BÁRKI BETÉRHET HA
ELKÖTELEZI MAGÁT A VALLÁSI
SZABÁLYOK BETARTÁSÁRA
Sokan tartják a zsidóságot fajnak, és sokan vádolják a zsidó vallást fajvédelemmel. A hiedelem alapja a zsidó másság, a zsidó különállás. Vannak, akik a „kiválasztott nép” elméletében látnak bizonyítékot a zsidó fajiságra.
Ha a dolog könnyebbik végét akarnák megfogni, egyszerű érveléssel könnyen le lehetne rázni, illetve zárni a vádaskodást. Hiszen milyen elzárkózott „faj” az, amelybe bárki bármikor betérhet, és milyen exkluzív „klub” az, amelyhez bárki csatlakozhat, nemre, bőrszínre, népre, vallásra való tekintet nélkül – ha elfogadja a „klub” alapszabályait?
Aki szemügyre veszi a zsidó nép különböző árnyalatait, az nem tudja nem észrevenni a különbségeket: vannak „fehér” zsidók és sötétbőrű jemenita zsidók; vannak afrikai eredetű zsidók, akiken ez látszik, és vannak európai vagy amerikai zsidók – akik kinézésre semmiben nem különböznek a gójoktól. Milyen „fajhoz” tartoznak ezek?
Az igazság az, hogy nincsenek különleges faji sajátosságaik, és nem is tartoznak semmilyen fajhoz. Ezek – zsidók, vallásukra és népnemzeti hovatartozásukra nézve.
Noé fiai és Mózes felesége
A Biblia általánosan elfogadott leírása szerint a mai emberiség Noé három fiától származtatja magát. Belőlük ered a Genezisben (10. fejezet) felsorolt 70 család, amelyek Sémtől, Hámtól és Jáfettől származnak. Ez egy nagy család, annak ellenére, hogy a hamiták (Knáán) sötétbőrűek, Jáfettől származnak a görögök, és Sémtől a mai sémita nemzetségek, nem utolsó sorban a zsidók. Nagy különbségek vannak Noé gyerekei között, de ezek szemléletbeli differenciák, kulturális eltérések, de nem faji különbségek. Az ókori zsidóság antagonizmusa a kanaánita őslakossággal szemben vallási volt, viselkedési normákban különböztek, nem a „fajiságban”. Tény hogy egy kanaánita is betérhetett a zsidóságba és egyenrangú zsidóvá lehetett, ha elhagyta bálványait és elfogadta magára nézve kötelezőnek a monoteizmus alapelveit és a zsidóság parancsolatait.
A zsidó felfogással gyökeres ellentétben a dél-afrikai református egyház, abból a genezisi versből, amelyben Noé kiátkozta egyik fiát („Átkozott Kánaán, szolgák szolgája lészen (legyen) testvérei között” – 1Móz 9:25), azt a „logikus” konklúziót vonta le, hogy a fekete bőrű embereket Isten a fehérek szolgálatára teremtette...
Amikor Mirjám és Áron pletykáltak testvérükre, azt mondták, hogy kusita (néger) nőt vett feleségül. Ez tényszerűen sem felelt meg a valóságnak, hiszen Cippóra midjánita volt, és nem etióp vagy néger eredetű. Ezenfelül pedig bölcseink interpretációjában a pletyka egész más irányt vett. A testvérek érvelése azt volt, hogy Mózes elhanyagolja feleségét... (A témáról lásd részletesen Naftali Kraus: Az ősi Forrás(1) A heti szidrák, Bö-há-álotchá szakasza, 234 -238 oldal; valamint Naftali Kraus: Ősi Forrás (16) Nők a Bibliában és a Talmudban, (Budapest: POLGárt kiadó, 2005).
Ámosz próféta Izrael fiait a kusitákhoz (etiópokhoz) hasonlítja: „Hát nem olyanok vagytok ti Izrael fiai előttem, mint az etiópok – mondja az Örökkévaló. (Hiszen) Én hoztam ki Izraelt Egyiptomból, a filiszteusokat Kaftorból, és az arámokat Kirből...” (Ámosz 9:7). Vagyis mind egyforma, nincsenek felsőbbrendű nemzetek.
Akkor pedig miből áll a zsidóság kiválasztott jellege?
Erre is Ámosz válaszol: „Csak veletek léptem szövetségre (szószerint csak titeket ismertelek) a föld minden nemzetsége között, ezért kérem számon rajtatok minden bűnötöket.” (Ámosz 3:2). Vagyis noblesse oblige, az istenközelség kötelez. A kiválasztás kötelességeket jelent és nem előjogokat.
Száncherib és a betérő ammoniták
„Ádám, az első ember, bibliai teremtéstörténete, amely az egész emberiséget egy ősi ősapával látja el, az első történelmi példa az alapvető faji megkülönböztetés elleni koncepciónak.” (Encyclopaedia Judaica, fajelmélet - 13. kötet, 1483. oldal). Ehhez hozzávehetjük, hasonló alapon a Misna megállapítását: „Miért lett Ádám (vagyis az ember) egyedül teremtve? Hogy ne mondhassa valaki embertársának: az én apám nagyobb volt, mint a tied!” (Szánhedrin 37a a Misnában). Vagyis: minden ember egyforma, nincsenek felsőbbrendű fajok, nincs Herrenvolk.
Ezzel az érvvel a szájukban tüntettek a zsidók a római elnyomatás idején, amikor egy súlyos római törvényt, amely megtiltotta a zsidóknak vallásuk tartását - akarták annullálni: „Te jó ég!” – mondták a tüntető zsidók – „hát nem testvéreitek vagyunk? Hát nem egy apától és egy anyától származunk? Miben különbözünk minden más néptől, hogy ilyen drákói törvényeket alkalmaztok velünk szemben!” A tüntetés eredménnyel járt és a tilalmat érvénytelenítették. A Talmud - Ros há-Sáná 19 – megsúgja nekünk, hogy a tüntetés ötletét és szlogenjét a zsidó bölcsek egy római matrónától hallották, akinek szalonjában az egész római intelligencia megfordult.
Érdekes hogy az egyenlőség érve egy római nőtől jött, miközben a római impérium nem tűnt ki a faji egyenlőség elvével.
Már jóval korábban a bölcsek tek egy tórai intézkedést, amely kizárta a moabitákat és ammonitákat az izraeli közösségből, azzal az utasítással, hogy nem csatlakozhatnak a zsidó néphez. Először a férfiakra korlátozták a tilalmat (hiszen Rút, a moabita, volt Dávid király dédanyja), majd ezt is törölték, mivel „jött Száncheriv és felfordította a világot” (vagyis összekeverte a népeket), és most már nem lehet tudni, ki kicsoda, ki moabita, ammonita stb. (Bráchot 28a).
Nincsenek „fajtiszta” zsidók
Ellentétben a náci legendával a fajtiszta „kékvérű” teutonokról – a zsidóság, mint olyan, nem ismer „fajtiszta” zsidókat. Aki zsidó anya gyermekeként jött a világra az zsidó – tekintet nélkül apára, és annak bőre, haja vagy szeme színére. Mivel a háláchá szerint, ha egy gój erőszakot követ el egy zsidó nő ellen – a gyerek kóser, és az anyát senki nem hibáztatja – teljesen mindegy hogy az erőszaktevő Tárász Bulyba egyik vad kozákja, egy lengyel földbirtokos, esetleg egy magyar parasztlegény volt. Ismert eset volt Kunságban: egy fiatal parasztgyerek, megerőszakolt egy szép zsidó lányt. Tette következményeit vállalta, betért, a család hozzáadta a lányt, és az utódok ultraortodox zsidók Izraelben.
A dolog ideológiája egy talmudi történetben található:
Ulá, az ereci amorita egyszer a babilóniai Pumbeditában jártában meglátogatta rabbi Jehúdát. Látta hogy vendéglátójának fia, Jichák már nem fiatal gyerek és megkérdezte apját, miért nem nősíti meg fiát? Az nagyot sóhajtott és kérdéssel válaszolt: ki tudja, hol lehet találni egy lányt, akiről biztosan lehet tudni, hogy nincs a családjában semmilyen „folt”. Ulá erre azt mondta: és mi talán tudjuk, hogy honnan eredünk? Hátha azoktól származunk, akikről azt mondja Jeremiás a Siralmakban, hogy „Cionban megbecstelenítettek lányokat és szüzeket Juda városaiban." (Siralmak 5). Tehát, mi sem biztos, hogy fajtiszták vagyunk...
Egy dolog bizonyos: a háláchá nem ismeri a fajvédelmet, és ilyen „probléma” nem létezik. A háláchá szerint bárki – kínai, néger, japán és koreai, svéd vagy más kékszemű szőke nordikus ember – csatlakozhat a zsidósághoz h á l á c h i k u s b e t é r é s által.
„Emelkedett lelkek”
Rabbi Jehúdá há-Lévi egyes írásaiban és bizonyos kabbalisztikus művekben szó van ugyan egyes zsidók (cáddikok) „emelkedettebb” lelkéről, szemben a nem-zsidókéval. Ennek értelmében a kiválasztás is más értelmet nyerhet az elfogadottnál, és tápot adhat olyan tévhiteknek, hogy a zsidóságban létezik faji megkülönböztetés.
Ez azonban teljesen alaptalan hipotézis, mivel az „emelkedett lélek” egy szellemi kategória, ami nem vezet mások diszkriminációjára. Ismert a tézis, miszerint vannak prozeliták, akik magasabb szellemi szférába kerül(het)nek, mint a született zsidók, ha megvan a lelki adottságuk hozzá, és betérésük igazi, komoly és bensőséges. A Zsoltárokban (115:11 és 145:20) említett „istenfélőket” (jir'é há-Sém) Rás"i betért prozelitaként definiálja, szemben a született zsidók kategóriáival (kohaniták, leviták és izraeliták).
Összegezve: a zsidóság mindig is szenvedő alanya volt a fajvédő elméleteknek, amelyek gyakran gyilkos indulatokat váltottak ki, és alantas ösztönöket ébresztettek. A zsidóság elveti a fajvédő eszméket; ezt bizonyítandó: bárki betérhet, és teljes zsidó lehet, néha jobb, mint a született - HA ELFOGADJA A ZSIDÓ VALLÁS ALAPSZABÁLYAIT - AMELYEK A HALACHÁBAN VANNAK LEFEKTETVE ÉS ASZERINT ÉL.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése