A HETI SZAKASZ CHASZID SZEMSZÖGBŐL – MIKÉC – 2012

 

  A VÉGE AZ ELEJÉN KEZDŐDIK- - -

 

      Az előző szakasz végén a Tóra elmesélte nekünk, hogy József a börtönben megfejtette a főpohárnok és fősütö mester álmait. Mégpedig helyesen fejtette meg: a pohárnok szabadlábra került, de elfelejtette igéretét, megemliteni Józsefet a Fáraónak. Ennekutána kezdődik szakaszunk a Fárao álmaival, "két év elmultával".

 

     Mit jelent pontosan az a szó hogy "Mikéc" – ami szakaszunk nevét is adja? A héber filológia itt nem egyértelmü . Ibn Ezra szerint a "kéc" szó nem csak valaminek a végét jelentheti, hanem a kezdetét is, mivel a szógyök valaminek a szélét jelenti, ami lehet az eleje is, nemcsak a vége. Eszerint itt ez jelentheti egy korszak elejét is. Valami ami itt elkezdődik – vagyis egy két éves periódus eleje:Fáraó álmot látott és utána eltelt további két esztendő, amig a főpohárnoknak eszébe jutott igérete, József a király elé került és elkezdődött  a hét bő esztendő.

 

  Rási azonban nem igy értelmezi az itteni Mikéc szót. Szerinte ez mindig és mindenütt valaminek a végét jelzi. Itt történetesen azt, hogy immár eltelt két esztendő, mióta a főpohárnok szabadlábra került – ahogy ezt József megmondta neki – és József még mindig a börtönben senyved, ahová teljesen ártatlanul került- Rási itt autentikus bizonyiték gyanánt Onkeloszt idézi, aki arameus forditásában szintén valami végének jelzi a "kéc" szót.

 

   Ebből a szempontból – mondja a rebbe – mást jelent itt a "kéc" szó, mint bárhol másutt a Tórában. Általában ha a Tóra azt mondja, hogy valami ennyi és ennyi idő elmultával történt - ez azt jelenti hogy a két esemény egymást követte. Itt viszont nincs kapcsolat a kettő között. Ellenkezőleg: az előző esemény eredménytelenül végződött, mivel a hálátlan főpohárnok nem emlékezett meg Józsefről hanem totál elfelejtette.

 

    Itt, a Fáraó álmaival egy teljesen új történet kezdődik és ennek ellenére mondja Rási hogy itt a "kéc" a történet végét jelenti.

 

                                                               ***

       A szó kétféle értelmezése - Rási és Ibn Ezra –a szó kettős jelentésére utal. Egyrészt ez volt József fogságának legnehezebb periódusa, mivel  ekkor töltötte már a leghosszabb időt rács mögött. Ugyanakkor azonban ez jelezte rabságának végét és szabadulásának kezdetét.

 

   Igy van ez most a galut végén is - mondja a rebbe Egyrészt, mint tudjuk, ez a gólesz legnehezebb, legelviselhetetlenebb része – ahogy a chaszid mondás tanitja, miszerint az éjszaka végén, a hajnalcsillag feljötte előtt, van a legsötétebb sötétség. Másrészt pedig, a galut végén kezd el felderülni és ragyogni a megváltás fénye és ez maga adja a közeli megváltás érzetét – miközben még a galut kellős közepén vagyunk.

   

  Ez a kétféle értelmezés található a kabbalisztikus irodaloman is a kéc – valaminek a vége – fogalmával kapcsolatosan. Egyrészt a baljós oldal – (Kéc diszmolá), vagyis a szigor és erőszak uralmának vége (mivel ebből táplálkozik a Rossz oldal= Szitrá Áchrá). Másrészt pedig "Kéc Hájámin" – vagyis az az időszak, amikor a kegy nyiltan előtérbe kerül és megerősiti a szentség fényét, ami által ez teljesen eliminálja a rosszat.

 

   A két értelmezés  a gyakorlatban fedi egymást - mondja a rebbe. A baljós oldal megtisztitása és megnemesitése által jutunk el a Kéc Hájáminhoz ( ami az idők végét is jelenti) -  az igazi és teljes megváltás útján a Messiás által . mihamarabb, napjainkban.

 

(Likuté Szichot, 5. kötet).