság cikkelybe emelve külön említést tesz a közösség méltóságáról, mint az emberi méltósággal összefüggő alapjogról, amelyet nem lehet a véleményszabadságra hivatkozva sérteni. A törvénytervezet a következőképpen fogalmaz: „A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek — törvényben meghatározottak szerint — jogosultak a közösséget sértővéleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni ." Az EMIH, illetve a zsidó közösséggel szembeni jogsérelmek elleni fellépésre létrejött Tett és Védelem Alapítvány az utóbbi hónapokban többször hívta fel a figyelmet arra, hogy a közbeszéd minőségének romlását, az Országház falai között is elhangzó, rágalmazó megnyilatkozásokat elsősorban a törvényi környezet finomításával kell kezelni. Tarthatatlan az az állapot, hogy az alkotmányból levezetett jogalkalmazói gyakorlatra hivatkozva lehetetlen az – az egész magyar társadalmat mételyező – gyűlöletkeltés ellen fellépni. Az összes feljelentést már ügyészségi szinten utasítják el. Az EMIH és a Tett és védelem vezetői több ízben kezdeményezték a jogi szabályozás megváltoztatását, legutóbb egy hónappal ezelőtt a Répássy Róbert igazságügyi államtitkárral folytatott egyeztetésen. A jelenlegi alkotmánymódosítási javaslat, mind szimbolikus üzenetében, mind pedig – reményeink szerint – a konkrét jogalkalmazás szintjén fontos előrelépés és egyben óriási lehetőség az elmúlt húsz év témát érintő adósságának lerovására. A közösség méltósága, mint az Alaptörvényben helyet érdemlő emberi mélt ósággal összefüggő alapjog, nemzetközi szinten is előremutató és példaértékű.   EMIH, Sajtóosztály További információ: Tóth Gábor +36303962625; toth.gabor@zsido.com       Háttér Az elmúlt két évtized távlatában mindannyian érzékeljük, a közbeszéd minőségének drámai romlását. A nemzeti és vallási kisebbségek elleni gyűlöletkeltés szinte mindennapossá és elfogadottá vált a közbeszédben. A kirekesztő gyűlöleteszmék a kocsmai asztalokról és futball lelátókból a világhálóra és a szélsőjobboldali médiatermékekbe, onnan pedig a Parlamentbe kerültek. Az ott elfogadott beszédmód általános értékhatárokat jelöl ki a társadalom egésze számára, ezért az ilyen típusú beszéd gyűlöletkeltő hatása megkérdőjelezhetetlen. Bebizonyosodott, hogy a „társadalom erkölcsi immunrendszerének önálló önvédelmi mechanizmusaira" való hivatkozás nem realitás, és a kialakult helyzetben a tiszta jogi helyzet és a jogkövető magatartás számonkérése egyben erkölcsi normakontrolként is kell hogy szolgáljon. Orbán Viktor, miniszterelnök nyilvános megszólalásaiban többször kifejtette, hogy megítélése szerint az ilyen típusú megszólalásokat a magyar jogrendszer kell, hogy kezelje, de érdemi változás eddig nem történt. Pedig az elmúlt hónapokban visszatérően igazolódott, hogy dacára a közösség elleni izgatás bűntettét szankcionáló Btk. 269. § b) paragrafusnak, a gyűlöletkeltő beszédekkel szemben – a jelenlegi jogkörnyezetben és jogalkalmazási gyakorlatban – lehetetlen fellépni. 2013. január 15-én, Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban fogadta az EMIH, illetve a Tett és Védelem Alapítvány képviselőit a közösség elleni izgatás bűncselekménnyel kapcsolatos jogalkalmazási kérdések tárgyában. Az államtitkár tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit az új Btk. és Ptk. vonatkozó módosító javaslatról, a közösséget érintő személyiségi jogi sérelem (az un. kollektív defamáció) miatti igény érvényesíthetőségé ről, valamint a találkozón szóba kerültek a kérdés alkotmányossági összefüggései is. Az igazságügyért felelős államtitkár kötelezettséget vállalt arra, hogy a minisztérium szakértői megvizsgálják a közösség méltóságának védelmével összefüggő alkotmányjogi, polgári jogi és büntetőjogi kérdéseket és szükség esetén javaslatot tesznek a közigazgatási és igazságügyi miniszternek jogalkotás kezdeményezésére.