AZ ATYÁK BÖLCS TANITÁSAI (76)

                           KI A JÓ TANULÓ?

 

"A tanítványok négy csoportját lehet megkülönböztetni:

 - Aki gyors felfogású, de könnyen el is felejti, amit tanult. Az ilyennek a munkája:kárba vész.

- Aki nehéz felfogású, de nehezen is felejt. Ennek képessége egyik oldala ellensúlyozza a másikat.

 - Akinek jó a felfogóképessége és jó a memóriája - ez a jó tanuló.

 - Aki gyenge felfogóképességű, és gyorsan is felejt - ez a rossz tanuló." (Atyák, 5, 12).

 

 A klaszikus Misna-magyarázók szerint ez a felosztás valójában arra szolgál, hogy el lehessen dönteni, kit érdemes felvenni a jesívába. Természetesen a jó képességűek azok, akikkel oktatás szempontjából a legérdemesebb foglalkozni, hiszen azok taníttatása minden szempontból kifizetődik.

Az olyannal is érdemes foglalkozni, aki ugyan nehezen tanul, de nehezen is felejt, mert amit egyszer az megtanult, ha nagy erőfeszítéssel is, de nehezen felejti el. Az ilyennek lényegesen nagyobb erőkifejtést kell tanúsítania, ha tanulni  akar.

                                                                           ****

 A fenti két típussal szemben van az, aki ugyan hamar megérti az anyagot, de hamar el is felejti, tehát kárba vész az a tulajdonsága, hogy könnyű a felfogása. A legrosszabb eset az, aki nehezen ért meg valamit, de ha meg is érti, mindjárt el is felejti. Az ilyen nem tehet erről, hiszen ez is születési adottság.

    Az egyik kommentátor szerint (Jálkut MeÁm Loéz) összefüggés van az előzőekben említett rossz természetű ember (aki könnyen dühbe gurul) és a rossz tanuló között. "Aki haragszik, attól bölcsessége eltávozik" mondták Bö1cseink.

Egy másik Tóra-kommentátor, Bigdé Sés, szerint a Misna arra inti a diákokat, ne irigykedjenek azon társukra, akik jobban és könnyebben tanulnak, hiszen ez Isten adta tehetségüknek köszönhető. A szorgalmas tanulás azonban nem vész kárba, hiszen Bölcseink szerint nem ugyanaz, ha valaki százszor ismétli az anyagot, mintha százegyszer.

 

Jekutiél Grün rabbi idézi a lubavicsi rebbét, aki szerint a Misna utasításokat tartalmaz mind a tanító, mind a tanuló számára. Ennek értelmében a tanítónak egyetlen tanítványról nem szabad lemondania, segítenie kell, hogy a tanulandó anyagból legalább valamit megtanulhasson.

A jófejű diákoknak azt ajánlja, hogy ne tartsák magukat nagyon nagyra, hiszen képességük égi adomány, a gyenge diákoknak pedig azt, hogy ha megfelelő erőfeszítéseket tesznek, az előre elrendelést megváltoztathatják... (Mi1á döhászidutá).

                                  ****

 

 Rabbi Nátán Atyák fejezeteiben (1 verzió, 40. fej.) a fentieket más olvasatban sorolja fel:

"A tanítványok négy típusa:

- Az, aki akar tanulni, és szeretné, hogy mások is tanuljanak: az jóakaratú (szó szerint: jó szemű).

- Aki akar tanulni, de nem akarja, hogy mások is tanuljanak: az rosszakaratú.

- Aki szeretné, ha mások tanulnának, de ő ne: ez a közepes; egyesek szerint ez a szodomita álláspont.

- Aki nem akar tanulni, és azt szeretné, hogy senki se tanuljon: ez egy rossz, gonosz ember.

 

Fentiek az előző és a következő Misnára emlékeztetnek, vagyis moralizáló jellegűek. Dinur szerint ez az usai összejövetel utáni korból származik.