A  HETI SZIDRA – CHASZID SZEMSZÖGBŐL – BRÉSIT

 

                            EMBER – HOL VAGY?

 

A világteremtés hátteréről – a psát szemüvegén keresztül, illetve a Drus szivárványszinü sztorijain át, a Remez utalásaiig – nem egyszer irtünk.

 

Most hadd lássuk mit mond erről a chaszid exegétika, amely a Szod prizmáján keresztül nézeti a zsidó Biblia mondanivalóját az emberiségnek és azon belül Isten kiválasztott népének – a zsidóknak.

 

Erről a kiválasztásról sokan és sokat beszélnek – anélkül hogy akár csak hozzávetőlegesen is tudnák hogy mirő van szó. Egy mondatban, vagy sportnyelven, ezt úgy lehet kifejezni, hogy 613:7 a zsidóság "javára". Hatszáztizenhárom parancsolat kötelezi a zsidókat, mig a világ népeit mindössze hét. Aki betartja ezt a hetet – már cáddiknak, igaz embernek, számit. És az a tény a hogy a világban nem szaladgál sok  "cáddik" – a népeket minősiti és nem a zsidókat.

 

 A Talmud szerint BT, Sábbát. 156 a), aki csütörtökön születik, az egy irgalmas, jótéteményeket tevő ember lesz, mivel ezen a napon lettek teremtve a halak és a madarak (akiknek nincsenek megélhetési problémáik, mivel az Örökkévaló kegye táplálja öket (Rási).

 

    Itt azonban a néhai lubavitsi rebbe feltesz egy logikus kérdést: A Talmud másutt (Jevámot 79 a) kijelenti hogy a zsidó népnek mint olyannak három ismertető jele van. amelyek alaptulajdonságok: Szégyenlősek, irgalmasok és jó cselekedeteket tevők. És ha ez igy van – akkor mi a pláne a csütörtöki születésben, ami a jótéteményeket előlegezi meg "mivel ezen a napon lette teremtve a halak és a madarak", a heti szidrában felsorolt hatnapos teremtési rend szerint? Hiszem minden zsidó rendelkezik a három alaptulajdonsággal és nem csak azok akik csütörtökön születtek!?

 

                  A rebbe, válaszában, (Likuti Szichot, 25. kötet, Börésit (2) mint sokszor, Rásira hagyatkozik, akinek hét szavas magyarázata adja a kérdés kulcsát. Ez pedig az, hogy a csütörtöki nap előjoga, a halakkal és madarakkal szemben, akik isteni kegyelemből élnek és táplálkoznak, ami – az isteni kegyelem – határtalan, mint maga az Örökkévaló is, akit nem lehet behatárolni.

 

Ez az oka annak is, hogy éppen az ötödik napon teremtett lények – halak és madarak – vonatkozásában találjuk a természetes  szaporulat bő áldását olyannyira hogy a héber nyelv a szapora gyermekáldást a halakból דגים kialakult igével fejezi ki vagyisוידגו לרוב      sokasodjanak "halasodjanak" a földön (1.Mózes, 48, 16).

 

Igy a különbség minden zsidó ember alaptulajdonsága ("jó cselekedeteket tevők") és a csütörtökön születettek ezen tulajdonsága között szembeötlő: Minden zsidó hajlandó és tesz is jótéteményeket de ezek be vannak határolva, vagyis nincs hajlandóság ennek alárendelni a saját dolgainkat és leküzdeni bizonyos nehézségeket.

 

Ezzel szemben a csütörtökön születettek hajlandósága határtalan egészen a teljes odaadásig – azt is beleértve! – mivel akkor az Örökkévaló jósága (חסד ) fénylik, ami határtalan.  

 

      Az eszköz ennek elérésére – mondja a rebbe a továbbiakban – az un. "bitul", vagyis az egó leküzdése ,elnyomása, önmaga semmibevétele. Csak ha az ember képes arra, hogy ne tartsa magát nagyra és érdekeit mindennél előbbre valónak – képes elérni azt a határtalan odaadást  , amit az Örökkévaló jósága feltételez.

 

Erre mutat – teszi hozzá a rebbe – Rási azon interpretációja is (bölcseink nyomán), amely az Istenhez való ragaszkodást (5.Mózes, 13, 5)abban látja megnyivánulni, hogy leutánozzuk a neki tulajdonitott Tulajdonságokat: "Ahogy ő jót tesz – tégy te is jót" – ugyanúgy ahogy Ő – határtalanul.

 

                                                                    *

 "Hol vagy?" – kérdezte az Örökkévaló Ádámtól, az első embertől, miután az vétkezett és evett a tudás fájának gyümölcséből.

 

Amikor rabbi Snéor Zálmán, a chábád megalapitója, a cár börténében ült, ahová besúgás folytán került – az egyik magasrangú biztonság tiszt, aki a nyomozást vezette – megkérdezte tőle? Hát az Isten nem tudta hol van Ádám, hogy  meg kellett kérdezni tőle?

 

Először a rebbe azt válaszolta, amit Rási mond a versre (hogy az Örökkévaló persze hogy tudta, csak szóba akart elegyedni vele), de erre a nyomozó azt mondta, hogy ismeri amit Rási mond, de ő arra kiváncsi mit mond a rebbe?

 

Erre az válaszolta rabbi Snéor Zálmán:

 

Amikor egy ember elér egy bizonyos kort (és itt RSZ napra pontosan megmondta a nyomozó tiszt életkorát!) az Örökkévaló megkérdezi tőle: Ember, hol vagy? Mit csinálsz ezen a világon – már ami a szellemi-lelki tevékenységet illeti (nem azt hogy eszik és alszik). Tudod miért jöttél erre a világra? Mire születtél? Mi a feladatod? Ha pedig tudod –akkor mit voltál képes eddig teljesiteni?!

 

                                                                         *

     Amikor ezt történt - fejezte be a történetet a Rájjá"c (rabbi Joszéf Jichák Schnéurson, a hatodik lubavitsi rebbe) – a rebbe olyan fenkölt hangulatban volt, hogy a lelke szinte kiáradt az Istenség iránti nagy sóvárgástól. Ennek alapja az volt, hogy nagyon örült annak hogy lecsukták és érdemesnek tartották arra, hogy feláldozza magát a Báál-Sém-Tov  és a Mágid tanitásaiért.

 

Mielőtt még azonban lelke elszállott volna a nagy epekedéstől – eszébe ötlött hogy a HOL VAGY kérdése neki is szól. Neki még dolga van itt ezen a földön – befejezni feladatát – és ezzel lelke megnyugodott.

(Forrás: Likuté Szichot, első kötet, 73. oldal).

 

                                                                            **

      "És befejezte az Örökkévaló a hetedik napon, munkáját amit végzett" (1- Mózes, 2, 2). Ez egyike azon verseknek amiket a 72 bölcs forditása megváltoztatott Ptolomeus (Tálmáj) király számára készitett forditásban (Septuaginta).Nehogy azt mondja hogy az Örökkévaló "dolgozott" szombaton – ezért  azt irták hogy pénteken fejezte be (BT, Megilla, 9a).