NINCS KIFOGÁS
Jonatán rabbi szokta mondani: "Aki szegény ember létére megtartja a Tórát, a végén jómódúként fogja megtartani. Aki pedig elhanyagolja a Tórát jómódban, az a végén szegény emberként lesz kénytelen elhanyagolni. " (Atyák, 4,9) .
Jonatán a korábban említett Jismáél tanítványa volt. A Misnában csak itt találkozunk a nevével, inkább a halachikus Midrás-irodalomban idézik mondásait.
Jonatán azt állította, hogy "a Tóra az emberek nyelvén beszélt", így nincs értelme minden egyes betűt elemezni, s a Tóra is használhat "felesleges" szavakat, akár az ember. Akiba szembeszállt ezzel a felfogással, mert szerinte a Tóra nem tartalmaz egyetlen felesleges betűt sem, s az elemzések révén levezethető sok halachikus utasítás eredete.
Jonatán fenti mondásának az az értelmezése, hogy az a szegényember, aki szegénysége ellenére betartja a Tórát, az gazdag emberként is ugyanígy tenne, hasonlóképpen fordítva is áll. Arra is figyelmeztet, hogy sem a szegénység, sem a gazdagság "gondjai" nem tekinthetők kifogásnak arra, hogy valaki elhanyagolja a Tóra-tanulást.
*
Tiferet Jiszráél szerint nem lehet mondani, hogy a szegény még szegényebb, a gazdag még gazdagabb lesz, ha nem tanul Tórát, hiszen ennek az ellenkezőjét is láthatjuk. Ez olyan, mint az, ha valaki betartja a "Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú életű légy földön" parancsolatát, és mégis fiatalon hal meg, hiszen nem tudható, milyen vétket követett el, ami miatt nem nyerte el jutalmát ennek a parancsolatnak a betartásáért.
Szfát Emet, az egyik guri rebbe magyarázata szerint az, aki szegénységében is megtartja és tanulmányozza a Tórát, az elégedetté válik, azaz gazdagnak fogja magát érezni. "Ki a gazdag?" - kérdik Bö1cseink. - "Az, aki sorsával elégedett."
*
"Aki elhanyagolja a Tórát jómódban..." A jómódban élő ember, akit elfoglal vagyonának gyarapítása, nem ér rá arra, hogy tanulmányozza a Tórát, de arra sem, hogy annak előírásait betartsa, így távol kerül tóle. Sokan úgy vélik, hogy sikerüket kizárólag maguknak köszönhetik, nem tartják fontosnak, hogy a Tórával foglalkozzanak.
A gazdagság kísértése - állítja Tiferet Jiszráél - sokkal nagyobb, mint a szegénységé, mert a szegény sokkal alázatosabb, az meghajol az isteni akarat előtt, és inkább hajlik arra, hogy a Tóra szerint éljen.
Maga Akiba élete példaként szolgálhat. Amikor megnősült, rendkívül szegény volt. Pásztorként kereste kenyerét, feleségével, Ráchellel egy pajtában laktak. Amikor elismert tanaita lett, olyan gazdag lett, hogy aranyból készült asztalon étkezett (Ávot, dörábi Nátán).
A talmudi legenda szerint egyszer három embert idéztek az Égi Bíróság elé: egy szegényt, egy gazdagot és egy gonosz, istentelent. Mindhármójuknak ugyanazt a kérdést tették fel: miért nem foglalkozott a Tórával, miért nem tanulta?
- Szegényember voltam, a mindennapi megélhetéssel voltam elfoglalva - feleli a szegény.
- Talán szegényebb voltál Hillélnél (aki közmondásosan szegény volt) - feleli erre a bíróság.
- A vagyonom megszerzése nagyon elvette az időmet - válaszolja a gazdag.
- Gazdagabb voltál-e Eliézer ben Hárszonnál, aki dúsgazdag volt, mégis batyuval a hátán vándorolt városról városra, hogy Tórát tanuljon? - szólt a bíróság.
- Szépfiú voltam, rossz ösztönöm elhatalmasodott rajtam - vallotta a gonosz.
- Talán szebb voltál, mint az ifjú József, aki pedig ellenállt Putifárné csábításának? - mondta neki a bíróság.
Így aztán - vonja le a következtetést a Talmud - Hil1él a szegényeket kötelezi, Eliézer a gazdagokat, József pedig a könnyelműen élőket... (Joma, 35)
*
Miért azt mondja a Misna, hogy "aki elhanyagolja a Tórát jómódban, az a végén szegény emberként lesz kénytelen elhanyagolni", és miért nem mondja egyszerűen, hogy "elszegényedik"?
Báál-Sém-Tov ad erre magyarázatot: ebben a fogalmazásban ez nem következmény, hanem büntetés. Ha a Misna így fogalmazna, hogy "elszegényedik", akkor még reménye lehet - ha szegénységében megtartja a Tórát -, hogy egyszer jobbra fordul a sorsa. Viszont ha ez büntetése, akkor az égiek nem engedik meggazdagodni...
*
A haszid filozófia így vélekedik:
- Ha ez így van, ahogy a Misna mondja, és mi szentül hisszük, hogy így van .,szokta reb Mordecháj, a neszchizi rebbe mondani ~, akkor semmi akadálya, édes jó Istenem, hogy a zsidóknak gazdagságot és jólétet adjál. Hidd el, nem fogsz ráfizetni!
Mert hogy is van ez? Ha egy zsidó betartja a Tóra parancsolatait, akkor a gazdagság nem fogja megrontani, hiszen "aki megtartja szegényember létére, az jómódúként is megtartja". Hiszen ez áll a Misnában.
Ha meg, ne adj Isten, valaki nem tartja be, akkor azt a szegénység sem fogja megjavítani, hiszen "aki gazdagon, jómódban elhanyagolja a Tórát, az szegényen is el fogja hanyagolni". Így hát egyre megy.
S ha ez így áll, akkor mi hasznod belőle, édes Istenem, hogy hagyod a szegény zsidókat a nélkülözéstől szenvedni?!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése