KÉSEI "SZIMCHÁT TÓRA" A ,CSÁKI'BAN
SZEM NEM MARADT SZÁRAZON, AMIKOR ORTODOXOK, NEOLOGOK ÉS CHASZIDOK EGYÜTT TÁNCOLTAK A SIPOS BÉLA BÁCSI ÁLTAL IZRAELBEN IRATOTT ÚJ TÓRA
TEKERCS "BEIKTATÁSAKOR" * "NÉHÁNY ÓRÁRA LEÁLLT AZ
ACSARKODÁS ÉS AZ ÁHÁVÁT JISZRÁÉL SZELLEMISÉGE
URALKODOTT" – MONDTA EGY DÖRZSÖLT SIPUTCAI FUNKCI
Pesti tudósitónk, S.Á. jelenti:
Nem könnyű vasárnap délután "elcsalni" a pesti zsidókat a zsinagógába. Annyi mindent lehet ebben az időben csinálni és a súlnak ma nincs az a vonzereje ami valamikor volt.
--- De az elmult vasárnap délután, a Hegedüs Gyula (volt Csáki) utcai templomban, megállt az idő és visszajött a mult. Sokan könnyeztek és azt mondták, hogy "olyan ez most mint régen volt".
Lehettek vagy három százan, de lehet hogy többen. És sok gyerek. Itt voltak a neolog rabbik, az egész ortodox hitközség és a teljes chábád vezérkar – Oberlander, Köves, Raszkin és Glitzenstein rabbik, akik valószinüleg az izraeli "szajfer", Ábrahám Salamon, tiszteletére jöttek el, aki a Tórát irta és aki itt fejezte be - a szokás szerint – az utolsó betüket ; de együtt táncoltak Schweitzer, Schőner, Lővy, Deutsch Jidu (aki éppen most kapott állami kitüntetést), rabbikkal, valamint Jáákov Herzog orth. elnökkel és Zeév Paskesz főtitkárral (szintén frissen kitüntetve). Itt volt Csoknyak, a Sip utca elnöke, itt volt Streit Sándor, a pesti elnök, László Miklós, Deutsch Gábor, Big és sok-sokan mások.
Ezt a vegyes "zenekart" dirigálta meghatott-izgatottan a "Csáki" elnök, Dr Egri Oszi, aki nem úgy viselkedett mint egy dörzsölt ügyvéd, hanem mint egy elsőházas völegény az esküvőjén...
Mi történt? – teccik kérdezni. Hát csak az hogy egy idős hitsorsos (csekély ötven éve a Csákiban),rá szánta megspórolt vagyonkáját és iratott Izraelben egy vadonatúj, csodaszép Tóra tekercset és azt a súlnak adományozta.Ez nem olcsó mulatság, közel 30 ezer – no, nem forint, hanem dollár – de Sipos Béla bácsinak megérte: ezzel tette fel a koronát életmüvére mint "örökös" tag és neve örökké fennmarad, ahogy az egyik szónok ezt hangsulyozta.
***
(Maga az esemény nem mindennapos, még a régi jó időkben sem volt ez. Egy új Tóra tekercs nem gyerekjáték, sokba kerül és "nincs igény rá", ahogy a rosszemlékü egyházügyis mondaná. Nemrég volt ugyan egy hasonló avatás óbudán, de az más, az chábád, a magyar-zsidó smokkság ismert jelei nélkül. Évekkel ezelőtt egy angol zsidó, aki nem ismerte a helyi viszonyokat, adományozott egy Tórát a Visegrádi utcai "modern ortodox" közösségnek ("Pesti súl"), de hol van már a tavalyi hó? A szerk.)
***
De ne publicisztáskodjunk itt, hanem adjuk vissza a szót tudósitónknak:
Tehát: már leirták az utolsó szavakat – löéné kol jiszráél – egész Izrael szeme láttára; már felöltöztették a Tórát szép bársony ruhájába és már "táncol a kongresszus", ahogy valamikor Bécsben mondták. Sipos Béla bácsinak csillognak a szemei, látszik rajta a nagy élmény, nagyobb mint gondolta. Lőwy rabbi lelkesen táncol, akárcsak Szimchát Tórakor¸hogy ezt megérte régi-új templomában és Davidovits "Laci", a mindenes, a majdnem-rabbi (talán azért nem akarja hogy felavassák, mert fél hogy elküldik vidékre), aki a Tórát hozta-szállitotta, Izraelből és akinek egyetlen testvére, a "Gyuri", aus Nyiregyháza, Petach-Tikván rabbi, naná hogy chábádnyik, hát mi más lehetne?
Beszéd, hál' Istennek, nem volt sok és azokat is ki lehetett birni, A hangulatot legjobban egy dörzsölt sipista funkci fejezte ki, mondván, hogy "ha csak néhány óráig béke honolt a berkekben és nem volt acsarkodás – akkor megérte. - - - kellene néhány hetenként egy-egy Tórát hozatni".
(A szerk. ismételten nem állja meg hogy bele ne beszéljen: bizony ráférne a pesti (és pláne vidéki) súlokra egy alapos felujitás, már ami a Tóra tekercseket illeti, mivel legtöbbjük nagyon lerobbant állapotban van és több helyen nem kóser tekercsekből kénytelenek leinolni).
Még megjegyzendő, hogy nem volt sólet ( a cég reklámja, amit maga a rabbi főz...) vagy egyéb nagymenő kaja. Csak apró tojásos szendvicsek, kis sütik, viz és üditő, ami arról tanuskodik hogy az emberek a Tóráért jöttek és megfelelő hirverés esetén, jöttek volna sokkal többen.
Ki nem volt jelen? Zoltai (aki akkor éppen Izraelben volt), sok neológ rabbi, aki vagy irigykedik ("Miért mindig a Hegedüs"?!), vagy a téma nem érdekli. Állami funkcikat nem hivtak meg (jól tették), a Tóra egy belső zsidó ügy, nem a gójoknak való.
Ez volt tehát az idei második Szimchát Tóra a Hegedüsben, vagyis a Csákiban. Éljen a Sipos bácsi 119 évig (hogy lehessen majd mondani hogy "idő előtt ment el"), főzzön a rabbi sok jó sóletot (de azért néha irjon egy-egy heti szidrát is, ne hagyja mindet a szegény Egrire) és őrizzék a pesti zsidók a szombatot, hogy a szombat, a sábesz, őrizze őket továbbra is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése