AZ ATYÁK BÖLCS MONDÁSAI (85)          

HATODIK FEJEZET

 

                      A VILÁG LÁBAINÁL HEVER

     A Misna nyelvén tanították Bölcseink, legyen áldva, aki kiválasztotta Őket és tanításukat:

    Meir rabbi mondotta: "Aki önzetlenül foglalkozik a Tórával, sok jó dologra lesz érdemes, és az egész világ lábainál hever; szeretett barátnak neveztetik, aki szereti Istent, szereti az embereket, örömére van Istennek és embernek. Az ilyen embert a Tórával való foglalkozás felruházza szerénységgel és istenfélelemmel, és alkalmassá teszi, hogy igaz, jámbor, egyenes és hűséges legyen; távol tartja őt a vétkezéstől, közel hozza őt az érdemekhez és az emberiség hasznára van, mert élnek jó tanácsával, tudásával és értelmével. Amint az írva vagyon: "Enyém a tanács és jutalom, én vagyok az értelem, a tetterő." (Példab. 8, 14) És ad neki a Tóra] méltóságot és ítélőképességet, feltárulnak előtte a Tan rejtelmei, és olyan lesz, mint az egyre erősebben buzgó forrás, mint egy soha el nem apadó folyam, miközben ő szerény és hosszantűrő, és minden bántalmat megbocsátó lesz. Végezetül a Tóra felmagasztalja őt, és az összes teremtmény fölé emeli." (Atyák, 6,1)

 

    Ez a hatodik fejezet  a Tóra elsajátítása (Kinjá Tóra) elnevezést kapta, mivel a Tóra tanulásának fontosságával foglalkozik. A fejezet megtalálható (majdnem) teljes egészében a Kállá traktátusban (5. fej.), valamint Elijáhu Zutában (17) és Ráv Ávrám   Gáon imakönyvében is (szombati Mincha).

 

"Sok jóra lesz érdemesítve... "

 

    Egyes kommentátorok szerint a jutalom: az itt felsoroltak, azaz a szellemi adottságok, mások szerint pedig részesülhet földi javakban is, mint pl. egészség, hosszú élet stb. Isten azonban csak akkor jutalmaz, ha nem várják el.

 

"Az egész világ a lábainál hever..."

 

   A Talmud a Teremtőt idézi: "Az egész világ a Tóra kedvéért lett teremtve". (Bráchot, 6) "Az egész ember a teremtés célja és értelme, és ki az egész ember? Az, aki a Tórát tanulmányozza, mivel a világ azért teremtetett, hogy a zsidók a Tórával foglalkozzanak" (Klé Chemdá).

 

"Szereti Istent, szereti az embereket..."

 

 Nem lehet teljes értékű az, aki vagy egyik, vagy másik részét tartja be a parancsolatoknak, azaz vagy az emberekkel vagy csak Istennel kapcsolatosakat.

Báál-Sém- Tov szokta mondani, hogya "Szeresd felebarátodat mint önmagadat" parancsolat tulajdonképpen a "Szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet" parancsolat kommentárja.

 

"Aki önzetlenül foglalkozik... "

 

   Szó szerint: önmagáért. Rabbi Chájim VitáI írta: "napjainkban egyes rabbik a Tórát fejszének használják, vagyis arra, hogy megélhetést, hírnevet szerezzenek maguknak általa. Ezek hiába mondják, hogy a Tórát "önmagáért" [lisma] művelik."

 

   "Szereti Istent..." "Szeretett barát, aki szereti Istent..."

 Nagy dicsőség annak az embernek, akire azt mondják, hogy a világ egyik nagyságának szeretetét élvezi. Még nagyobb, ha egy nagy ember tanúsítja, hogy egy bizonyos illető szereti őt. Ebben az esetben a híres ember dicsekszik az Ő szeretetével... Így, aki önmagáért tanul Tórát, arra azt mondják, hogy Isten szereti őt. A következőkben még feljebb kerül, olyannyira, hogy "Isten dicsekszik" az ő szeretetével... (Chájim Dávid Ázuláj).