Az atyák bölcs tanitásai(68)

                         AZ ÉRETTSÉG SZŐLŐJE

 

 Joszéf Bár-Jehuda, a babilóniak falujából, szokta mondani: "Aki fiataloktól tanul, az olyan, mintha éretlen sző1őt enne, vagy újbort inna közvetlen a szőlőprésből. Ezzel szemben aki a vénektól tanul, az olyan, mintha érett szőlőt enne, vagy óbort inna..." (Atyák, 4, 20).

 

 Joszéfról csak annyit tudunk, hogy Jehuda, a Fejedelem és Meir korában élt egy Zidon melletti faluban. Fenti mondása,  Elisa előző mondásához csatlakozik. A fiatalok tudása még nem megalapozott, azok tele vannak kétségekkel, és a felszínes tudás olyan, mint az éretlen szőlő, amitől elvásik az ember foga.

Az újbor hasonlattal azt akarja kifejezni, hogy egy fiatalember tudása még nem lehet érett, mert nem forrott ki, és még nem ülepedett le.

 

    Toszfot Jom Tov - tovább folytatva eme gondolatmenetet - azt állítja, hogy az újbor lehet, hogy ízlik, de később hascsikarást okozhat. Tiferet Jiszráél pedig azt mondja, hogy az éretlen szőlő és az újbor között az a különbség, hogy a szőlő esetében az ember rögtön érzi a kellemetlen ízt, míg az újbornál nem biztos, hogy érződik, és csak később okoz problémát.

 

   Így működik a fiatalok tanítása is. Lehet, hogy első hallásra logikusnak tűnik, de a végén kiderül, hogy ismerete még nem eléggé kiforrott.

Mindennek az ellenkezője is igaz. Ha valaki öregektől tanul, az olyan, mint mikor valaki érett szőlőt eszik, ami mézédes, és nem árt az egészségnek, vagy óbort iszik, ami ízletes, és megörvendezteti a szívet, amellett egészséges (Máchzor Vitri).

 

 

                                ****

S. R. Hirsch az elmondottakból azt a logikus következtetést vonja le, hogy a legjobb tanítvány a fiatal, míg a legjobb tanító az idős, tapasztalt pedagógus.

Egyes magyarázók szerint a szőlő jelképezi itt a Tóra közérthető részét, míg a bor a kabbalisztikus, elvont ismereteket.

 

    Egyébként a "bor" szó héber betűinek a számértéke megegyezik a "szod" (titok) szó betűinek számértékéveI.

 

   A talmudi felfogás azt vallja, hogy az öregek mindig tapasztaltabbak a fiataloknál. Jismáél ben Joszi rabbi szokta mondani, hogya Talmud-bölcsek minél tovább élnek, annál bölcsebbek lesznek, mert egész életükben tanulnak, és így a kor bölcsességet hoz nekik, míg a tanulatlan ám háárecek minél öregebbek lesznek, annál inkább elbutulnak, mivel életüket hívságos dolgokkal töltik, és eszük - ha van is nekik - nem csiszolódik a tanulás logíkájának köszörűkövén.

 

   Természetesen, tisztelet a szabályt erősítő kivételeknek.

 

                                 ****

 

Szfát Emet szerint a Misna szerinti "öreg" alatt hatvanon felüli embert kell érteni, eddig azonban mindenki fiatalnak számít.

 

  A kozsnitzi Mággid szerint, ha a tanítvány nem becsüli mesterét és magával egyenrangúnak tartja, akkor nem képes tanulni tőle. Ez olyan, mintha éretlen szőlőt enne. Ezzel szemben, ha a tanítvány felnéz a mesterre, és benne a bölcset látja, aki érett, és tudása megállapodott, leülepedett; akkor fog tanulni tőle, és olyan lesz, mintha érett szőlőt enne.

 

                                ****

 Reb Zuse erre értette Bölcseink azon mondását, mely szerint "ha a mester hasonlít Isten angyalára, akkor tanuljanak Tórát tőle; ha nem, akkor nem".(Moéd Kátán, 17, b).

 Ha a tanítvány - mondta Zuse - olyan nagyra tartja mesterét, mintha az Isten angyala lenne, akkor sikerülni fog tőle tanulni, ellesni tudományát. Ha nem, akkor kár a fáradságért...