A BETŰ TISZTELETE

AZ ATYÁK BÖLCS TANITÁSAI(87)                             

 "Aki barátjától akár csak egy fejezetet tanul vagy egy bibliai verset, vagy egy kifejezést, vagy akár csak egy héber betűt - köteles őt tanítómestereként tisztelni. Hiszen látjuk, hogy Dávid királyunk, aki Achitofeltől csak két dolgot tanult, tanítómesterének, oktatójának és meghitt barátjának nevezte őt, amint az írva vagyon: "...te pedig, hozzám méltó ember, mesterem, meghitt barátom vagy." (Zsoltárok, 55, 14). Na már most, ha Dávid királyunk, aki csak két dolgot tanult Achitofeltől, őt így tisztelte, mennyivel inkább köteles tisztelni felebarátját az, aki tőle egy fejezetet, egy halachát, egy kifejezést stb. tanul. A "tisztelet" nem más, mint maga a Tóra, hiszen a "tisztelet", a" Tan ", és a "jó" rokon fogalmak. (Atyák,6 ,3).

  A gilóbeli Achitofel Dávid egyik tanácsadója volt, kinek karrierje tragikus véget ért, amikor az Ávsálom lázadás idején "rossz lóra tett", azaz a lázadó királyfit tanácsokkal látta el, amit az viszont nem fogadott el, és a végén Achitofel öngyilkos lett.

   Mi volt az a két dolog, amit Dávid királynak tanácsolt?

A Talmud tanúsága szerint az egyik, hogy ne magányosan, hanem társaságban tanuljon. A másik, hogy megfelelő tisztelettel és elővigyázattai közelítse meg a Templomot, és alázatos lélekkel lépjen be oda (Kállá traktátusa) .

     Bö1cseink ez utóbbit a fenti vers folytatásából vezetik le, ami úgy szól:

"Akivel bizalmas barátságban voltam, az Isten házában jártunk együtt mély érzéssel." (Uo.) A bizalmas barátság alatt az együttes Tóra-tanulás értendő.

                                                                                 ****

 A kommentátorok szerint a hangsúly a nagyságrenden van. Még egy olyan nagy ember is, mint Dávid - aki a Synhedrion feje,   és nagy tudással rendelkező vezéralakja volt, aki döntő hatást gyakorolt a halacha alakulására - még az ilyen ember is mestereként tisztelte azt, akitől valamit is tanult.

                                     ****

Az "egy betűt" Bölcseink akként magyarázták, hogy ha egy szót kétféleképpen lehet írni, pl. ájinnal vagy aleffel, és ez kihathat magára a szó értelmére, ezáltal a halacha értelmezésére - akkor azt, aki feloldja ezt problémát, mesterként kell tisztelni.