ראש הטופס

תחתית הטופס

CHÁNUKÁ  חנוכה – FELKELÉS A GÓJ KULTURA ELLEN

            A CSODÁK NYOLC NAPJA

      Holnap (szombat este, a Hávdálá után)

  gyujtsuk meg az idén az első chánuká lángot

 

    Mi a Chánuká?

A Talmud erre így válaszol:

    „. . . Kiszlév 25-én. . ., amikor (miután) a görögök bementek a (jeruzsálemi) Szentélybe, megszentségtelenítették az ott lévő égőolaj-készletet. És amikor felülkerekedtek a Hasmóneusok és legyőzték őket (a görögöket), kerestek, de nem találtak csak egy kis korsó olajat, mely érintetlen volt, és rajta a főpap pecsétje. Nem volt ebben a korsóban csak annyi olaj, amely egy napra volt elég, de csoda történt és (a meggyújtott menóra) nyolc napig égett. Egy évre rá (Kiszlév 25-ét és az ezt követő 8 napot) ünnepnek nyilvánították, hálaimával és dicshimnusszal." (Sábbát 21) 

 

A zsidó történelem tele van csodákkal. Itt is, egy maroknyi nép elutasítja a rákényszerített hellén kultúrát, nemet mond az erőszakos szekularizációra, végül fellázad az önkényuralom ellen.

 Matitjáhu, a modiini pap és öt fia, köztük Jehuda (Júdás), a Makkabeus – akik győzelemre vitték a zsidók szabadságharcát – nem születtek hősnek, csak a körülmények tették azzá őket.

A csoda azzal folytatódott, hogy ennek a szabadságharcnak a tanulsága 2000 év múltán is érezteti hatását, s nemcsak abban, hogy mindmáig megünnepeljük, hanem annak szellemisége is.

Bölcseink az ünnep szellemi részét, a csodát – miszerint az egy napra elegendő olaj nyolc napig égett – emelik ki, ezt állítják az emlékezés középpontjába. Hiszen katonai vereségek, győzelmek a feledés homályába süllyedhetnek, de a nyolc napig égő Menóra – melyet több, mint kétezer év óta minden évben meggyújtunk – látványa belevésődik az emberi lélekbe.

 

Felvetődik a kérdés, miért mondjuk azt, hogy a csoda nyolc napig tartott, holott egy napra elég volt az olaj, tehát a csoda csak hét napra vonatkozik?

           

    Ennek az a magyarázata, hogy ha egyáltalán találtak olyan, nem megszentségtelenített olajat, amit használhattak, ez már maga is csoda volt, s így már érthető a nyolcnapos ünnep. Másik magyarázat szerint a talált, kis mennyiségü, kóser olajat, amit a görögök keze nem érintett, felosztották nyolc részre, hogy legalább minden nap egy keveset égjen. A csoda abban rejlett, hogy a kis mennyiség, a nyolcad-olaj, a teljes időt kitöltve égett

 

Mint általában a zsidó ünnepek, ez is bensőséges, családi ünnep, de van egy különleges jellege. Kötelezővé teszi a csoda közhírré tételét (pirszum hánész), ezért a Menórát  szokás kitenni az ablakba. Csak amikor a tűzimádók terrorjától féltek  -  vagy az ÁVH-tól  - akkor gyujtottak a belső szobában. ( vagy a pincében, vagy mint Eichleréknél – a spájzban).

Napjainkban, világszerte köztereken, nagy méretü Chanuka gyertyatartókban lángol fel a chanuka fénye –  többek között Pesten, a Nyugati téren.( A dolog halachikus hátterét és alapját – lásd B.Oberlender rabbi tanulmányában)

 

 

A SZENT LÁNGOK FÉNYÉNÉL

 

Chánuká, a zsidó szellemiség szabadságharcának ünnepe, post biblikus, azaz a bibliai idők utáni ünnep. Ezt az ünnepet, a Misna nem említi, aminek több magyarázata is lehetséges.

Az egyiket a zsidó ünnepi szokásokat magyarázó gyűjteményben találhatjuk. Ezt a magyarázatot egyébként Chátám Szófer, neves pozsonyi rabbi adja, aki szerint Jehuda, a Fejedelem, a Misna szerkesztője, Dávid király leszármazottja volt, a Hasmóneusok pedig, akik a szír-görög elnyomók elleni felkelést vezették – és később dinasztiát is alapítottak – leviták voltak, akik nem tartoztak az uralkodó Júda törzshöz. Ilyeténképpen Jehuda, a Fejedelem, trónbitorlóknak tekintette őket, és úgy tett, mintha nem is léteznének.

 

Ez persze nem von le semmit a Chánuká, mint ünnep fontosságából, és a szabadságharc jelentőségéből.

 

Matitjáhut és fiait, a zsidó szabadságharc hőseit, Hasmóneusoknak nevezi a hagyomány. Miből ered ez az elnevezés?

 

Kimchi, a zsoltárokra írott kommentárjában azt állítja, hogy ez a név a chásmánim szóból ered, jelentése „tiszteletteljes nagyurak". Mások szerint ez nem más, mint egy összetett szó, ami a vallásüldözés idején használt szavakból és fogalmakból tevődik össze. Mások azt hangoztatják, hogy Mátitjáhu nagyapját Hasmonájnak hívták. A legésszerűbb magyarázat szerint a pap családja egy – a Jehuda törzsének területén található – Chasmon nevű városból származott. Ezt a helységnevet Jósua könyve is említi (15,27).

 

* * *

 

Chánukakor, a gyertyagyújtást követően, különböző társasjátékokat szoktak játszani, néha kártyáznak is. Ez még olyanoknál is előfordul, akik egyébként a játékot felesleges időtöltésnek tartják, mert elvonja őket a tanulástól.

J. L. Majmon rabbi szerint ez a szokás onnan eredhet, hogy a görög elnyomás idején Jeruzsálemben sokan élvezték a görög kultúra megjelenését. A makkabeusok könyvében is megtalálható annak leírása, miszerint a görögök stadiont építettek, és a zsidó ifjúságot tanították-kényszerítették az olimpiai játékokra. A Hasmóneusok győzelme után a kényszerítő törvényeket hatályon kívül helyezték, de emlékeztetőül szokássá vált az egykori görög társasjátékok imitálása.

 

MIT MOND A Háláchá?

            Chánuká az egyetlen nem bibliai eredetű ünnep.

1. Az ünnep nyolc napig tart. Ezalatt minden nap gyertyát gyújtunk, méghozzá minden nap eggyel többet. Általában színes faggyú- vagy viaszgyertyákat használnak, de például a chaszidok az olívaolajat részesítik előnyben, ezzel is emlékezve a Szentély kis olajkorsójára. A gyertyagyújtást különleges módon végezzük, a gyertyákat nem közvetlenül, hanem a kisegítő, az ún. „samesz"-el gyújtjuk meg. A gyertyákat mindig az est beálltakor kell meggyújtani.

 

2. Szokás a gyertyákat az ablakba kitenni , hogy az egykor megtörtént csodát közhírré tegyék.

 

3. Chánukakor olajban sült pogácsát szoktak enni, ezáltal is emlékezve az olaj által létrejött csodára.

 

4. Minden nap elmondjuk a hálaadó Hállél zsoltárciklust. A 18 áldásban (Smoné eszré) és az étkezés utáni imában betoldjuk a Csodákra (Ál Hániszim) imát, amelyben dióhéjban, a chánukái történés van leírva.

 

 5. Chánuká napjaiban nincs kötelező munkaszünet. Rendszerint az alatt a kb.

fél óra alatt, amíg égnek a gyertyák, nők nem szoktak munkát végezni.

 

6. Pénteki napon a chánukágyertyákat a pénteki gyertyák előtt kell meggyújtani és ügyelni kell arra, hogy a szombat beállta után legalább még egy fél órát égjenek. Szombaton pedig a szombat kimenetele, a Hávdálá-ima elmondása után, gyújtjuk meg.

 

A háláchá szerint, akinek nincs pénze chánukágyertyára, az akár menjen el kéregetni, mert sok más micvét – jobb híján – gondolatban is meg lehet tartani, de a Chánuká csodáját csak valóságos, égő lánggal.